|
01. A feudális államszervezet
|
|
02. Vármegyei szervezet
|
|
03. Központi kormányszervek, dikasztériumok (testületek)
|
|
04. Hatalmi szimbolika
|
|
05. A rendi képviseleti és az abszolút monarchia jellemzése
|
|
07. A jogállam, a dualizmus rendszere
|
|
08. A polgári állam szervezeti modellje
|
|
09. A magyar közigazgatás-tudomány történetének főbb irányzatai (politikai (a magyar pol-tudományi h
|
|
10. A formális-racionális közigazgatás-tudományi irányzat
|
|
11. A szakigazgatás kiépülése
|
|
12. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása. A bírói hatalom
|
|
13. A sajátos igazgatási modell: törvényhatóságok - községek
|
|
14. Az általános igazgatás rendszere
|
|
15. Az Országgyűlés ellenőrző szerepe
|
|
16. Az államszervezet 1918/19-ben (Károlyi; a Károlyi-kormány központi tervei, az OGY szerepe; a köz
|
|
17. A hatalom egységesítésének kísérlete 1919-ben (tanácsköztársaság; a hatalommegosztás; a polgári
|
|
18. A jogfolytonosság elmélete. (a dualista állam marad, de jogfolytonos a király a királyságban) A kormányzói intézmény. (a jegyzetből) Az Országgyűlés szervezete. A központi szervek átalakulása
|
|
19. A szakigazgatás rendszere a XX. sz. első felében ( a két háború között)
|
|
20. A közigazgatás rendezése (1929: XXX. tc)
|
|
21. A fővárosi törvény novellái
|
|
22. A racionalizálási mozgalom szervezeti formái (OTB; a kormánybiztos)
|
|
23. A Közigazgatási Racionalizálási Bizottság
|
|
24. A közigazgatás büntetőhatalma
|
|
25. A magánjog fejlődése
|
|
26. A közigazgatás személyi állománya - A képesítési rendszer
|
|
27. Ideiglenes intézmények - A közjogi interregnum lezárása: az 1946: I. tc.
|
|
28. A jogfejlődés jellemzése (közigazgatási, büntetőjog, magánjog)
|
|
29. Az eljárási jogok (közigazgatási, polgári, büntető)
|
