23. Mit értünk szekunder kutatáson és melyek a forrásai? Ecsetelje alkalmazásának lehetőségeit és ko

Miután tételesen meghatározásra került, hogy a piackutató vizsgálathoz milyen információkra van szükség, meg kell határozni, hogy milyen forrásból lehet megszerezni a szükséges adatokat. Elsősorban a már rendelkezésre álló adatokat felkutatása, ill. begyűjtésére kerül a sor. - ezek a szekunder információk. Információnak kell tekinteni minden olyan tájékoztatást, amelynek közvetlen vagy közvetett segítségével kép nyerhető a piacról és annak jellemzőiről.
Szekunder információk fajtái, forrásai:
a)    Belső információs források - könyvelési és statisztikai adatok, mérlegbeszámolók,
•    vállalati értékesítés nagysága, összetétele, tendenciái
•    külföldi és belföldi megrendelések nagyságrendje
•    vevők száma, összetétele, változása
•    beszerzések nagyságrendje, arányának változása
•    műszaki fejlesztés irányai, a kapacitások lekötöttségei
•    reklamációk, vevőszolgálat
b)    Külső információs források:
•    központi irányító szervek (hatóságok, minisztériumok) közleményei
•    statisztikai kiadványok, évkönyvek időszaki kiadványok, fogyasztási statisztikák.
•    korábbi kutatási jelentések ( piackutató szakirodalom, szakkönyvek)
•    napi sajtó, hetilapok, szaksajtó, szakfolyóiratok.
•    különböző kamarák információi, minőségellenőrzési intézmények közzétételei
•    vállalti propaganda anyagok: katalógus, árjegyzék, prospektus.
Szekunder információk felhasználásának előnyei:
•    időt takarítok meg vele (ezt már más megszerezte helyettem)
•    munkát takarítok meg vele
•    pénzt takarítok meg vele
•    primer kutatásunk hipotéziseit és kérdéseit építhetjük rá
•    segítséget nyújthat az adatgyűjtés megszervezéséhez (alapsokaság és minta meghatározásban)
•    az összegyűjtők munkájának minőségét esetleg nem tudnánk elérni.
Szekunder információk felhasználásának hátrányai:
•    az adatok összegyűjtése más kutatási célt szolgáltak, nem ültethető át teljesen
•    az adatok lehet, hogy már nem időszerűek, aktuálisak
•    nem a célcsoportba tartozó egyénektől gyűjtötték
•    lehet, hogy nem pontosak, esetleg más metodikával, más mértékegységben készültek
•    különböző céllal gyűjtött adatok összehasonlítása nehézségekbe ütközhet
Elemzési módszerek:
a)    Időbeni alakulás vizsgálata
•    bázis viszonyszámok, lánc viszonyszámok, értékindexek
b)    Arányok vizsgálata
•    megoszlási viszonyszám
•    tényezőnkénti változások (ár és volumen index)
c)    Adatok közötti összefüggés
•    rugalmassági számítások.
    
    A készen beszerezhető kutatások típusai: indexek, szindikált tanulmányok, omnibusz (gyűjteményes) kutatás, Marketingkutatási panelek, osztott költségű marketingkutatás.