Egyensúlytalanság az árupiacon
(A) pont kamat-koordinátája (iA) < (i1)
Mint az előbb: i alacsony →I ↑ → AD ↑ → Y ↑
Akár rugalmas áras, akár keynesi
(i1) →fix ktsg alacsony (Konjunktúra)
(B) pont egyensúlyinál (i2) magasabb (iB)
- i magas →I ↓ → AD ↓ → Yr ↓
- fix költség nagy → dekonjunktúra
Alkalmazkodás egyensúlyban lévő áru-, és egyensúlytalan pénzpiacon
1. A pénzpiaci kínálattúlsúly következményei árupiaci egyensúly esetén
Az árupiacon: az erők kiegyenlítik egymást, onnan nem indulhat változás.
A pénzpiacon jelentős M > L → i ↓
A kiinduló helyzet jellemző következményei:
- nem-spekulatív pénzpiac hatása: i ↓
- spekulatív pénzmozgások:
- hossz-spekulánsok száma ↑
- besszőrök száma ↓
Spekulánsok nem egyformán döntenek:
- eltérő információs szint
- differenciált értékrend
- különböző kockázatvállalási készség
Konstans M: de a spekulánsok által kínált M ↑ L2 ↓ (nagyobb effektív M, kisebb L2 →kevesebb M pihen a pénztárakban)
Spekuláció kezdetben fokozza M > L-t
Önmagukat megvalósító anticipációk
(iA) → (iB) egyetlen „ugrás”: nincs idő (YrA) módosítására: egy abszcissza-értékhez két ordináta nagyság tartozik.
(B) helyzetbe kerül a gazdaság.
A kamatláb módosulása szükségszerűen felborítja az árupiaci E-t.
A csökkenő kamatláb
- növeli a beruházási kedvet és X-t → I ↑ → I > S → árupiacon felborul E→ AD > AS
- i-költség ↓ → ∏ ↑
- mindkettő: termelés ↑ → a képződő többletjövedelemből ↑ C
A gazdaság → a (C ) pontba: (YrC) → L1 ↑
A pénzpiac – az árupiaci visszacsatolás hatására – közelít E-hez.
A pénzpiac M > L mértéke ↓, de nem szűnt meg
i tovább ↓ (iD)-re, a gazd → a (D) pontba (YrD; iD)
A pénzpiac ismétlődő impulzusai → árupiac reakciói → mindkét piac egyidejű E-a (YrE; iE)
A pénzpiac konjunkturális impulzusokat bocsát ki: → i folyamatosan ↓
Mivel M > L fokozatosan csökken → impulzusok gyengülnek
Alkalmazkodás az A, B, C, D….E „útvonalon” (Yr) és (i ) értékek tetszőlegesek
(C) pont kerülhet a gazdaság túlreagálása következtében az IS görbe fölé is, de már akkor is bekövetkezhet egy újabb i-↓, amikor még árupiac nem került E-be
A változások elvileg folyamatosak is lehetnek.
2. A pénzpiaci kereslettúlsúly és az árupiaci egyensúly következményei
(F) pont: árupiaci E → pénzpiaci L > M
A pénzpiaci állapot tipikus következményei:
- nem-spekulatív pénzpiac: i ↑
- spekulációs szféra:
- hossz-spekulánsok száma ↓
- besszőrök száma ↑
Együtt: → i ↑ → dekonjunkturális hatás
i az (iF) szintről (iG)-re ↑
i ↑ következményei:
- spekulánsok közül néhányan már i ↓-re, hosszra → L2 ↓
- I ↓ → I < S, felbomlik árupiac E-a → AD < AS (rugalmas áras modellben p is ↓ )
- költségszint ↑
Következmény: ∏ ↓, → termelés ↓ → (H) pont
Árupiac (iG) mellett ismét pillanatnyi E-ba kerül, (YrH)-nál
A pénzpiac L > M-a csak ↓, de nem szűnt meg → i ↑ (iI)-re
Gyengülő intenzitással ismétlődnek az előző folyamatok → (YrE; iE)