- Egyéni döntéshozatal modelljei
- Szervezeti döntéshozatal modelljei
Egyéni döntéshozatal modelljei
-
Klasszikus racionális modell:
- konzisztens döntéshozó
- hasznosságmaximálás
- kritika: nem lehetséges minden alternatíva azonosítása
- nincsenek pontos célok, nem képes az ember az alternatívák rangsorolására
-
korlátozott racionalitás:
- Herbert Simon
- a kritériumok állandóan változnak
- az összes alternatíva nem ismerhető meg
- az emberi agy kapacitása nagyon kicsi azokhoz a komplex problémákhoz képest, amelyeket objektív racionalitással kellene megoldani
- a probléma rosszul strukturál
- a legjobb alternatíva nem választható ki
-
Kis lépések politikája:
- a célok egymással konfliktusba kerülhetnek egy-egy döntési helyzet megoldása közben
- a megoldások ezen célok különböző keverékeit tartalmazzák
- az értékek csak abban kontextusban értelmezhetők
- az érintettek a választással értenek egyet
Szervezeti döntéshozatal modelljei
-
Racionális modell:
- a döntéshozó a klasszikus közgazdasági megközelítés szerint jár el
- elemzést állítja középpontba
-
Szervezeti (bürokratikus) modell:
- Korlátozott racionalitás
- Szervezeti eljárások, amiket követnek (SOP)
- Ebből jönnek ki az eredmények
- Amire nincs szabály, az nagyon lassan megy, a többi általában gyorsan, „automatikusan”
-
Politikai modell:
- Nincs egy szuperordinált cél
- Saját egységük helyzetének javítására törekednek
- Mindenki a saját érdekeit követi
- Konfliktusok, alkudozás, hatalmi harcok
- Érdekérvényesítési küzdelem
- Racionális döntéshozók
-
Viselkedéstudományi modell:
- Nincsenek racionális döntéshozók
- Döntésekkel időt nyernek,
- Egyik helyzetből a másikba „evickélnek”
- A döntések a korábbi tapasztalatokon alapulnak
- Részletes elemzés helyett intuíció