• Egyéni döntéshozatal modelljei
  • Szervezeti döntéshozatal modelljei

Egyéni döntéshozatal modelljei

  • Klasszikus racionális modell:

    • konzisztens döntéshozó
    • hasznosságmaximálás
    • kritika: nem lehetséges minden alternatíva azonosítása
    • nincsenek pontos célok, nem képes az ember az alternatívák rangsorolására
  • korlátozott racionalitás:

    • Herbert Simon
    • a kritériumok állandóan változnak
    • az összes alternatíva nem ismerhető meg
    • az emberi agy kapacitása nagyon kicsi azokhoz a komplex problémákhoz képest, amelyeket objektív racionalitással kellene megoldani
    • a probléma rosszul strukturál
    • a legjobb alternatíva nem választható ki
  • Kis lépések politikája:

    • a célok egymással konfliktusba kerülhetnek egy-egy döntési helyzet megoldása közben
    • a megoldások ezen célok különböző keverékeit tartalmazzák
    • az értékek csak abban kontextusban értelmezhetők
    • az érintettek a választással értenek egyet

Szervezeti döntéshozatal modelljei

  • Racionális modell:

    • a döntéshozó a klasszikus közgazdasági megközelítés szerint jár el
    • elemzést állítja középpontba
  • Szervezeti (bürokratikus) modell:

    • Korlátozott racionalitás
    • Szervezeti eljárások, amiket követnek (SOP)
    • Ebből jönnek ki az eredmények
    • Amire nincs szabály, az nagyon lassan megy, a többi általában gyorsan, „automatikusan”
  • Politikai modell:

    • Nincs egy szuperordinált cél
    • Saját egységük helyzetének javítására törekednek
    • Mindenki a saját érdekeit követi
    • Konfliktusok, alkudozás, hatalmi harcok
    • Érdekérvényesítési küzdelem
    • Racionális döntéshozók
  • Viselkedéstudományi modell:

    • Nincsenek racionális döntéshozók
    • Döntésekkel időt nyernek,
    • Egyik helyzetből a másikba „evickélnek”
    • A döntések a korábbi tapasztalatokon alapulnak
    • Részletes elemzés helyett intuíció