Előzmények:

  • stratégiai szövetségek száma az USA- ban robbanásszerűen nőtt.
  • ROI (return on investment) értéke, megtérülési mutató
  • az elmúlt időszakban a stratégiai szövetségek sikeresebbnek bizonyultak, mint az új vállalkozások.

Gazdasági kihívások

  • fokozódó globalizáció és regionalizáció (Glokel: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!)
  • újraformálódó Európa
  • új szereplők megjelenése a piacon (jönnek a Távol-keletiek)
  • a piaci verseny éleződése
  • szállítói és vásárlói alkuerő változása (kínálati piac, átrendeződés)
  • technológiák bonyolultsága nő (más az igényszint)
  • közvetlen beruházásokkal szemben nőnek az aggályok (kockázatok csökkentése)

Stratégiai szövetség keresésének mozgatója: vállalatok között szinergiák keresése, azonosítása és kihasználása.

Stratégiai szövetség:

  • Olyan együttműködési megállapodás két vagy több vállalat között, amely arra irányul, hogy: (tartós együttműködés)
    • olyan közös stratégiát alakítsanak ki a szövetség által érintett tevékenységi területre, amely a résztvevő számára előnyös (mindenki nyerjen ezen)
    • birtokolt erősségeiket megosszák
    • összeadják és közösen használják a szövetség forrásait a közös haszon elérésére. (kölcsönösség)
  • egyszeri üzleti kapcsolat    -->     szövetségek  -->       vállalatok teljes fúziója

Együttműködési formák tulajdonosi szempontból:

  • nincs tulajdonosi kapcsolat
  • bizonyos erőforrásokat közösen kezelnek
  • bizonyos erőforrásokat közösen birtokolnak
  • kereszttulajdonlás a felek között (belerángatják egymást a buliba)
  • szövetség vegyes vállalati formában ( új cég, mindketten beletesznek)
  • az egyik teljesen felvásárolja a másokat, szervezetileg teljesen egyesülnek (akvizíció)

Időhorizont szerinti együttműködési formák:

  • Rövid távú, tranzakcionális
    Hosszú távú, stratégiai
    Állandó kapcsolat

Szövetségi formák:

  • keretszerződés (kapacitás lekötő szerződés)
  • nyitott szerződés (együttműködünk)
  • konzorcium (leggyakoribb, probléma megoldására létrehoznak partnereket)
  • korlátozott kereszttulajdonlás
  • vegyes vállalati forma

Egy szövetség akkor tekinthető stratégiainak, ha

  • erőforrások közös irányítás alatt vannak
  • az együttműködés időhorizontja hosszú távú és szabályozott

Szövetségkötés vezérelvei

  • egyenlők partnersége (nem alá, hanem mellérendelt)
  • erősség az erősséggel
  • a torta nőjön ne a szelet ( ketten együtt nagyobb szegmenst fognak le)
  • ne rontsunk ajtóstól a házba

Szövetségek létrehozásának üzleti hajtóerői

  • kockázat megosztás (közös tőke)
  • méretgazdaságosság (csapágy)
  • piachoz való hozzáférés (lehet hogy partneren keresztül érjük el)
  • technológiához való hozzáférés (csúcstechnológia)
  • földrajzi hozzáférés (nyersanyagok)
  • finanszírozási korlátok (neked van pénzem, nekem van munkaerőm)
  • menedzsment képességei (módszerek ismerete)

A követő típusú vállalatok esetében a stratégiai szövetség létesítése az egyetlen esély a piacvezetőkkel szembeni hátrányok legalább részleges kiegyensúlyozására.
Szövetségkötés buktatói, csapdái

  • korlátozott döntési szabadság
  • követelőző gyerek esete
  • bizalom hiánya
  • elégtelen kommunikáció
  • másodrendű munkatársakat adni a szövetségbe
  • kevés időt fordítani a partner választásra
  • félreértést kizáróan meg kell egyezni a célkitűzésekben
  • paternalizmus hibája (valaki eljátssza a szülőt, valaki a gyereket)

Szövetségkötés sikertényezői:

  • realista megvalósíthatósági tanulmány készítése (vizsgáljuk meg a szürke hétköznapokat)
  • számítani kell az üzleti kockázatokra, csökkenteni kell (kockázatbecslés)
  • a költségvetés forrásokkal és prioritásokkal való összekapcsolása (budget)
  • megfontolt partner választás
  • kiváló stratégia alkotás és forrás tervezés
  • befektetési lehetőségek és a személyi érdekeltségek összekapcsolása a szövetség teljesítményével
  • egyértelműen definiálni kell a partnerek szerepét

Szövetségek költségelméleti megközelítése
Az elmélet lényege:

  • A vállalat gazdasági tevékenységét tranzakciók sorozataként fogja fel, és az ezzel kapcsolatos költségeket minimalizálni akarja. Két szférát különböztetünk meg:
    • a piac (nyílt és korlátlan verseny színtere)
    • hierarchia (tökéletes összefonódás)
  • A stratégiai szövetség közbenső együttműködési formát jelent a piac és a hierarchia között.

Szövetségek verseny-szempontú megközelítése

  • a konkurencia viszonyok oldaláról közelíti meg a szövetséget
  • ellenőrizni és korlátozni kívánja a versenyt

Következmény: stratégiai szövetségbe tömörült vállalat csoportok világméretű harca.

Szövetségek szervezetelméleti megközelítésének pillérei:

  • szervezetközi koordináció
  • szervezeti tanulás új lehetősége