A stratégiaalkotás iskolái

• Előíró iskolák: 
  A stratégia csak tudatos szellemi tevékenység eredményeként jöhet létre.

1. Design iskola
2. Tervezői iskola
3. Pozícionálási iskola

• Leíró iskolák: 
  A stratégiák különböző erők összjátékaként inkább kialakulnak, mintsem kialakítják azokat.

1. Vállalkozói iskola
2. Tanulási iskola
3. Kulturális iskola
4. Konfigurációs iskola
5. Megismerési iskola
6. Hatalmi iskola
7. Környezeti iskola

Előíró iskolák:

• Design iskola:
  Stratégiaalkotás=koncepcióalkotási folyamat.

Alapelvei:

1. A stratégia egyedi, mindig az adott helyzethez kell igazítani
2. A stratégia kiterjed a „mit” és „miképpen” kérdések megválaszolására is
3. A stratégiának explicitnek és egyszerűnek kell lennie
4. A stratégia kialakítása és végrehajtása időben elkülönül egymástól

Alapmodell:

• Tervezői iskola: 
  Stratégiaalkotás = részletesen szabályozott folyamat

Alapelvei:

1. Szigorúan szabályozott folyamat
2. Az egyes elkülönülő lépésekhez különböző technikák felhasználását írják elő

Kritikája:

1. Menetrend alapján teljes részletességgel nem lehet stratégiát kialakítani
2. A forma elnyomja a lényeget
3. A vezetés hatalmának csökkentésére szolgáló technika
4. Nem tudja kezelni a vezetés „lágy”eszközeit

• Pozicionálási iskola: 
  Stratégiaalkotás = analitikus folyamat

Alapelvei:

1. A stratégiát a tartalom oldaláról közelítik meg, nem az előállítás módja az érdekes
2. A cég pozicionálása elemzési folyamat
3. Elsősorban a „mit” megfogalmazására kell koncentrálni

Leíró iskolák:

• Vállalkozói iskola: 
  Stratégiaalkotás = vízióalkotási folyamat

Alapelvei:

1. A stratégia a vezető (leader) jövőképe
2. A szervezet a jövőképhez igazodik
3. A stratégia pozíció jellegű
4. Elengedhetetlen a vezető személyes elkötelezettsége a vízió mellett
5. A folyamat három elemre épül: tudatosság, tapasztalat, intuíció

• Megismerési iskola: 
  Stratégiaalkotás = megismerési folyamat

Alapelvei:

1. A stratégia a környezetből érkező hatások feltérképezésére és kezelésére irányul
2. A környezetből érkező információkat a megismerő óhatatlanul dekódolja (sivatagban cipővel kereskedő ügynök esete)
3. Azt az iskolát követő vezetők gyakran megérzéseik alapján döntenek

• Tanulási iskola: 
  Stratégiaalkotás = tanulási folyamat

Alapelvei:

1. A környezet változása előre jelezhetetlen, ezért a stratégiát nem lehet előre jelezni
2. A stratégia kollektív tanulási folyamat eredménye

• Hatalmi iskola: 
  Stratégiaalkotás = alkufolyamat

Alapelvei:

1. A stratégiaalkotás a hatalom és a politika függvénye
2. Az érdekcsoportok közötti játszmák formálják a stratégiát (rábeszélés, alku, zsarolás, szövetkezés, konfrontáció, stb.)
3. Érdekcsoportok lehetnek:

Külsők:

• Tulajdonosok
• Vevők, ügyfelek
• Szállítók, szakmai szövetségek
• Kormányzat, önkormányzat
• Hitelezők
• Lakosság
• A földrajzi környezetben élők
• A sajtó (aki a nyilvánosságot képviseli), stb

Belsők:

• Csúcsvezetők
• Törzskar
• Középvezetők
• Az alkalmazottak
• Munkások
• Szakértők, stb.

• Kulturális iskola: 
  Stratégiaalkotás = kollektív megismerési és tanulási folyamat

Alapelvei:

1. A környezeti jeleket az egész közösség dekódolja
2. Jelentős befolyást fejt ki a szervezeti kultúra

• Környezeti iskola: 
  Stratégiaalkotás = kiválasztási folyamat

Alapelvei:

1. A környezet van a stratégiaalkotás középpontjában
2. A vezető dolga, hogy elősegítse az alkalmazkodást
3. A pozíciók addig maradnak meg, amíg a források elegendőek, amíg a helyzet nem túl ellenséges
4. Tagadja a környezeti változásokra való tudatos felkészülés lehetőségét
5. (a stratégia nem más, mint utólag megmagyarázott szerencse)

• Konfigurációs iskola: 
  Stratégiaalkotás = transzformációs folyamat

Alapelvei:

1. A szervezetek fejlődése oldaláról közelítenek a stratégiaalkotáshoz
2. A szervezetek a szituációkhoz alkalmazkodó formákat öltenek fel
3. A szervezet fejlesztése az elsődleges és utána kell meghatározni az adott konfigurációhoz illő stratégiaalkotási módot