Stratégia értelmezése:
Célok és a célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározása
- Formális stratégia
- Tudatosan alakított
- Írásban rögzített
- Érintettek körében ismert
- Informális stratégia
- Gyakorlatban sokszor létező fogalom
- Írásban nem rögzítik
- Nem kerül nyilvánosságra
A stratégia jellemzői:
- Néhány fő alapelv és akció köré épül
- Jövőre vonatkozik, így mindig számol a bizonytalansággal és a környezet változásaival
- Részstratégiákból épül fel, a menedzsment feladata ezek hierarchikus rendezése és az esetleges konfliktusok feloldása
Stratégia megközelítései:
- Vállalkozói:
- Új lehetőségek az előtérben, gondolkodás központja + lehetőségek, probléma másodlagos
- Nem befolyásolják a megszokások/formalizált szabályzatok, hatalma/lehetősége van az elképzelések megvalósítására
- Szembenéz a bizonytalansággal, elfogadja a nagy lépések politikáját
- Központi cél a növekedés
- Adaptív:
- Nincs egyértelműen megfogalmazott cél
- Új lehetőségeket nem kutatnak, a válaszadás, a reagálás a jellemző
- Nagy hangsúlyt helyeznek a visszacsatolásra, a kis lépések politikája irányadó
- A döntéshozók rugalmasan alkalmazkodnak a környezethez, a döntések gyakran egymástól függetlenek
- Tervezői:
- A stratégia készítés folyamata szakszerű, módszertanilag megalapozott
- Integrálja a stratégiát és a stratégiával kapcsolatos döntéseket,
- Maga a tervezési folyamat és nem a terv a legfőbb eredmény
Vállalati stratégiák típusai:
- Versenyhelyzet szerinti stratégiatípusok:
- Költségelőny stratégia
- Megkülönböztető vagy differenciáló stratégia
- Érintettek körében ismert
- Vállalati működési kör alakítása szerinti:
- Egyetlen termékre, szolgáltatásra koncentrál
- Vertikális integrációt preferál
- Diverzifikációra törekszik
- Működési kör változásának iránya/dinamikája szerinti:
- Növekedési stratégia
- Stabilitás stratégia
- Csökkentés
- Környezethez való alkalmazkodás szerinti:
- Védő
- Kutató
- Elemző
- Reagáló
Stratégiai tervezés egyik legfontosabb feladata:
- Cél kijelölése
Adaptivitás:
- A környezeti lehetőségekhez és fenyegetésekhez való alkalmazkodás
Leggyakoribb megnyilvánulási formái:
- Piaci pozíció javítása
- Új üzletágak definiálása és indítása
- Üzletágak felszámolása
Integráció:
- A vállalat céljainak leghatékonyabb elérése a külső és belső feltételek integrálásával.
Az adaptáció lényegében a „Hová tartunk? Hová megyünk?” kérdésre adja meg a választ, míg az integratív törekvések a „Hogyan?” kérdés feleletét adják.
A stratégia a jövőképhez vezető lehetséges utakat határozza meg.
Misszió / Küldetés
Magamévá tett, elfogadott értékek, melyek szerint a stratégiát megvalósítom. Normákat betartva bármi áron keressük a stratégia változatokat.
- A vállalati stratégia és értékrendszer magját képező vezérelv kialakítása, amely mozgósító erejű a vezetők és beosztottak számára
- Az első számú vezető elkötelezettsége a küldetés iránt, amivel demonstrálja a szervezet hatalmi koalíciói számára a misszió betöltésének szándékát
- Az egyéni értékek és vállalati értékek közötti kapcsolat felismerése és az értékrendek közelítésének, kívánatos egybeesésének előmozdítása.
Misszió típusok:
- Politikai töltésű (érdekcsoportok elvárásainak való megfelelés)
- Vállalati cselekvés vezérelveit meghatározó missziók (működés, filozófia, vállalati értékek)
- Vállalat társadalmi szerepét, felelősségét kiemelő missziók (milyen fontos értéket nyújt a vállalat a társadalomnak).
Vízió / vállalati jövőkép
- A vállalat előrevetített és kívánt jövőbeni állapota.
- Fogalma később alakult ki, mint a küldetésé, de a misszióval szemben érzelmi töltés nem kapcsolódik hozzá.
- A jövőkép tettek nélkül csak álom, tettek jövőkép nélkül csak időtöltés.
Vízió típusok:
- Alapvető képességekre összpontosító víziók (minőség)
- A vállalat tevékenységét és pozícióját definiáló víziók (piaci részesedés)
- Jelszavas víziók (Honda: Mi leszünk a 2. Ford, Canon: Győzd le a Xeroxot)
- Látomásokra épülő víziók
Jövőkép kulcstényezői:
- elképzelhető,
- kívánatos,
- megvalósítható,
- fókuszált,
- rugalmas,
- kommunikálható