Az életszínvonal a társadalom tagjainak jóléti szintje, szükségleteinek kielégítettségi foka.
Az életszínvonal legfontosabb összetevői:

1. a fogyasztás terjedelme és összetevői
2. a lakáskörülmények
3. a szociális, kulturális, egészségügyi ellátottság
4. a létbiztonság
5. a közlekedési viszonyok, az út- és közműhálózat, a közbiztonság
6. a munkahelyi körülmények

1. A fogyasztás terjedelme és összetétele

A fogyasztás a termékek és szolgáltatások felhasználás szükséglet-kielégítés céljából
A fogyasztás terjedelme: a felhasznált termékek és szolgáltatások mennyisége.
A fogyasztós összetétele: az összfogyasztásából milyen arányt képviselnek az egyes termékcsoportok.
A fogyasztásra kerülő termékeket és szolgáltatást döntően a jövedelmünkből vásároljuk meg, kisebb részt saját magunk állítjuk elő.
A vásárlásból történő fogyasztás nagyságát és összetételét meghatározza:
- a jövedelem nagysága

A megvásárolható javak és szolgáltatások mennyiségét pénzjövedelmünk és az árak alakulása együttesen befolyásolja. A fogyasztás szempontjából tehát a reáljövedelem a meghatározó.
A jövedelem nemcsak a fogyasztás terjedelmére, hanem összetételére is hatással van. A jövedelem nagyságától függ alapvetően az is, hogy az egyes árucsoportokon belül milyen termékeket fogyaszt, a csald.
A jövedelmen kívül a fogyasztás nagyságára és összetételére egyéb tényezők is hatnak:

1. a csald hosszú távú gazdasági céljai
2. a család életmódja, értékrendje
3. a gazdaságos vásárlásra való törekvés
4. a háztartás felszereltsége, tartós javakkal való ellátottsága.

E tényezők hatását már elemeztük a kiadások szerkezetének tárgyalásánál.
A saját termelésből való fogyasztás lehetőségét és mértékét befolyásolja:

1. a saját termelés feltételeinek megléte
2. a csald tagjainak teljesítőképessége, adottságai
3. a család tagjainak rendelkezésre álló szabadidő nagysága

A saját termelés lehetősége módosíthatja a vásárlásból történő fogyasztás szerkezetét.

2. A család lakáskörülményei

Az, hogy van-e a családnak önálló lakása, annak mérete és komfortfokozata, megfelelő-e az életszínvonalat meghatározó döntő tényező. A rossz lakáshelyzetet nehezen tudja a többi tényező ellensúlyozni.

3. A létbiztonság

A család létbiztonságát meghatározza a család felhalmozott vagyona, és az hogy képesek-e a család egyes tagjai lakóhelyük közelében képzettségüknek, képességüknek megfelelő, stabil munkalehetőséget találni

4. A szociális, kulturális, és egészségügyi ellátottság

Ez alatt azt értjük, hogy milyen lehetőségei vannak a család egyes tagjainak a számukra megfelelő színvonalú oktatás, egészségügyi ellátás, és egyéb szolgáltatások igénybevételére

5. A közlekedési viszonyok, az út- és közműhálózat, a közbiztonság

Ennek a megítélésében fontos szempontok, hogy megközelíthető-e a lakóhely, munkahely tömegközlekedési eszközzel, a járatok megbízhatósága, sűrűsége, megfelelő-e hasonlóképpen megfelelő-e az úthálózat, a közvilágítás, a telefonellátottság, milyenek a bevásárlási lehetőségek, és természetesen milyen a lakóterület közbiztonsága.

6. A munkahelyi körülmények

Mivel a társadalom tagjai jelentős időt töltenek el munkahelyükön, a munkahelyi körülmények is lényeges meghatározói az életszínvonalnak. Nem elhanyagolható szempont a munkahely tisztasága, kulturáltsága, a munkaeszközök korszerűsége, a biztonságos és kényelmes munkavégzés feltételeinek megléte, a jó munkahelyi légkör.

Az életminőség az életszínvonalnál tágabb fogalom. Az életszínvonal összetevőin kívül magába foglal az emberek közérzetét befolyásoló egyéb tényezőket is. 
Ilyen tényezők:

1. a környezet kulturáltsága, esztétikája
2. a környezetvédelem színvonala
3. az emberi kapcsolatok kulturáltsága
4. a szabadidő mértéke, s annak eltöltési lehetőségei
5. a kívánt életforma kialakításának lehetősége.

Nem mindegy az sem, hogy hivatalos ügyeinket a közintézményekben milyen gyorsan, segítőkészen, udvariasan és szakszerűen intézik. A megszerzett javak mennyisége sokszor nem ellensúlyozza az elvesztett szabadidőt, amelyre szükség van kikapcsolódásunkhoz és a tartalmas családi-baráti kapcsolatok ápolásához.