A család

A család gazdálkodása – a háztartás

Az emberi lét fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges javak és szolgáltatások iránti igényeket szükségleteknek nevezzük.A teljes szükségletek köre az adott időpontban jelentkező és kielégítésre váró igények összessége. Effektív szükségletnek azokat a szükségleteket nevezzük, amelyek a társadalom adott fejlettségi fokán kielégíthetők. A teljes effektív szükségletek közötti különbséget a látens szükségletek köre adja – ezek a már megjelent, de tömegméretekben még ki nem elégíthető szükségletek.Megkülönböztetünk egyéni és közösségi szükségleteket. Az egyén létfenntartásával kapcsolatos igényeket egyéni szükségletnek nevezzük. Azon igényeket pedig, amelyek kielégítése a társadalom fennmaradásához, zavartalan működéséhez szükségesek, közösségi szükségletnek nevezzük. Ilyen például a honvédelem, a közbiztonság, a jogrend stb.

A szükségletek kielégítése érdekében sokféle tevékenységet végez a család is: főzés, mosás, takarítás, gyermeknevelés stb. Mindezekhez nagyon sok anyagi eszközre, szellemi és fizikai erőkifejtésre van szükség. A család nem azért van, hogy gazdálkodjon, de gazdálkodnia kell, hogy megéljen.A szükségletek kielégítésére irányuló szervezett tevékenységet gazdálkodásnak nevezzük, ez egyben a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű hasznosítását jelenti.

Gazdálkodási elvnek nevezzük a gazdaságban azt az alapelvet, miszerint az ember mindig igyekszik a lehető legésszerűbben cselekedni. A gazdaságosság minden gazdasági cselekvés alapelve, amely két eltérő lehetőséget foglal magban:

1. Adott eszközökből a lehető legnagyobb eredmény elérése.
2. Adott eredmény elérése a lehető legkisebb eszköz felhasználásával.

A szükségletek kielégítés érdekében közösen gazdálkodó egyének háztartást alkotnak.

Munkaszervezés a háztartásban

A gazdálkodás komoly szervezőmunkát igényel, amely szükségessé teszi

1. a célok meghatározását,
2. a célok eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, a feladatok szétosztását,
3. az eredmény és a ráfordítások folyamatos összehasonlítását.

A cél meghatározása

Minden szervezési folyamat a cél meghatározásával indul. A családi gazdálkodás céljai:

1. a háztartási munkák elvégzése
2. a jövedelem növelése
3. a jövedelem ésszerű elköltése
4. a vagyon gyarapítása
5. a szabadidő növelése, és hasznos eltöltése.

A tárgyi és személyi feltételek megteremtése, a feladatok szétosztása

A cél kijelölése után a szervezési folyamatban a cél eléréséhez vezető eszközökkel, személyi és tárgyi feltételeket határozzuk meg. A háztartás gépesítése megkönnyíti, meggyorsítja a munkát, vagy helyettesíti a munkát végző embert. A gépek kiválasztásakor meg kell vizsgálnunk azok teljesítményét, hatékonyságát. A háztartási munkát meg kell osztani a családtagok között. Törekedni kell a hatékonyságra, valamint a terhek egyenletes és tartós elosztására. Nem a hagyományok, és az általános szokások, hanem a képességek, az érdeklődés, az idővel való rendelkezés és az ésszerűség alapján alakuljon ki a családtagok feladatainak rendje.

Az eredmény és a ráfordítások folyamatos szembeállítása

Lényeges mozzanat a családi gazdálkodás eredményességének rendszeres értékelése. Ezt nem szabad csupán a jövedelem-megtakarítás vagy a vagyongyarapodás mértékével mérni. Célszerű szembeállítani a ráfordításokat és az eredményt. Ilyenkor a felhasznált erőforrások mennyiségét, komplexen kell értelmeznünk: számításba kell venni az elhasznált munkaidőt, a többletkiadásokat, a fáradtságot, a tevékenység negatív hatásait is.

A háztartások erőforrásai

A háztartások erőforrásai a családtagok munkavégző képessége, az idő, a vagyon, és a jövedelem.

A munkavégző képesség

A munkavégző képesség az ember ismereteinek, gyakorlati tapasztalatainak, fizikai erejének és személyiségvonásainak együttese.
A család legfontosabb erőforrása.
A háztartás gazdálkodása szempontjából elsősorban a felnőttek munkaképessége a meghatározó.
A családtagok munkavégző képessége kettős jelentőségű. Egyrészt a jövedelemszerzés, másrészt a háztartási munkák elvégzése miatt is fontos. Fontos a munkavégző képesség legteljesebb kifejlesztése, és fenntartása. Ennek legfontosabb módszerei az egészség megőrzése, tanulás, és a nevelés. Az egészség megőrzésének eszközei az egészséges táplakozás, tisztálkodás, a mozgás, a testedzés, a káros szenvedélyek leküzdése, az elővigyázatosság, a derűs, a nyugodt, szeretetteljes légkör. Nagy jelentősége van annak, hogy a család felismeri-e a tanulás fontosságát.

A család nevelési elvei és módszeri sokat javíthatnak, vagy ronthatnak a gyerekek munkavégző képességét befolyásoló személyiségvonások kialakulásnál is. Arra kell törekedni, hogy a gyermekeknek önbizalmuk legyen, kitartóan, gondosan, jól szervezetten tudjanak dolgozni, tanulni.

Az idő

Az idő is erőforrás.
Az időt jól ki kell használni. Az idő úgy is jelentős, hogy gyorsan kell reagálnunk bizonyos határokra.
Az idővel hosszabb távon is megfelelően kell gazdálkodni. Megvan az optimális életkor pl. a tanulásra, családalapításra, szakmai sikerekre stb.
Az idő és a munkavégző képességünket jól be kell osztani. A világ nem kevés tennivalót tartogat, sok érdekességet rejteget, számtalan csodát tár elénk, ezekkel csak akkor tudunk élni, ha meg tanulunk gazdálkodni az idővel is. Ehhez jól kell tudnunk összpontosítani, a munkánkat megszervezni, hatékonyan tevékenykedni. A kitartó munkavégzéshez tudni kell pihenni is.

A vagyon

A vagyon a család tulajdonában lévő anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok összessége.
Elemei: ingatlanok, ingóságok. Az ingatlanok mindazok a vagyontárgyak, melyek állapotuk romlása nélkül nem mozdíthatók. Az ingóságok a mozdítható vagyontárgyak. A vagyont a pénz és az értékpapír is megtestesítheti.

A jövedelem

A családban elérhető rendszeres jövedelem nagysága befolyásolja legalapvetőbben a háztartás gazdálkodását. a jövedelem növelése, ésszerű beosztása a háztartási gazdálkodás döntő erőforrása.