{autotoc} A kereskedelmi vállalkozás az áfával növelt eladási áron értékesíti a termékeket és a bruttó beszerzési árat fizeti meg szállítóinak árubeszerzéskor. Az áfa tehát beépül az árakba, de nem befolyásolja a vállalkozás jövedelmezőségét. A vevők felé felszámított áfa a gazdálkodó szervezet számára fizetési kötelezettséggel jelent az állami költségvetésbe, a beszerzések során megfizetett áfa viszont visszaigényelhető, illetve a fizetendő adóból levonható. A kalkulációk, az árkialakítás során az áfa mindenképpen lényeges tényező.
Áfa fogalma
Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.
Áfa jellemzői
1987-től minden adóköteles értékesítést végző gazdálkodó köteles vevői felé áfát felszámítani, és ezt az adóhatóságnak megfizetni. A termék értékesítesen kívül áfat kell fizetni a termékimport után is. Az általános forgalmi adó összfázisú, nettó alapú, közvetett és fogyasztási adó.
Összfázisú az adó, mert a termelés és a forgalmazás minden fázisában fel kell számolni.
Nettó alapú az adó, mivel az értékesítés után felszámított adó összegéből levonható a beszerzések számláiban felszámított adó, és az adóhatóság felé pénzügyileg a különbözetet rendezendő. Közvetett az áfa, mert az adózásra kötelezett gazdálkodónak lehetőségük van az adó áthárítására. Az értékesítéskor felszámított adót a vállalkozás vevő fizetik meg, a beszerzéskor általa felszámított adót pedig, mint látjuk az adóhatóság felé fizetendő adójából levonhatja. Fogyasztói adóként azért jellemezhető az áfa mivel a végső felhasználónak, a fogyasztónak nincs lehetősége az adó áthárítására. A fogyasztó a termék árában megfizeti az áfát, de azt nem követelheti vissza az adóhatóságtól, tehát az áfa a végső soron őt terheli. Az általános forgalmi adó a fogyasztókat terheli, mivel az áruk vásárláskor az áfá-val növelt bruttó árat kell megfizetniük. A terméket értékesítő vállalkozások számára azonban az eladási árba beépített áfa nem jelent árbevételt, mivel azt be kell fizetnie az adóhatósághoz. A befizetett összeg az állami költségvetés bevételeit gyarapítja.
- általános: minden termelésre, eladásra, exportra, importra kiterjed
- összfázisú: minden áruforgalmi lépésnél el kell számolni pl. nagykereskedelem, kiskereskedelem stb.
- nettó típusú:fizetni is kell, de vissza is igényelhető, nem tartalmaz halmozódást
- közvetett: nem az adózóra, hanem az adózás tárgyára vetik ki, az adófizetésre kötelezett és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz)
- fogyasztót terheli: a fogyasztó, aki már nem igényelheti vissza, a végső felhasználót terheli
- hozzáadott értéktípusú: az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni, tulajdonképpen az árrés, ami adózik
- forgalmi: az értékesítésnél kell az adót fizetni
- verseny semleges: független a piaci viszonyoktól
- eredmény semleges: független a vállalkozás eredményességétől
- szervezet semleges: független a vállalkozási formától
- számlaadási kötelezettségre épül
Áfa alanya
Minden gazdasági tevékenységet folytató természetes és jogi személy, különösen az értékesítéssel és a szolgáltatással foglalkozók.
- termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál
- vállalkozás
- intézmény
- alapítvány
- más szervezet
- termékimportnál
- importáló
Áfa tárgya
Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport.
1. Termékértékesítés
A birtokba vehető dolgoknak ellenérték fejében történő átadása.
Kivétel: pénz átadása, értékpapír adásvétele, betételhelyezés, hitelnyújtás Termékértékesítésnek számít:
- gazdasági tevékenységből történő termékkivonás
- tárgyi adómentes felhasználás
- üzemanyag-felhasználás
- saját rezsis beruházás
- vállalkozás megszűnésekor az olyan termék, ami után beszerzéskor az áfát levonták
- ellenérték nélküli szolgáltatás, ha a tevékenységhez felhasznált dolog vagy szolgáltatás áfája visszaigényelhető
Nem minősül termékértékesítésnek:
- áruminta
- kisértékű ajándék
- alapítványba befizetett közcélokra adott természetbeni adomány
- ha az átadást jogszabály írja elő
- vásárlási pontakció
2. Szolgáltatásnyújtás
Minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek.
3. Termékimport
A termék külföldről belföldre történő behozatala vagy más módon történő bejuttatása.
Áfa hatálya
- területi hatálya: Nálunk Magyarországon, csak a magyar határokon belül érvényes és alkalmazható (kivitel, export esetén mindig a célzott országok adószabályai az érvényesek).
- személyi hatálya: az adó alanya (saját nevében jogokat szerez és kötelezettséget vállal, gazdasági tevékenységet folytat, perelhet is)
- tárgyi hatálya: az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport
Áfa teljesítés helye
- termékértékesítésnél az a hely, ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésekor található
- az a hely, ahol a termék a feladás vagy fuvarozás megkezdésekor található
- szolgáltatásnyújtásnál
- szolgáltató székhelye, telephelye, lakhelye, tartózkodási helye
- az ingatlan fekvési helye
- a ténylegesen megtett útvonal közlekedésnél
- a szolgáltatást megrendelő székhelye, telephelye, lakhelye
- a szolgáltatásnyújtás helye
Az áfa feltünetése a számlában
A termékértékesítésről, valamint szolgáltatásnyújtásról kiállíott számlában fel kell tüntetni mindazon adatokat, melyeket az áfáról szóló törvény előír.
Számla tartalma
- a számla sorszáma
- a számla kibocsátójának neve, címe, adószáma
- a vevő neve, címe
- a teljesítés időpontja
- a szálmakibocsátás ideje, a fizetési mód és határidő
- a termék (szolgáltatás) megnevezése, statisztikai jelzőszáma
- a terméke (szolgáltatás) mennyiségi egysége, mennyisége
- az a dó nélküli vételár és ellenérték tételenként és összesen
- a felszámított adó százalékos mértéke, összege tételenként és összesen
- a termék (szolgáltatás) adóval növelt ellenértéke tételenként és összesen
- a számla végösszege
Ezen adatok nélkülezhetetlenek az adófizetési kötelezettség, valamint az áfalevonási jogosultság időpontjának és összegének helyes megállapításához, valamint az értékesítés vagy beszerzés könyveléséhez. A törvény előírásai szerint olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén, amikor a fizetés az értékesítéssel egyidőben készpénzzel történik számlát kell kibocsátani. Ezen számla leglényegesebb eltérése az előzőekben ismertett számlától, hogy az eladott áru áfatartalmát az áfával növelt ár százalékában kell feltüntetni. Emellett az egyszerűsített számlában kötelezően feltüntetendő adatok köre is szűkebb.
Egyszerűsített számla tartalma
- számla sorszáma
- számla kibocsátójának neve, címe, adószáma
- vevő neve, címe
- számla kibocsátásnak kelte
- termék (szolgáltatás) megnevezése, statisztikai jelzőszáma
- áru mennyiségi egysége, mennyisége
- termék (szolgáltatás) adóval növelt egységára
- adóval növelt ellenérték tételenként és összesen
- adókulcs az adóval növelt ár százalékában
Mivel a kiskereskedelemben általános a készpénzért történő értékesítés, a kiskereskedelmi vállalkozások által kibocsátott számla általában készpénzfizetési, egyszerűsített számla. Ebben az eladott áruk áfatartalmát a fogyasztói ár százalékában kell feltüntetni. A nettó eladási ár százalékában kell feltüntetni. A nettó eladási ár százalékában meghatározott áfakulcsot az alábbi képlet segítésgével számíthatjuk át a bruttó eladási ár (fogyasztói ár) százalékában kifejezett áfakulccsá: áfakulcs / 100 + áfakulcs
Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
Az egyszerűsített vállalkozói körbe (EVA) tartozók automatikusan az áfakörnek is a tagjai, tevékenységtől függetlenül.
Eljárási szabályok
- az áfakörbe tartozók önbevallók, tudniuk kell, hogy mit és mikor kell bevallani és fizetni
- az adó megállapítása bevallás formájában történik
- az áfabevallás időpontja az elért árbevételtől, illetve az adóegyenleg nagyságától függ
- a bevallás lehet havi, negyedéves vagy éves (1.000.000 Ft adóegyenlegnél már havi adóbevallás kötelező)
- az adóbevallás nem mentesít az adófizetés alól (és fordítva)
- az adóköteles tevékenységről számlát kell kiállítani (a blokk nem számla). A NAV által elfogadott számlák
- számla (az áfa felbontva szerepel benne)
- egyszerűsített vagy készpénzfizetési számla
- nyugta
- mind a kimenő, mind a bejövő számlákról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható
- az adókötelezettség keletkezésének időpontja
- az áfa nélküli érték
- az áfával növelt érték
- az áfa összege
- a kimutatást áfakulcsonként kell elvégezni
A nyilvántartás célja kettős. Egyrészt könnyíti az ellenőrzést és az önellenőrzést, másrészt alapot szolgáltat a befizetési kötelezettség megállapításához és a visszaigényléshez. A kimenő számlák áfaösszege, amit be kell fizetni, a bejövő számlák áfaösszege, amit vissza lehet igényelni az adott jogszabályoknak megfelelően.