A beszerzési ár

A kereskedelmi árrés az eladási és beszerzési ár különbözete. Az értékesítésre kerülő áruk beszerzési ára tehát jelentősen befolyásolja az elérhető árréstömeget. Közvetlenül hat a ráfordításokra, hiszen a kereskedelmi vállalkozások jelentős költségtényezője az eladott áruk beszerzési értéke. Közvetve azonban az árbevételre3 is hat, mivel a beszerzési ár az eladási árra, így az eladható mennyiségre is hatással van.
Egy-egy termék tényleges beszerzési árának összetevői:

• a szállító által számlázott ár
• a beszerzés külön költsége
• a termék beszerzéshez kapcsolódó preferenciák vagy diszpreferenciák.

A számlázott ár

Az, hogy milyen áron sikerül a kereskedelmi vállalkozásnak áruit beszereznie üzleti partnereitől, több tényező függvénye. A termék minősége, keresettsége, a hosszútávú üzleti kapcsolat, a beszerzett áru mennyisége, a beszerzéshez kapcsolodó járulékos szolgáltatások igénybevétele mind-mind befolyásolja az érvényesített beszerzési árat. E látszólagos sokféleség mögött azonban alapvetően két tényező húzódik meg, mely a szállító által kialakított, számlázott árat befolyásolja:

• A termék előállításával és forgalmazásával kapcsolatos ráfordítások
• a termék piaci helyzete

A felmerült ráfordításaikat a termelők és forglamazók érvényesíteni kívánják áraikban. Így a munka- és anyagigényesebb, mutatós csomagolású, különleges tárolást vagy kezelést igénylő áruk beszerzési ára természetesen magasabb, mint azoké, melyek kevesebb ráfordítást igényelnek. A magasabb ráfordítások azonban együtt járnak az áru jobb minőségével, sokoldalú felhasználásával, tetszetősebb megjelenésével. Ha a kiskereskedelem a terméket a negykereskedelemtől szerzi be, az előállítással kapcsolatos költségekhez hozzáadódnak a nagykereskedelem árukezelési, tárolási, szállítással kapcsolatos ráfordításai is. E ráfordításokat a nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások áraikba beépítik, ezért kerül többe, ha a nagykereskedelemtől szerzünk be, mint közvetlenül a termelőtől. A termék előállításával vagy forgalmazásával kapcsolatos egyedi igények megnövelik a ráfordításokat. Ekkor a termelő, illetve a nagykereskedelmi vállalkozások kialakított áraikat felárral növelhetik. Ha a kereskedelmi vállalkozás nagyobb mennyiségű tétlet vásárol, készpénzzel fizet, vagy saját járművén szállítja el a megvásárolt árut, akkor az eladó cég raktározási, finanszírozási, szállítási költségei alacsonyabbak lesznek.  Ezt sok esetben árengedménnyel "honorálja".
A piaci részvetők száma s a termék iránti kereslet-kínálat alakulása nagymértékben befolyásolja a beszerzési árak alakulását. Ha a piacin hiány van a termékből, egy vagy csak néhány vállalkozás forgalmazza, a beszerzési ár adottság a vevő cég számára. Az eladóok ilyenkor magasabb hasznot realizálhatnak áraikban. Túlkínálat esetén alacsonyabb áron is beszerzhető a termék. A versenyhelyzet lehetőséget ad a vevő vállalkozás számára, hogy válogasson az eladók kínálataiból, s ezáltal kedvezőbb beszerzési áron vásároljon.

A beszerzés különköltsége

A Számviteli törvény előírásai szerint az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt számlázott áron kívül mindazon ráfordítások a beszerzési ár részei, melyek az adott áru raktárba történő beszállításáig egyedileg hozzákapcsolódnak. 
Ilyen tényezők:

• a fuverköltségek
• a rakodási díjak
• a bizományi díjak
• a vámkezelési díj

Fontos tundi, hogy a beszerzás során felmerült szon költségek melyek nem oszthatók meg egyértlműen az egyes áruféleésgekre, nem részei a beszerzési árnak.

A termékbeszerzéshez kapcsolódó preferenciák és diszpreferenciák

A termékbeszerzéshez kapcsolódó preferenciák és diszpreferenciák olyan támogatások vagy elvonások, melyek befolyásolják a termék beszerzési árát. A preferencia előnyben részesítést jelent.
Diszpreferencia tehát a termékbeszerzéshez kapcsolódó elvonás. Ezt az állami költségvetésve befizetendő elvonást ugyanis a gazdálkodó szervezet beépíti a termék árában. A beszerzési rában beépülő diszpreferenciák az importtermékekre kivetett vám jelenti. Ezáltal a vámok alkalmasak a hazai termlők piaci helyzetének javítására, a eltérő mértéküknél fogva a kereslet befolyásolására is.

A beszerzési árban nem érvényesíthető ráfordítások

Mint láttuk a termék beszerzési ára mindazon elemek összessége, amibe adott áru megszerzése kerül az adott gazdálkkódó szervezetnek.  A fenti összetevők szerint kialakított beszerzési áron kell kimutatni a vállalkozás árukészleteit a mérlegben. A fentiek szerint kialakított beszerzési árakés az egyes árukból értékesített mennyiségek szorzatösszege adott időszakban az eladott áruk beszerzési értéke.
Az árubeszerzés során felmerülnek olyan ráfordítások is, melyek egyértelműen kapcsolhatók ugyan egy-egy termékflésség beszerzéséhez, a jogszabályi előírások szerint azonban nem a beszerzési árak részei, ezet az adott időszak ráfordításai között kell elszámolni. Ilyen tételek az importbeszerzés statisztikai illetéke, a hatósági díjak, az áruvásárláshoz felvett hitel kamata. Nem módosítja a beszrzési árar importtermék esetén az áruátvétel és pénzügyi rendezés időpontja között bekövetkezett árfolyamváltozás sem.

A beszerzési ár felépítése

A termék beszerzési árának elemei:

• a felárakkal növelt, árengedménnyel csökkentett számlázott nettó vétel ár
• az adott áru beszerzéséhez egyértelműen, közvetlenül kapcsolódó szállítási, rakodási költségek, bizományosi díjak, vámkezelési költségek
• a beszerzéshez kapcsolódó preferenciák, diszpreferenciák