Vagyon, leltár és mérleg

{autotoc}

A vállalkozás vagyona

Eszközök, források összessége.

Vagyont megtestesítő javak

• Anyagi javak: az ember anyagi szükségleteinek kielégítésére alkalmas tárgyak
• Immateriális javak: elvont, nem tárgyiasult dolog

A leltár és a mérleg azonosságai

• Vagyonkimutatás
• Teljeskörű, minden vagyontárgyra kiterjed
• Adott időpontra vonatkozik
• Valódisággal felelős személyeknek alá kell írni

A leltár és a mérleg különbségei

• Mérleg: csak értékben készül, összevontan és kötött sorrendben tartalmazza az eszköz és forrás fajtákat
• Leltár: mennyiségben és értékben készül, teljes részletességgel és kötetlen sorrendben tartalmazza az eszköz és forrás fajtákat

A leltár fogalma, jellemzői

A vállalkozóknak időközönként meg kell vizsgálni, számolni a vagyonukat.

A leltár szerepe a tényleges vagyoni helyzet megállapítása.

A leltár mindig egy meghatározott napra vonatkozik.

A leltár olyan tételes, jegyzékszerű kimutatás amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan a valóságnak megfelelően, mennyiségben vagy értékben részletesen felsorolja. Az esetleges hiányokat vagy többleteket feltárja és rendezi.

Leltár a mérleg alapokmánya, melynek elkészítését a számviteli törvény írja elő.

A könyvek üzleti év végi zárásához a beszámoló készítéséhez a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan letárt kell készíteni és megőrizni amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

A vállalkozónak el kell készíteni a leltárkészítési és leltározási szabályzatot.

A leltár tartalma

• Leltár előkészítésének feladatai
• Leltározandó egységek
• Leltározás bizonylatai
• Leltáradatok egyeztetésének menete, analitika és szintetika
• Leltározási folyamat ellenőrzése
• Felelős személyek

A leltárak csoportosítása

Teljesség szerint

• Teljes leltár: mindent tartalmaz, amivel a vállalkozás rendelkezik
• Részleges leltár: a vagyon egy részére vonatkozik (pl. raktárkészlet leltára, csak az árukészlet leltára stb.)

A leltár felvételének időpontja szerint

• Nyitó leltár: amikor a vállalkozás indul, vagy pl. az év eleji leltár
• Záró leltár: amikor megszűnik a vállalkozás, vagy pl. időszak végén
• Évközi leltár: ilyen pl. a napi pénztár zárás, ilyenkor a pénzt leltározzák, de bármikor beiktatható a vállalkozásban év közben is leltár

Célja szerint

• Elszámoltató leltár: amikor a tulajdonos elszámoltatja az alkalmazottakat, raktárost stb., de elszámoltató leltár a pénztárak elszámoltatása, a pénztár rovancs is
• Átadás-átvételi leltár: amikor pl. megváltozik a boltvezető személye, ugyanaz a leltár szolgál a régi boltvezető átadó, mint az új boltvezető átvevő leltárának.

Leltározás helye szerint

• Ez történhet az eladótérben, a raktárban, a telephelyek szerint stb.

A leltárral szemben támasztott követelmények

• A valóságot tükrözze
• A leltározási körön belül teljes legyen (ha csak részleges a leltár, az ott található valamennyi áru szerepeljen rajta)
• Megfelelően dokumentált legyen
• Szervezett legyen

A leltározás módja

• Elsősorban mennyiségi felvétel (boltban)
• A gazdálkodással összefüggő dokumentumok vizsgálata (könyvelő)
• A kétféle módon nyert adatok egybevetése

Leltározás menete

• Leltározási bizottság kialakítása
• Az áruk előkészítése a leltározáshoz (a boltban különböző helyeken található, de azonos árukat egy helyre kell tenni)
• Az összerakott árukat fel kell címkézni (áru neve, ára, mennyisége szerepel rajta), az áruk megszámolása
• A sorba rendezett és megszámolt áru felvezetése a leltárívre tételenként
  
  • A leltárfelvételi íveket sorszámozni kell, és minden ívet a bizottság tagjainak alá kell írni (hitelesíteni kell). A leltárfelvételi ív javítható, de csak szabályosan (a rossz adatot egy vonallal áthúzva odaírni az újat, a javítást aláírással és dátummal kell ellátni)
• A leltárkészlet megállapítása a leltárfelvételi ívek összesítésével történik
• A leltározás végén jegyzőkönyvet vesznek fel, ha azonnal megállapítható a hiány, akkor a jegyzőkönyv annak rendezésére is kitér
• A leltár eredmény-könyvelésben történő átvezetése, akár hiány, akár többlet van

A leltárhiány megelőzésére tett intézkedések

• Technikai eszközök alkalmazása (vagyonvédelmi eszközök: tükör, kamerák, rácsok, fény és hangjelzés, biztonsági őrök alkalmazása stb.)
• A bolti eladók ébersége
• Az áruátvétel pontossága
• Fontos a boltvezető vagy a tulajdonos folyamatos ellenőrző tevékenysége

A leltárhiány megállapítása

• A boltban megállapított tényleges leltárkészletet összehasonlítjuk a könyvelésben kimutatott könyv szerinti készlettel. A két adat közötti különbség a leltárhiány vagy leltártöbblet
• Ha a könyv szerinti készlet nagyobb, mint a leltár szerinti készlet, a leltár eredménye hiány
• Ha a leltár szerinti készlet nagyobb, mint a könyv szerinti készlet, a leltár eredménye többlet (ez nagyon ritkán fordul elő)

A leltárhiányt, más néven nyershiánynak is nevezzük. A hiányért a kereskedelmi dolgozók anyagilag felelnek, a felelősségük mértékét és a nyershiány nagyságát csökkenti a forgalmazási veszteség.

A forgalmazási veszteség az áruk fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaiból adódik, ez csökkenti a térítendő hiány nagyságát (pl. száraz kolbász hetek alatt veszít a súlyából stb.).

A forgalmazási veszteséget a bolt tulajdonosa állapítja meg, és forgalom alapján számítják ki. A dolgozók csak a forgalmazási veszteséget meghaladó leltárhiányt kötelesek megtéríteni.

Selejtezés

A valamilyen oknál fogva feleslegessé vagy használhatatlanná vált vagyon tárgyaitól a vállalkozás selejtezés útján tud megválni (a nagy értékű vagyon tárgyakra vonatkozik a selejtezés).A selejtezés selejtezési bizottság végzi, és be kell jelenteni az APEH-nak is.
A selejtezésről jegyzőkönyvet vesznek fel, ebben tételesen felsorolják a selejtezésre kerülő vagyontárgyak nevét, mennyiségét, értékét és a selejtezés utáni sorsát.

A selejtezett tárgyakat lehet

• Értékesíteni, még ha jelképes összegért is
• Megsemmisíteni, amiről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni

A mérleg

A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, vagyonkimutatás. Kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat tartalmazza egy meghatározott időpontra vonatkozóan. Egyfajta "eredménykimutatás".

A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Egyfajta eredménykimutatás.

Mérleget kell készíteni

• a cég (társas vállalkozás) alakulásakor
• a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni
• a kötelezettnek minden év dec. 31-én
• a cég átalakulásakor
• a cég meszűnésekor

Mérleg beszámoló

A mérleg kiegészítése, értékelés az előző évi gazdasági tevékenységéről.

Részei

• maga a mérleg
• szöveges értékelés
• az eredmény kimutatás
• pénz áram(lás) kimutatása, ez a cash-flow, ami a készpénz mozgást tartalmazza

A mérleg két oldala egyensúlyban kell álljon, a két oldalnak mindig meg kell egyeznie. Az egyezőséget a nyereség vagy a veszteség kimunkálása biztosítja.

A mérleg jellemzői

• Adott időpontra vonatkozik – mérlegforduló napja (dec. 31.)
• Vállalkozás vagyonát két szempontból fejezi ki:
  
  • Megjelenési forma – eszköz
  • Eredet, származás – forrás
• Teljeskörű, minden vagyontárgyra ki kell terjednie
• Eszközök és források összegének egyezni kell
• Összevont, kötött sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat
• Mérés módja érték, ezer Ft, kerekítve
• Hitelesítő okmányai: leltár, könyvelés
• A vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni
• Adatok megbízhatóságát, hitelességét a független könyvvizsgáló által végzett vizsgálat és a könyvvizsgálói záradék alapozza meg
• Két változata:
  • "A" típusú mérleg szerkezete: kétoldalas változat
    
    • mérleg bal oldalán eszközöket
    • jobb oldalán a forrásokat vesszük számba.
  • "B" típusú (lépcsőzetes) mérleg szerkezete: 3 fokozatú tagolást követ
    
    • első fokozat: jelölésük nagybetűvel  7 db
    • második fokozat: mérlegcsoport jelölésük római számmal
    • harmadik: mérlegtételek mérlegsorok jelölése: arab számok

"A" típusú mérleg szerkezete, tartalma

Eszközök

• I. Immateriális javak: olyan forgalom képes nem anyagiasult vagyon elemek melyek tartósan szolgálják a tevékenységet
• II. Tárgyi eszközök: olyan materiális vagyontárgyak melyek tartósan szolgálják a vállalat tevékenységét ez idő alatt fokozatosan elveszítik értéküket
• III. Befektetett pénzügyi eszközök: azokat az eszközöket kell kimutatni amelyeket a vállalat azzal a céllal fektetett be, hogy más vállalkozónál vagy adott  át más vállalkozásnak hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert
• IV. Pénzeszközök: azok a vagyontárgyak készpénzben elektronikus pénzeszközben vagy bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére

Források

• I. Jegyzett tőke: nem egységes a vállalkozás státuszától függ
• II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke: a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg
• III. Tőketartalék: a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott de nem jegyzett saját tőke
• IV. Eredménytartalék: a cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja
• V. Lekötött tartalék: tőketartalékból illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetéseket kell szerepeltetni
• VI. Értékelésitartalék: meghatározott eszközök piaci értékének és a könyv szerinti érétkének pozitív különbözete amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével
• VII. Mérleg szerinti eredmény: tárgyévi gazdálkodás hozzájárulása a saját tőkéhez