Olyan vállalkozások, melyek egymástól elkülönülten gazdálkodnak, tevékenykednek. Üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, vagyonukat a tagok adják össze és saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak.

Közkereseti társaság (KKT)

Alapítása társasági szerződéssel történik, amelyet a tagok gyűlése fogad el. A taggyűlésen minden tag egyenlő szavazattal bír. A KKT vagyonát a tagok adják össze, a felelősségük korlátlan és egyetemleges.

Betéti társaság (BT)

Alapítása társasági szerződéssel történik, legalább egy beltagnak és egy kültagnak kell lennie, vagyoni megkötés, értékhatár nincs. A beltag(ok) teljes vagyonával és egyetemlegesen felel(nek). A kültag(ok) csak a bevitt vagyona értékéig felel(nek).

Korlátolt felelősségű társaság (KFT)

Előre meghatározott mértékű, törzsbetétekből álló, törzstőkével alakul, a törzsbetét értéke nem lehet 100 eFt-nál kevesebb. A törzstőke értéke min. 3 MFt, amelyből 1 MFt-nak pénznek kell lenni. 
Alapítása társasági szerződéssel történik, tagjait toborozni tilos, a Kft-t cégbíróságon be kell jegyeztetni.

Szervezete

  • Taggyűlés, amely megválasztja az ügyvezetőt vagy ügyvezetőket és dönt a fontos kérdésekben
  • Felügyelő Bizottság és könyvvizsgáló

A társaság megszűnik, ha a tagok ¾-ed része így dönt, a tagok a törzstőke erejéig terhelhetők.

Részvénytársaság (RT)

Alapítása előre meghatározott számú és névértékű részvény kibocsátásával kezdődik, az alaptőke min. 20 MFt.

Alapítása lehet

  • Nyilvános részvénytársaság, ahol a részvényeket valamelyik kereskedelmi bank értékesíti
  • Zártkörű részvénytársaság (ZRT), az alapítók minden részvényt megvásárolnak

Részvény

Amiből az Rt vagyona keletkezik. Értékpapír, ami adható, vehető, örökölhető.

A részvény lehet

  • névre szóló, ezekről és tulajdonosaikról részvénykönyvet vezetnek
  • bemutatóra szóló

A részvény értéke a névérték, ami rá van nyomtatva. Forgalmazási értéke az árfolyam érték, amin valójában adják-veszik.

A részvény lehet (valamennyi más és más jogot biztosít tulajdonosának)

  • törzsrészvény
  • elsőbbségi részvény
  • dolgozói részvény
  • kamatozó részvény

Rt szervezete

  • legfőbb szervezete a részvényesek közgyűlése
  • ügyvezető szervezet, ide tartozik az igazgatóság
  • felügyelő bizottság, ami Rt esetében kötelező
  • könyvvizsgálók, ami szintén kötelező

Egyéb társas vállalkozási formák

  • egyesülés: csak jogi személyek alapíthatják
  • közös vállalat
  • szövetkezetek
  • állami (önkormányzati) tulajdonú vállalatok
  • Európai Unióba lépés óta új vállalati formák
    • Európai Gazdasági Érdekegyesülés: társaságok és természetes személyek közötti együttműködési forma, amely főként a kis- és középvállalkozásokat segíti az európai közösségben való megjelenésben és az ottani tevékenységben
    • Európai Társaság (ET): európai Rt, a szabályait a közösségi jog, és nem a magyar jogrendszer szabályozza

Társas vállalkozások megszűnése

  • Jogutód nélkül
    • Fizetésképtelenség (állam vagy hitelezők felé): ebben az esetben a hitelezők vagy a cégbíróság csődeljárást indít és csőd-biztost nevez ki. A csődeljárás 90 napos haladékot jelent, ami hosszabbítható kedvező jelek esetén.
    • Ha a bíróság jogsértés miatt szünteti meg a vállalkozást, vagy a csődeljárás sikertelen volt, akkor jön a felszámolási eljárás
    • Végelszámolás: a tagok saját akaratukból döntenek úgy, hogy megszüntetik a vállalkozást
  • Jogutóddal: az új tulajdonos tovább folytatja a tevékenységet vagy a vállalkozás átalakul, összeolvad vagy szétválik

 

A társas vállalkozások jellemzői

A társas vállalkozások, más néven gazdasági társaságok olyan gazdálkodó szervezetek, melyek

  • üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre
  • vagyonát a tagok bocsátják rendelkezésre
  • saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalnak

Fontos szabály, hogy a gazdasági társasági társaságok gazdasági tevékenységet végezzenek, s azt üzletszerűen, azaz rendszeresen, haszonszerzés céljából végezzék.
A gazdasági társaságokat - az egyszemélyes kft. és az egyszemélyes rt. kivételével - legalább két tag alapítja. A tagok bocsátják rendelkezésre a vállalkozás működéséhez szükséges vagyont. Ők állapodnak meg az ellátandó tevékenységben, a társasági formában, a vagyoni hozzájárulás, valamint a nyereségből való részesedés mértékében. A tagok lehetnek természetes személyek, vagy gazdálkodó szervek, belföldiek és külföldiek egyaránt.
A társaság saját cégneve alatt működik, szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A társaság nevében történő írásbeli nyilatkozatokat a társaság erre jogosult képviselői írják alá a társaság cégneve mellett.
A gazdasági társaságok fontos megkülönböztető ismérve, hogy jogi személyiséggel rendelkeznek-e vagy sem.
Önálló jogi személyiségű gazdasági társaságok:

  1. korlátolt felelősségű társaság (kft)
  2. részvénytársaság (rt)
  3. közös vállalat

Nem önálló jogi személyiségű társaságok:

  1. közkereseti társaság (kkt)
  2. betéti társaság (bt)

A gazdasági társaságok alapítása

A tagok a társaság alapítását alakuló közgyűlésen határozzák el. Valamennyi gazdasági társaság létrehozásához alapító okirat szükséges. Az alapító okirat elnevezése azonban társasági formánként eltérő.
Az alapító okirat tartalmazza:

  • a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi köreit
  • a társaság induló vagyonát, az alapító tagok nevét, címét, és azt, hogy milyen összegű tőkével járulnak hozzá a társaság alapításához
  • a döntéshozatal módját, a szavazatok mértékét

Az alapító okirat érvényességéhez szükséges valamennyi tag aláírása, valamint a jogtanácsos vagy ügyvéd által történt "ellenjegyzés" azaz hitelesítés.
A társaság vagyonát a tagok bocsájtják rendelkezésre. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeni és nem pénzbeni hozzájárulás, azaz apport. Az apport olyan bármilyen - értékkel rendelkező, forgalomképes, azaz eladható - dolog lehet.
Egyes társasági formáknál (rt., kft.) a minimális induló vagyon nagyságát törvény írja elő.
Az aláírt alapító okiratot a cégbírósághoz kell benyújtani három példányban cégbejegyzés céljából. Az aláírt és hitelesített alapító okiraton kívül a cégbejegyzésnek egyéb feltételi is vannak:

  • a cég képviseletére jogosult személyek aláírását közjegyző előtt hitelesíteni kell
  • a társaságnak adószámot kell kapnia és be kell jelentkezni az adóhatósághoz
  • statisztikai jelzőszámot és társadalombiztosítási törzsszámot kell kapnia

A cég alapítását, legfontosabb jellemzőit a cégközlönyben közzéteszik, ezért a bejegyzés feltétele, a közzétételi díj befizetésének igazolása.
A cégbíróság a cégjegyzékbe való bejegyzést megtagadhatja, ha a vállalkozás létrejöttével valamilyen jogszabályt megsért.
A gazdasági társaságnak be kell jelentkeznie a tevékenységének megfelelő gazdasági kamarához, valamint a könyvvezetésnek módját, bankszámla számát be kell jelentenie az adóhatósághoz.
Az új gazdasági társaság a cégbejegyzés napjától működik. Az alapító okirat megkötése és a vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzése között eltelik egy meghatározott időtartam. Ezen időszak alatt a vállalkozás működhet ugyan, de csak úgynevezett előtársaságként. Ez alatt is köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, de ha a cégbejegyzést elutasítják, akkor a társaság tagjai, illetve vezető tisztségviselői felelnek a tartozásokért.
A cégbejegyzés megtörténtével véget ér az "előtársasági lét" és az új társaság megkezdheti valódi működését.

A gazdasági társaságok szervezete

A tulajdonosok testülete

A társaságok legfőbb szerve a tulajdonosok testülete, melynek elnevezése társasági formánként eltérő. Ez a testület bármely kérdésben dönthet.
A hatáskörbe tartozó legfontosabb kérdések:

  1. döntés a társaság megalakulásáról
  2. a társaság nyereségének felosztása
  3. a társaság tevékenységi körének megválasztása
  4. a társaság alapító okiratának megváltoztatása
  5. a társaság megszűnésének, átalakulásának, szétválásának vagy más társasággal való egyesülésének elhatározása

Vezető tisztségviselők

A tulajdonosok testülete nem tekinti feladatának a társaság folyamatos tevékenységéhez szükséges döntések meghozatalát, azaz operatív irányítást. Vezető tisztségviselők a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknál az üzletvezetésre jogosult tag.

Felügyelőbizottság

A tagok a tulajdonosi testület ülésein a leglényegesebb kérdésekben döntenek. Ez a fórum azonban ritkán ülésezik, általában 1-2 alkalommal. A folyamatos tevékenységhez szükséges döntéseket az ügyvezetők hozzák. A felügyelőbizottság feladata a vezető tisztségviselők, ügyvezetők munkájának, döntéseinek ellenőrzése, a tagok érdekeinek védelmében.

Könyvvizsgáló

Könyvvizsgáló foglalkoztatása a társaságok egy részénél kötelező, más részénél lehetőség. Fő feladata a társaság mindenkori vagyonát tartalmazó mérleg és az adott évi eredmény keletkezését bemutató eredménykimutatás ellenőrzése, abból a szempontból, hogy valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok (Számviteli törvény) előírásainak.

A gazdasági társaságok megszűnése

A gazdasági társaság megszűnhet:

  1. átalakulással
  2. végelszámolással
  3. felszámolással

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

A társaság átalakulása

Ha a tagok tulajdonosi testülete elhatározza, hogy lehetőség van arra, hogy egy gazdasági társaság valamilyen más vállalkozói formában folytassa tevékenységét, mint ahogyan azt elkezdte. Ez esetében át kell alakulnia. 
Az átalakulást indokolhatja:

  • a társaság tevékenységének bővülése, szűkülése
  • a felelősség korlátozása
  • nagyobb tőke bevonásának szükségesség
  • az adott társasági formára előírt saját vagyon hiánya

Az átalakulással az eredeti társaság megszűnik. Az új társaság lesz a megszűnt társaság jogutódja: folytatja tevékenységét, behajtja követeléseit, rendezi tartozásait.
Akkor is megszűnik a vállalkozás, ha más társasággal egyesül, vagy ha egységei önálló gazdasági szervezetté válnak.

A végelszámolás

Ha a vállalkozás a tagok elhatározásával jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásra kerül sor. A jogutód nélküli megszűnés azt jelenti, hogy a társaság tevékenységét nem folytatja tovább egy másik társasági formában, tehát végleg megszűnik.
A megszűnéséről a tagok tulajdonosi testületének határozatban kell rendelkeznie. A végelszámolás megindítását be kell jelenteni a cégbírósnak. A végelszámolás során elvégzendő feladatokat végelszámoló végzi, aki a cég vezető tisztségviselője is lehet.
A végelszámolásról értesíteni kell:

  • a cég dolgozóit
  • az adóhatóságot, vámhatóságot
  • a társadalombiztosítási igazgatási szerv
  • a cég bankszámláit vezető pénzintézetet

Megszűnés előtt a cég kötelességeit be kell  hajtani, tartozásait ki kell egyenlíteni, s vagyonát szükség szerint értékesíteni kell. A megmaradt vagyont az alapító okiratban meghatározott arányban felosztják a tagok között.
A végelszámolás befejezésekor a törvényben előírt záró kimutatásokat be kell küldeni az adóhatóságnak, majd az eljárás befejezését ismét be kell jelenteni a cégbíróságnak, ahol a gazdálkodó szervezetet törlik a cégjegyzékből.

A felszámolás

Ha a vállalkozás tartósan fizetésképtelen és nem lehetséges fizetőképességének helyreállítása, felszámolási eljárással meg kell szüntetni. A felszámolást kezdeményezheti:

  • maga a vállalkozás, ha előreláthatóan nem tudja pénzügyi helyzetét rendezni
  • a hitelezői, akinknek hosszabb ideje tartozik

A felszámolásra irányuló kérelmet a bírósághoz kell benyújtani.
A vállalkozás tartozásait a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni. Ha ezután még marad vagyona azt a tagok az alapító okiratba meghatározott módon felosztják egymás között.
A felszámolás befejezésekor a záró kimutatást el kell küldeni a bíróságnak és az adóhatóságnak. Végezetül törlik a társaságot a cégjegyzékből.

Csődeljárás

Ha a társaság fizetésképtelen helyzetbe kerül, csődöt jelenthet be. A csődeljárás során kísérletet kell tenni a fizetőképesség helyreállítására a gazdálkodó szervezet újjászervezésére. A csődeljárás során az adós társaság és hitelezői egyezséget kötnek. Megegyezhetnek a követelések esetleges elengedéséről, átvállalásában, a társaság tevékenységének újjászervezésében.