A döntés a menedzsmenti munka egyik leglényegesebb eleme. A vezetési folyamatban minden döntési szituációt valamilyen probléma megoldásának szükségessége vezérli. A gazdálkodó szervezetekben, mint az élet minden más területén problémák tömege jelentkezik. A probléma felismerését az esetek többségében nem követi azonnali megoldás. Azonnali cselekvésnek csak akkor van helye, ha egyszerű, a menedzsment által jól ismert vagy ismétlődő problémát kell megoldani. Egyébként pedig a probléma felismerésétől a megoldásig többfázisú folyamaton keresztül lehet eljutni. 
A döntési folyamat három szakaszát különböztetjük meg:

  1. a döntés-előkészítő szakasz
  2. a döntés
  3. a döntést követő szakasz


A döntés-előkészítő szakasz

A döntés-előkészítő szakasz részei:

  • a probléma felismerése
  • a probléma elemzése
  • a döntési szempontok kidolgozása
  • a döntési alternatívák számbavétele

A szakasz első fázisa annak felismerése, hogy dönteni kell valamilyen kérdésben. A menedzsment alapvető hibája, ha nem ismeri vagy nem akarja felismerni a szervezeten belüli problémákat. A menezdsmentnek csak a valódi problémákra szabad koncentrálnia. Rossz vezető az, aki hol az egyik, hol a másik problémához kap, vagy az idejét apró ügyekre fecsérli el.
A problémát nem elég felismerni,azt pontosan meg kell határozni, és tisztázni kell az okokat is. 
A döntés-előkészítő szakaszban kell kidolgozni a probléma megoldásának szóba jöhető összes lehetőségét. Fel kell dolgozni ezek várható hatását. Ezzel a menedzsment figyelembe veheti az egyes megoldások előnyeit és a velük járó kockázati tényezőket is.

A döntés

A döntés a cselekvési változatok közötti választást jelenti. A döntéshozatal pedig a legkedvezőbb megoldás kockázatokkal együtt járó megoldás kiválasztása.
Attól függően, hogy a döntést hozó mennyire ismeri döntéshozatalkor helyzetét, megkülönböztetünk:

  • biztos döntést - ismert a helyzet és az okozati összefüggések
  • kockázatos döntést - a helyzet nem teljesen ismert, de körülmények bekövetkezésének valószínűsége kiszámítható
  • bizonytalan döntést - a helyzet nem pontosan ismert, így van számos körülmény aminek bekövetkezése nem valószínűsíthető

A gazdálkodó szervezetek tevékenységének sajátossága, hogy a menedzsment igazán fontos döntései gyakran bizonytalansággal tehesek. 
A feladat jellegéből adódóan a gazdálkodó szervezeteknél is találkozunk programozott és programozatlan döntésekkel.

A programozott döntések

A programozott döntések a rutinszerűen alkalmazott, ismétlődő döntések. Olyan ügyekben fordulnak elő, amelyekre vonatkozóan általában irányelvek alakíthatók ki. A döntéshozatalra létezik egy megoldó algoritmus, amely az ismétlődő probléma jelentkezése során többször alkalmazható. Ezeknél a döntéseknél, éppen azért mert csak rutint kívánnak, a kijárt úton haladnak, nincs különösebb szerepe a személyes ítélőképességnek, a rátermettségnek, sőt az intenzív megérzéseknek sem.

A programozatlan döntések

A programozatlan döntések az újszerű és egyszeri, vagy legalábbis ritkán előforduló problémákban, helyzetekben, ügyekben hozott döntések. Ezekre nincsenek olyan előírások, amelyek a döntés meghozatalában általános érvénnyel eligazítanak. Ezekben nem a rutinnak, hanem a felkészültségnek, a helyzet-és személyiségismeretnek, a felelősségvállalásnak, a döntés hozó személyi kvalitásainak van elsőrendű szerepe.
Súlyos károk származhatnak abból, ha a kétfajta döntés követelményei között nem tudunk különbséget tenni.
A döntések egy jelentős része egyéni, de csoportok döntések meghozatalára is szükség van. A gazdálkodó szervezetek hálózatában a munkahelyi vezetés szintjén általában az egyéni döntések vannak túlsúlyban. Ahogy megyünk felfelé a vállalati hierarchiában, egyre inkább növekszik a csoportos döntéshozatal szükségessége. A csoportos döntés ereje abba rejlik, hogy a csoport egészében több szakismerettel, információval és tapasztalattal rendelkezik, mint külön-külön a csoport bármelyik tagja.
A döntéshozatalnak vannak egyéb általánosan előforduló csapdái is.
A legjellemzőbbek:

  • a döntések hozatalát kerülik
  • a döntést nem időben hozzák meg
  • a másokkal való konzultációt elmulasztják
  • a döntési hibák elkendőzése
  • félelem a döntéshozataltól
  • a döntési jogkörök bizonytalansága

A döntés utáni szakasz

A döntés utáni szakaszban két feladatot kell megoldani: a döntés megvalósítását és az ellenőrzést, értékelést.

A döntés sikere alapvetően attól függ, hogy milyen szervezett a döntés végrehajtása. A sikeres végrehajtást elő kell készíteni, amelynek során figyelembe kell venni a következőket:

  • a feladat megoldásához szakembereket kell biztosítani, akik ismerik a döntés célját, feladataikat a végrehajtás egész folyamatában
  • gondoskodni kell a döntésnek megfelelő tárgyi feltételek biztosításáról is
  • a döntési folyamatban a feladatok végrehajtásának idejét is rögízteni kell

A menedzserek munkájának egyik legfontosabb része a döntés átadása a végrehajtásra, egyszerűbben a feladatkiadás, melynek az alábbi módjait különböztetjük meg:

  • parancs- a leghatározottabb feladatkiadás
  • utasítás - a vezető a beosztott tudomására hozza, amit elvár tőle
  • ajánlás - a végrehajtóra bízzák a teljesítési határidőt
  • tanács- a legkisebb határozottsági fokú, amely a beosztottra bízza annak eldöntését is, hogy elvégzi a feladatot

A feladatok kiadásával kapcsolatos elvárások a következők:

  • a feladat legyen végrehajtható
  • a feladatot világosan kell megfogalmazni
  • a feladat kiadása legyen mentes érzelmi megnyilvánulásoktól
  • a feladat kiadása legyen teljes, tartalmazza a feladatkiadás célját, várható eredményét

A feladatkiadás formája lehet szóbeli és írásbeli. Az írásbeli utasításnak számos előnye van. Ennek ellenére a vendéglátó gyakorlatban, különösen a hálózatban a szóbeli utasítás ez elterjedt, mert legtöbbször a gyorsaság az elsődleges szempont.
A feladatok kiadás magába foglalja az ellenőrzés kötelezettségét is. Az ellenőrzés a döntés és a végrehajtás minőségének vizsgálata is. Ha a beosztott jól teljesítette a feladatát, el kell ismerni, ellenkező esetben rá kell mutatni a hibákra.
A beosztottnak azonban tudnia kell, hogy a menedzsment hogyan vélekedik a munkájáról.