{autotoc}

A vállalkozások szervezése során ki kell alakítani azokat a folyamatokat és a folyamatokat végrehajtó egységeket, amelyek alkalmasak a gazdálkási tevékenység elvégzésére, így részt vehetnek a vállalkozások legfontosabb feladatainak megoldásában.
Gazdálkodó szervezeteknél a szervezési feladatnak arra kell irányulnia, hogy minden feltétel megteremtődjön az áruforgalom a gazdálkodás és a szolgáltatások biztosításához, hogy ezzel a tulajdonosok minél nagyobb profitot érhessenek el.
Ezek szerint a munkafolyamatok a következők:

  • vezetés
  • informálódás
  • tervezés
  • a személyi és tárgyi feltételek biztosítása
  • áruforgalom
  • ügyvitel
  • informálás

Az áruforgalom szervezése

Az áruforgalmat három fő folyamatra bonthatjuk:

  • árubeszerés
  • készletezés
  • értékesítés

Beszerzés

A beszerzési munkafolyamat tartalma a beszerzendő áru mennyiségének és minőségének követelményei, a választék tejedelmének és összetételének, illetve a beszerzés időpontjának maghatározása, valamint a szállító kiválasztása, továbbá a beszerzési formák és a beszerzési-kondíciók közötti választás.
A beszerzési munkafolyamat irányítása háromféleképpen szervezhető meg:

  1. Az árubeszerzés minden fontosabb kérdéséről központi döntés születik. A központi döntés mellett a hálózati végrehajtás már csak az áru mennyiségi és minőségi átvételre és az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatokra korlátozódik.
  2. A központ dönt a feltételkről, hálózati pedig a mennyiségekről ésa választékról. Ebben az eseben a vállalkozás központi szervezeti egysége köt megállapodást a szállítókkal a beszerzendő áruk mennyiségéről és választékáról, áráról, míg a hálózat, illetve a boltvezető feladata az áru lehívása
  3. A hálózat önállóan szevezi a beszerzést. A beszerzési döntés és végrehajtás a pénzügyi lebonyolítás teljes egészében a hálózati egység vezetőjének feladata.

Készletezés

A készletezési munkafolyamat az áruk raktározását mint fizikai tevékenységet jelenti. Ez a hálózat feladata. A hálózatnak kell megoldania az áruk tárolását, az áruvédelemt, a kezelést, a mozgatást, a választék bemutatását, az árucsoportosítást, a nyilvántartást stb. A készletezéshez ugyanakkor nagyon fontos a vállalkozásgazdasági érdekek is kötődnek, mint a készletgazdálkodás költségvonzata.
Központi döntést igényel annak meghatározás, hogy  különböző időpontokban, illetve időszakokban a vállalkozásnak és az egyes hálózati egységeknek mekkora készletre van szüksége. A készletezési döntés további feladata meghatározni a készletek választékának összetételét.
A vállalkozás egészének készletgazdálkodása érdekében a hálózati egységekre kötelező készletnormák írhatók elő, amelyek betartásához anyagi és fegyelmi szakciók kapcsolódnak.

Értékesítés

Az értékesítési munkafolyamat alapvető lebonyolító egysége a központi termelőhelyek, illetve a különféle üzletek. Az üzletek önállóságát elsősorban nagyságuk befolyásolja. A kisebb üzletek irányítást igényelnek, a nagyobb üzletek általában önállóbb vezetést kívánnak, feladataikat akkor is meg tudják oldani, ha a központtól kapott irányítás általánosabb jellegű.

Az ügyvitelszervezés

A vállalkozások feladatuk teljesítésekor különböző gazdasági művelteket hajtanak végre, amelyek változtatnak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükön.
Az ügyvitelszervezés célja az, hogy a létrehozott adatszolgáltató rednszer:

  • biztosítsa a tulajdon megőrzését, a tulajdonnal valkó elszámolás és elszámoltatást
  • a vállalkozáson belül keletkező minden adatot, információt képes legyen feldolgozni
  • tegye lehetővé a vállalkozás teljesítményének külső és velső célú megítélését
  • adon lehetőséget elemzésre, értékelésre
  • segítse a döntésekkel járó kockázat csökkentését

A szervezet és működés dokumentálása

A szervezeti folyamatokat, a folyamatok közötti összefüggéseket, a vezetők és beoszottak feladatait, jogállást, döntési lehetőségeit a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) foglalja rendszerbe. A szervezeti és működési szabályzet elkészítésének nincs kötött formája. Tartalam, terjedelem függ a vállalkozás társasági formájától, nagyságától, a vezetők és dolgozók létszámától, függelmi kapcsolatok bonyolutságától.