Árukódok
- Betűs vagy alfás kódok, itt a latin ABC 26 ékezet nélküli betűjelét alkalmazzák
- Számkód vagy numerikus kód, 10 számjegyet használnak 0-9-ig
- Alfa numerikus kód, az előző kettő kombinációja, tartalmaz betűt és számot is
- Bináris kód, a kettes számrendszer kombinációja (0 és 1 felhasználása)
VTSZ (Vámtarifa Szám)
2001-ben az ITJ-t váltotta fel a pénzügyi elszámolás területén.
10 számjegyből áll
- 1-5-ig az áruosztályokat rögzíti
- 6. ÁFA (5%, 15%, 20%) besorolás
- 7. fogyasztási adó (pl. luxustermékeknél, szőrmebunda stb.)
- 8. jövedéki adó (dohányáru, szeszek, üzemanyag)
- 9. környezetvédelmi termékdíj (pl. műanyag flakonok, amik szennyezik a környezetet)
- 10. alszámos megjegyzés, a pénzügyőrökre vonatkozik
Annyit kötelező felsorolni amennyi vonatkozik az adott termékre (pl. tej 1-6, sör 1-8)
BTO (Belföldi Termékosztályozás)
2001-ben az ITJ-t váltotta fel a termékforgalmazás területén. 10 számjegyből állt, amely egyedi termékazonosításra alkalmas volt, mert tartalmazta a gyártó kódot és az árukódot is.
ETK (Egységes Termékkód)
2003-ban a BTO helyett jött létre.
9 számjegyből áll
- 1-5-ig gyártókód
- 6-9-ig árukód
Európai Unió áruszámozási rendszerébe beilleszthető volt.
EAN (Európai Unió Áruszámozási Rendszere)
13 számjegyű
- 1-2-3 az országkód, amit Brüsszel ad ki (Magyarország kódja az 599)
- 4-8-ig gyártókód
- 9-12-ig árukód
- 13-dik ellenőrző szám (leellenőrzi az első 12 szám valódiságát)
A 9 középső kódszám (4-12-ig) azonos az ETK, EAN esetén. EAN kódnak vagy egy 8 számjegyű, rövidített változata is, amiből kivették a (4-8-ig terjedő) gyártókódot.