1. módja
Az áruforgalmi mérlegsor: az áruforgalmi adatokat írjuk le.Nyitókészlet + beszerzés = értékesítés + zárókészletA két oldalnak mindig egyeznie kell!
Három adat ismeretében a negyedik mindig meghatározható
- NyK = értékesítés + ZK – beszerzés
- Beszerzés = értékesítés + ZK – NyK
- Értékesítés = NyK + beszerzés – ZK
- ZK = NyK + beszerzés – értékesítés
2. módja
Az átlagkészlet megállapítása
Átlagkészlet = (nyitókészlet + zárókészlet) / 2Két adat ismeretében a harmadik mindig kiszámítható.
Az átlagkészlet kiszámítható egyszerű számtani átlaggal, de elsősorban kronológikus átlagszámítást alkalmazunk.
3. módja
A forgási sebesség: azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan tudjuk értékesíteni a készleteinket. Kifejezhető napokban, ami megmutatja, hogy az átlagkészletnek megfelelő árumennyiség hány napig elegendő (élelmiszer nem lehet több 2-3 nap).
Kiszámítása (napokban, mértékegysége a nap)
Fn = (átlagkészlet * időszak napjainak a száma) / nettó árbevétel
A forgási sebesség kifejezhető fordulatokban is, ami azt mutatja, hogy az átlagkészletnek megfelelő árumennyiséget az adott időszakon belül hányszor tudtuk eladni.
Kiszámítása (fordulatokban, mértékegysége a fordulat)
Fsf = nettó árbevétel / átlagkészletForgási nap * fordulat = az időszak napjait adja eredményülA forgási sebesség számítási napjainál nem a naptári napokat vesszük figyelembe, hanem
- 1 hónap 30 nap
- 1 negyedév 90 nap
- 1 félév 180 nap
- 1 év 360 nap
Amikor a forgási sebességet napokban fejezzük ki, a vállalkozás számára az a jó, ha a forgási napok száma csökken, ezt gyorsulásnak nevezzük.
Ha a forgási napok száma nő, azt lassulásnak nevezzük, ami a vállalkozás számára nem jó.A forgási sebesség/nap vizsgálatánál alkalmazhatjuk a dinamikus viszonyszámot, a tervfeladat viszonyszámot és a tervteljesítési viszonyszámot is. Ilyenkor az eredeti viszonyszám-számításhoz képest megfordítjuk a számlálóban és nevezőben álló adatok helyét.
FnVd = (bázis forgási nap / tárgy forgási nap) * 100