A szerződési ajánlat

A szerződés a következőképpen jön létre:

  • az egyik fél ajánlatot tesz
  • a másik fél ezt az ajánlatot elfogadja

Szerződésekre irányuló ajánlat háromféle lehet:

  • szóban
  • írásban
  • ráutaló magatartással

Az ajánlati kötöttség kérdését diszpozitív szabályok rendezik. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatban nincs rendelkezés az ajánlati kötöttségre, úgy ezek a szabályok érvényesülnek:

  • jelenlévők telefonon tett ajánlat esetében megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlatot nyomban el nem fogadják
  • távollévőknek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.

Az ajánlattevő ajánlatát visszavonhatja, de csak akkor, ha a visszavonás legkésőbb az ajánlattal egy időben érkezik meg.

Elkésett elfogadás esetében a szerződés nem jön létre.
Az ajánlattól eltérő tartalmú válasz új ajánlatnak minősül.
Az ajánlat és az elfogadás egybehangzó volta esetén a szerződés létrejön.
Ha a szerződés csak írásba foglalással érvényes, akkor az úgynevezett lényeges kellékeket feltétlenül rögzíteni kell a szerződésben.

A szerződés alakja

Vannak olyan esetek, amikor a törvény a szerződés érvényességéhez valamilyen különös alakot kíván meg:

  • egyszerű írásba foglalást
  • minősített okiratba foglalást
  • közokiratot

A törvény rendszerint megelégszik az egyszerű írásba foglalással, ami azt jelenti, hogy az írásba foglalt szerződést a felek aláírják.

A minősített okiratba foglalás olyan esetekben célszerű, amikor a visszaélés lehetőségei nagyobbak.
A közokirat a közjegyző, a bíróság vagy más állami hatóság által hiteles alakban kiállított okirat.

Képviselet

A képviselet helyettesítés a jognyilatkozatok tételében és elfogadásában, melynek során a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté.

A képviselet alapulhat:

  • törvényes képviseleten
  • szervezeti képviseleten
  • jogügyleti képviseleten

A jogügyleti képviseletről fontos tudni, hogy a képviselő jogkörét pontosan meg kell határozni, mert ellenkező esetben a képviselő súlyos hátrányokat okozhat a képviselt személynek.