A szerződés akkor tölti be rendeltetését, ha a felek elérték azt a fő gazdasági célt, aminek érdekében a szerződést létrehozták. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. Ebből az következik, hogy a szerződés teljesítése három lényeges elemre bontható:

  • a teljesítés helye
  • a teljesítés ideje
  • a teljesítés módja

A teljesítés helye

Egy szerződés teljesítése rendszerint nem egyszerű átadás-átvétel, hanem sokkal inkább egy folyamat, s az átadás és az átvétel nem csak időben, de helyileg is elválhat egymástól. A teljesítéshez kapcsolódik egy nagyon fontos joghatás nevezetesen a kárveszélyviselés átszállása. Ezért a teljesítés helyének meghatározásánál abból célszerű kiindulni, hogy a kötelezett, illetőleg a jogosult mely pontig vagy abban a helyzetben, hogy a dolgot milyen veszélytől, károsodástól megvédheti, mely pontig tartja a dolgot ténylegesen a hatalmában.

Ennek megfelelően:

  • a teljesítés helye rendszerint a kötelezett lakóhelye
  • ha a dolgot a kötelezett székhelyéről más helyre kell elszállítani, úgy a teljesítés helye a következők szerint alakul
    • ha a dolgot a kötelezett saját fuvareszközzel szállítja el, akkor a teljesítés helye a jogosult székhelye
    • ha a jogosult szállítja el a dolgot a saját fuvareszközével, akkor a kötelezett székhelye lesz a teljesítés helye
    • ha a dolgot fuvarozó vagy más szállítmányozó által juttatják el a rendeltetési helyére, akkor az a hely a teljesítés helye, ahol azt a fuvarozónak, szállítmányozónak a fuvarozás céljából átadják.


Pénztartozás esetében a teljesítés helye rendszerint a jogosult székhelye.

A teljesítés ideje

A teljesítés idejének különös jelentősége abban van, hogy ennek elmulasztása a szerződésszegés egyik legfontosabb esetét, a késedelmet vonja maga után.

A polgári jog a szerződés teljesítési idejével kapcsolatban kimondja, hogy ha felek a szerződésben teljesítési időt nem határozzák meg, akkor bármelyik fél esedékessé teheti a másik fél tartozását azzal, hogy a maga részéről a teljesítést felajánlja. Ez annyit jelent, hogy a kötelezett vagy a jogosult szerződés teljesítését oly módon kezdeményezi, hogy ő a maga részéről a rá eső kötelezettségeket teljesíti, ezzel egyidejűleg a másik félnek is teljesítenie kell az őt terhelő kötelezettségeket.

A törvény említett rendelkezése sok esetben nem alkalmazható, s ezért a felek a szerződésben a teljesítés idejét illetően konkrétabb rendelkezéseket rögzítenek, nevezetesen meghatározhatják teljesítési határnap vagy teljesítési határidő kitűzésével. A határnap azt jelent, hogy egy meghatározott napon kell a szerződést teljesíteni. A teljesítési határidő egy időtartam, amelynek kezdete után és a vége előtt kell teljesíteni a szerződést.


A teljesítés módja

A felek a szerződés teljesítésekor együttműködni kötelesek. A jogosultnak minden olyan eszközzel segítenie kell a kötelezett teljesítését, ami az adott helyzetben általában elvárható. Ennek tételes felsorolása lehetetlen, mindig a konkrét nevesített szerződéstől függ.