A mai magyar adórendszer kialakulása 1848-ig. Az első adóreform kísérlet 1848-ban
Az adórendszer kialakulása, fejlődése
Az emberiség korán felismerte, hogy az emberi szükségletek bizonyos köre közösségi szervezeti formában racionálisabban elégíthető ki. A közösségi célok finanszírozására vezették be az adókat.
Először az egyetlen adónemmel pl. adott időszakban a gazdagságot jellemző vagyontárgy adóztatásával (házadó, földadó) kísérleteztek, majd folyamatosan tértek át a több adónem együttes alkalmazására (kevésbé érezhető adóteher) kialakult az adórendszer.
Adórendszer:
- Föderatív államszerkezetben: szövetségi adók, tagállami adók, helyi adók
- Unitárius államszerkezetben: központi adók, helyi adók
Az adó megítélése térben és időben igen szélsőségesen alakult.
(Az alábbiakban néhány - önkényesen kiemelt - gondolkodó "adófilozófiájával" ismerkedhetünk meg.)
- Heller F.: Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás (védelem, rend stb.) ellenértéke
- Sismondi: A polgároknak az adót megtérítésnek kell tekinteni a védelemért, amiben az állam személyüket és vagyonukat részesíti (ellenszolgáltatás elmélet).
- Montesquieu: A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezhessék (élvezet elmélet).
- Samuelson, Nordhaus: Haszon arányában és a fizetőképesség szerint kell adóztatni.
- Novalis: Az embernek úgy kell adót fizetnie az államnak, ahogy szerelmének küld egy csokor virágot.
- Jean-Baptiste Colbert: Adót szedni annyi, mint a lehető legkevesebb gágogás árán minél jobban megkopasztani egy libát.
A mai magyar adórendszer kialakulása
1848-ig alapvetően a Szent István által bevezetett adórendszer élt tovább.
Az állam jövedelme = király jövedelme = földbirtok + bánya + pénzváltás + só + hűbéradó + útvám stb.
44 vármegye: a megyei jövedelem 2/3-a a királyé, 1/3-a az ispáné.
Egyházi adó: 1/10. Az adófizető jellemzően terményben, természetben (robot) egyenlíti ki, később pénzben is (Árpádházi-királytól).
Jellemző adónemek: földesúri járulék, harmincad, kapuadó, taxa, kilenced, 1Ft-os adó, import adó. 1848 előtt a legfontosabb adó: - házadó (megosztott - központ/megye)
1848: az első adóreform-kísérlet
Kossuth Lajos (pénzügyminiszter) adóreform tervezete:
- Direkt adók:
- földadó (földminőség alapján)
- házadó (szobaszám szerint)
- kereseti adó (üzlet, kereskedés után a tiszta jövedelem 6 %-a)
- személyi adó (kereset után)
- távolléti adó (ha 183 napnál többet van külföldön, a személyi adó kétszerese)
- Indirekt adók:
- pálinkaadó
- italmérési adó
- dohányárusítási adó
- bélyegdíj
- lajstromozási illeték (átruházási ill.)
Adóbeszedés területi hatálya a község:
adókivető = rónok,
adóbehajtó = tárnok
(őket a pénzügyminiszter nevezi ki.)
1850: az osztrák adórendszer adaptálása
- Osztrák nyílt parancsra bevezetik a közteherviselést
(nemes is adózik)
- Direkt adórendszer:
- földadó
- házadó
- kereseti adó (személyi jellegű, a jövedelemadóba beszámít)
- jövedelemadó
(iparvállalat, állandó fizetésűek, kamat stb. jövedelem után)
1868: az első "magyar" adórendszer
- földadó (1868. évi XXV. tv.)
- házadó (1868. évi XXII. tv.)
- jövedelemadó (1868. évi XXVI. tv.)
1875: Az adórendszer továbbfejlesztése
- tőkekamat- és járadékadó (1875. évi XXII. tv)
- nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója
- bányaadó (1875. évi XXIV. tv.)
- jövedelmi pótadó (1875. évi XLVII. tv.)
A jövedelem 4 osztályba sorolható:
I. cselédek, munkások, házalók
II. föld- és házbirtokosok
III. gyáros, iparos, bankár, orvos, mérnök
(bevétel-költség = jövedelem)
IV. köztisztviselő, magánalkalmazott
(I-II. a kereseti adó alá, III-IV. a jövedelemadó alá tartozik.)
A második adóreform kísérlet 1909-ben. A harmadik adóreform 1945-57-ig
1909: A második adóreform-kísérlet
Adóreform-tervezet (Wekerle Sándor)
célja:
- minden adózó képességei szerint adózzon
- összes elvonás adóterhe ne változzon
módszer:
- egyenes adók eltörlése
- hozadéki adó módosítása
- új adónem bevezetése
A legjelentősebb változás a jövedelemadónál történik:
- progresszív személyi jövedelemadó kialakítása
- I.-II. osztály kereseti adója megszűnik
- pótadó megszűnik
A személyi jövedelemadó adóalanya a családfő. A családtagok jövedelme összegződik. Létminimum adómentes. A gyermekek után adókedvezmény jár.
Jövedelemformák: - mező- és erdőgazdasági üzem;
- épület;
- ipar, kereskedelem, bányászat;
- tőkevagyon;
- szolgálati viszony;
- egyéb jövedelem
Az 1909. évi adóreform csak 1922-ben lépett életbe (a háború miatt)
1924: Szanálási törvény
- az állami feladatok köre kibővül (gazdasági, szociális, kulturális téren)
- az állami feladatvállalás határa = az állampolgár teherbíró képessége
- szigorú takarékossági intézkedések
- a korona inflálódása miatt áttérnek az aranykorona alapon történő adókivetésre
- földadó (25%)
- jövedelemadó (1%-tól 40%-ig)
- vagyonadó (0,1%-tól 1%-ig)
- társulati adó (5%-tól 15%-ig)
1945-57: Harmadik adóreform
(Az adórendszer "szocialista" irányú fejlesztése.)
A második világháború utáni adórendszer sajátosságai:
- az adórendszer disztribúciós szerepe nő. Célja a magán vállalkozások terhének növelése, az állami szektor terhének csökkentése.
- a külföldi tulajdonú vállalatok adóterhének növelése ® csőd ® fel-számolás ® állami tulajdonba vétel.
- a közvetlen adók szerepe nő, adótábla progresszivitása erősödik
- a vagyon, ajándék, öröklés terhei emelkednek
- a földadót (és kapcsolódó adókat) természetben kellett fizetni
- a földadót a földérték adó, házadót a telekérték adó váltja fel
- a munkajövedelmek adóterhe csökken
- az adórendszer az ágazatok közötti jövedelem-átcsoportosítás eszközévé válik (mezőgazdaságból ® iparba)
- 1952-ben bevezetik a nettó termelői árat. Az állami elvonás a forgalmi adóba koncentrálódik (az iparban a bruttó ár 8-szorosára nő 1955/1938), az adó a végső fogyasztót terhelte
- az adórendszer kiszámíthatatlan (gyakran, jelentősen változik)
1957: Konszolidálódó politikai- és adórendszer.
- kötelező beszolgáltatás eltörlése
- jövedelemadó-kulcs 20 % - kal csökken. Kisiparosok, magánkereskedők, önálló szellemi tevékenységet végzők adómentesek lesznek.
- a kötelező beszolgáltatás helyett új ár- és adórendszer
- megjelenik az illetményadó (1959)
1965: Felkészülés az új gazdasági mechanizmusra.
- bevezetik az eszközlekötési járulékot (1964)
- forgalmi adó kulcsok száma csökken
- új adó, árkiegészítés (export, belföldi hiánycikk)
- külön forgalmi adó (korszerűtlen termék, gazdaságtalan export)
- a szocialista és a magánszektor megkülönböztetése (a kisiparosok és magánkereskedők jövedelemadójának emelése)
- a vagyon felhalmozódás korlátozása
1968: Az új gazdasági mechanizmus adórendszere.
(direkt tervutasítás helyett indirekt pénzügyi szabályozás, tervalku helyett szabályozó alku)
A nyereség központosítás mértékét befolyásoló tényezők:
- központi pénzalapok szükséglete
- vállalati fejlesztések aránya
- vállalati forrásból finanszírozott bérfejlesztés mértéke
Szabályozták a nyereség felosztását. Széleskörű támogatási rendszer alakult ki.
Legjellemzőbb adók:
- Nyereségadó,
- egyfázisú forgalmi adó,
- építési adó,
- beruházási járulék,
- felhalmozási adó,
- vagyonadó,
- termelési adó,
- kereskedelmi adó,
- béradó,
- kereseti adó,
- társasági adó,
- importforgalmi adó,
- import árkiegészítés,
- fogyasztási adó (1984), stb.
A negyedik adóreform 1988-ban
1988: Negyedik adóreform. Közeledés a nyugat-európai adórendszerhez.
célja:
- gazdaságpolitikai döntésekhez korszerű eszközök biztosítása
- az 1968-as reform kiterjesztése, az áru- és pénzviszonyok erősítése
- új, stabil pénzügyi szabályozás
- közeledés a nyugati országok adórendszeréhez
eredmény:
- közvetlen adók szerepe csökken
- közvetett adók (főleg forgalmi adók) szerepe nő
Legfontosabb adók és elvonások:
- személyi jövedelemadó (egybevonta és kiterjesztette az adóalapot),
- általános forgalmi adó,
- fogyasztói adó,
- vállalkozási nyereségadó,
- társulati adó,
- társulati különadó,
- földadó,
- játék- és pénznyerő automaták kereskedelmi adója,
- gépjárműadó,
- központi műszaki fejlesztési hozzájárulás,
- külkereskedelmi áruforgalommal és különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet,
- különleges helyzetből származó jövedelem adója,
- sertésállomány mentesítési hozzájárulás,
- rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás,
- telek igénybevételi díj,
- állami vagyon utáni részesedés,
- szeszadó,
- vám,
- honvédelmi hozzájárulás,
- házadó,
- nem lakás céljára szolgáló helyiségek adója,
- lakossági borforgalmi adó,
- vagyonszerzési illeték,
- építményadó,
- telekadó,
- kommunális adók,
- iparűzési adó,
- idegenforgalmi adó,
- társadalombiztosítás.
A negyedik adóreform problémái:
- az adórendszer azzal számolt, hogy kevés számú, szoros elszámolású adóalany lesz. Ez megváltozott. Elszámolási és ellenőrzéstechnikai problémák jelentkeztek.
- erősen progresszív adótábla jövedelemeltitkolás, fekete-gazdaság
- beruházási kedvezmények eltérítették a piaci hatásokat
- szociális elemek jelenléte
- alapvető jogalkotási hiányosságok
- széleskörű társadalmi, szakmai kontroll hiánya a jogalkotásban
- egységes fogalmi, értelmezési, ellenőrzési rendszer hiánya
- nemzetközi adóharmonizáció hiánya