A mai magyar adórendszer kialakulása 1848-ig. Az első adóreform kísérlet 1848-ban

Az adórendszer kialakulása, fejlődése


Az emberiség korán felismerte, hogy az emberi szükségletek bizonyos köre közösségi szervezeti formában racionálisabban elégíthető ki. A közösségi célok finanszírozására vezették be az adókat.
Először az egyetlen adónemmel pl. adott időszakban a gazdagságot jellemző vagyontárgy adóztatásával (házadó, földadó) kísérleteztek, majd folyamatosan tértek át a több adónem együttes alkalmazására (kevésbé érezhető adóteher) kialakult az adórendszer.

Adórendszer:
- Föderatív államszerkezetben: szövetségi adók, tagállami adók, helyi adók
- Unitárius államszerkezetben: központi adók, helyi adók

Az adó megítélése térben és időben igen szélsőségesen alakult.
(Az alábbiakban néhány - önkényesen kiemelt - gondolkodó "adófilozófiájával" ismerkedhetünk meg.)

  • Heller F.: Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás (védelem, rend stb.) ellenértéke 
  • Sismondi: A polgároknak az adót megtérítésnek kell tekinteni a védelemért, amiben az állam személyüket és vagyonukat részesíti (ellenszolgáltatás elmélet). 
  • Montesquieu: A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezhessék (élvezet elmélet). 
  • Samuelson, Nordhaus: Haszon arányában és a fizetőképesség szerint kell adóztatni. 
  • Novalis: Az embernek úgy kell adót fizetnie az államnak, ahogy szerelmének küld egy csokor virágot. 
  • Jean-Baptiste Colbert: Adót szedni annyi, mint a lehető legkevesebb gágogás árán minél jobban megkopasztani egy libát.

A mai magyar adórendszer kialakulása


1848-ig alapvetően a Szent István által bevezetett adórendszer élt tovább.

Az állam jövedelme = király jövedelme = földbirtok + bánya + pénzváltás + só + hűbéradó + útvám stb. 
44 vármegye: a megyei jövedelem 2/3-a a királyé, 1/3-a az ispáné.

Egyházi adó: 1/10. Az adófizető jellemzően terményben, természetben (robot) egyenlíti ki, később pénzben is (Árpádházi-királytól).

Jellemző adónemek: földesúri járulék, harmincad, kapuadó, taxa, kilenced, 1Ft-os adó, import adó. 1848 előtt a legfontosabb adó: - házadó (megosztott - központ/megye)

1848: az első adóreform-kísérlet

Kossuth Lajos (pénzügyminiszter) adóreform tervezete:

- Direkt adók:

- földadó (földminőség alapján)
- házadó (szobaszám szerint)
- kereseti adó (üzlet, kereskedés után a tiszta jövedelem 6 %-a)
- személyi adó (kereset után)
- távolléti adó (ha 183 napnál többet van külföldön, a személyi adó kétszerese)

- Indirekt adók:

- pálinkaadó
- italmérési adó
- dohányárusítási adó
- bélyegdíj
- lajstromozási illeték (átruházási ill.)

Adóbeszedés területi hatálya a község:

adókivető = rónok,
adóbehajtó = tárnok 
(őket a pénzügyminiszter nevezi ki.)


1850: az osztrák adórendszer adaptálása

- Osztrák nyílt parancsra bevezetik a közteherviselést 
(nemes is adózik)
- Direkt adórendszer:
- földadó 
- házadó 
- kereseti adó (személyi jellegű, a jövedelemadóba beszámít) 
- jövedelemadó 
(iparvállalat, állandó fizetésűek, kamat stb. jövedelem után)

1868: az első "magyar" adórendszer

- földadó (1868. évi XXV. tv.) 
- házadó (1868. évi XXII. tv.) 
- jövedelemadó (1868. évi XXVI. tv.)

1875: Az adórendszer továbbfejlesztése

- tőkekamat- és járadékadó (1875. évi XXII. tv) 
- nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója 
- bányaadó (1875. évi XXIV. tv.)
- jövedelmi pótadó (1875. évi XLVII. tv.)

A jövedelem 4 osztályba sorolható:

I. cselédek, munkások, házalók 
II. föld- és házbirtokosok 
III. gyáros, iparos, bankár, orvos, mérnök
(bevétel-költség = jövedelem) 
IV. köztisztviselő, magánalkalmazott 
(I-II. a kereseti adó alá, III-IV. a jövedelemadó alá tartozik.)

 

A második adóreform kísérlet 1909-ben. A harmadik adóreform 1945-57-ig


1909: A második adóreform-kísérlet


Adóreform-tervezet (Wekerle Sándor)


célja:

- minden adózó képességei szerint adózzon 
- összes elvonás adóterhe ne változzon


módszer:

- egyenes adók eltörlése 
- hozadéki adó módosítása 
- új adónem bevezetése

 

A legjelentősebb változás a jövedelemadónál történik:

- progresszív személyi jövedelemadó kialakítása 
- I.-II. osztály kereseti adója megszűnik 
- pótadó megszűnik
A személyi jövedelemadó adóalanya a családfő. A családtagok jövedelme összegződik. Létminimum adómentes. A gyermekek után adókedvezmény jár.

Jövedelemformák: - mező- és erdőgazdasági üzem;

- épület; 
- ipar, kereskedelem, bányászat; 
- tőkevagyon; 
- szolgálati viszony; 
- egyéb jövedelem

Az 1909. évi adóreform csak 1922-ben lépett életbe (a háború miatt)

1924: Szanálási törvény

- az állami feladatok köre kibővül (gazdasági, szociális, kulturális téren)
- az állami feladatvállalás határa = az állampolgár teherbíró képessége
- szigorú takarékossági intézkedések
- a korona inflálódása miatt áttérnek az aranykorona alapon történő adókivetésre
- földadó (25%) 
- jövedelemadó (1%-tól 40%-ig) 
- vagyonadó (0,1%-tól 1%-ig) 
- társulati adó (5%-tól 15%-ig)

1945-57: Harmadik adóreform
(Az adórendszer "szocialista" irányú fejlesztése.)
A második világháború utáni adórendszer sajátosságai:

- az adórendszer disztribúciós szerepe nő. Célja a magán vállalkozások terhének növelése, az állami szektor terhének csökkentése.
- a külföldi tulajdonú vállalatok adóterhének növelése ® csőd ® fel-számolás ® állami tulajdonba vétel. 
- a közvetlen adók szerepe nő, adótábla progresszivitása erősödik 
- a vagyon, ajándék, öröklés terhei emelkednek 
- a földadót (és kapcsolódó adókat) természetben kellett fizetni 
- a földadót a földérték adó, házadót a telekérték adó váltja fel 
- a munkajövedelmek adóterhe csökken 
- az adórendszer az ágazatok közötti jövedelem-átcsoportosítás eszközévé válik (mezőgazdaságból ® iparba) 
- 1952-ben bevezetik a nettó termelői árat. Az állami elvonás a forgalmi adóba koncentrálódik (az iparban a bruttó ár 8-szorosára nő 1955/1938), az adó a végső fogyasztót terhelte 
- az adórendszer kiszámíthatatlan (gyakran, jelentősen változik)

1957: Konszolidálódó politikai- és adórendszer.

- kötelező beszolgáltatás eltörlése 
- jövedelemadó-kulcs 20 % - kal csökken. Kisiparosok, magánkereskedők, önálló szellemi tevékenységet végzők adómentesek lesznek. 
- a kötelező beszolgáltatás helyett új ár- és adórendszer 
- megjelenik az illetményadó (1959)

1965: Felkészülés az új gazdasági mechanizmusra.

- bevezetik az eszközlekötési járulékot (1964) 
- forgalmi adó kulcsok száma csökken 
- új adó, árkiegészítés (export, belföldi hiánycikk) 
- külön forgalmi adó (korszerűtlen termék, gazdaságtalan export) 
- a szocialista és a magánszektor megkülönböztetése (a kisiparosok és magánkereskedők jövedelemadójának emelése) 
- a vagyon felhalmozódás korlátozása

1968: Az új gazdasági mechanizmus adórendszere.

(direkt tervutasítás helyett indirekt pénzügyi szabályozás, tervalku helyett szabályozó alku)

A nyereség központosítás mértékét befolyásoló tényezők:

- központi pénzalapok szükséglete 
- vállalati fejlesztések aránya 
- vállalati forrásból finanszírozott bérfejlesztés mértéke 
Szabályozták a nyereség felosztását. Széleskörű támogatási rendszer alakult ki.

Legjellemzőbb adók:

- Nyereségadó, 
- egyfázisú forgalmi adó, 
- építési adó, 
- beruházási járulék, 
- felhalmozási adó, 
- vagyonadó, 
- termelési adó, 
- kereskedelmi adó, 
- béradó, 
- kereseti adó, 
- társasági adó, 
- importforgalmi adó, 
- import árkiegészítés, 
- fogyasztási adó (1984), stb.

 

A negyedik adóreform 1988-ban

1988: Negyedik adóreform. Közeledés a nyugat-európai adórendszerhez.

célja:

- gazdaságpolitikai döntésekhez korszerű eszközök biztosítása 
- az 1968-as reform kiterjesztése, az áru- és pénzviszonyok erősítése 
- új, stabil pénzügyi szabályozás 
- közeledés a nyugati országok adórendszeréhez

eredmény:

- közvetlen adók szerepe csökken 
- közvetett adók (főleg forgalmi adók) szerepe nő

Legfontosabb adók és elvonások: 
- személyi jövedelemadó (egybevonta és kiterjesztette az adóalapot),
- általános forgalmi adó, 
- fogyasztói adó, 
- vállalkozási nyereségadó, 
- társulati adó, 
- társulati különadó, 
- földadó, 
- játék- és pénznyerő automaták kereskedelmi adója, 
- gépjárműadó, 
- központi műszaki fejlesztési hozzájárulás, 
- külkereskedelmi áruforgalommal és különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet,
- különleges helyzetből származó jövedelem adója, 
- sertésállomány mentesítési hozzájárulás, 
- rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás, 
- telek igénybevételi díj, 
- állami vagyon utáni részesedés, 
- szeszadó, 
- vám, 
- honvédelmi hozzájárulás, 
- házadó, 
- nem lakás céljára szolgáló helyiségek adója, 
- lakossági borforgalmi adó, 
- vagyonszerzési illeték, 
- építményadó, 
- telekadó, 
- kommunális adók, 
- iparűzési adó, 
- idegenforgalmi adó, 
- társadalombiztosítás.

A negyedik adóreform problémái:

- az adórendszer azzal számolt, hogy kevés számú, szoros elszámolású adóalany lesz. Ez megváltozott. Elszámolási és ellenőrzéstechnikai problémák jelentkeztek. 
- erősen progresszív adótábla jövedelemeltitkolás, fekete-gazdaság 
- beruházási kedvezmények eltérítették a piaci hatásokat 
- szociális elemek jelenléte 
- alapvető jogalkotási hiányosságok 
- széleskörű társadalmi, szakmai kontroll hiánya a jogalkotásban 
- egységes fogalmi, értelmezési, ellenőrzési rendszer hiánya 
- nemzetközi adóharmonizáció hiánya