A piac nem más, mint a kereslet és a kínálat találkozása.

Kétféle értelemben is használhatjuk a piacot

  • Egyrészt úgy, mint a kereslettel és kínálattal összefüggő gazdasági események összessége
  • Másrészt konkrét földrajzi hely, ahol a kereslet és kínálat szereplői találkoznak (bolt, vásárcsarnok, maga a piac)

A piac csoportosítása (szegmentálása)

  • Nyersanyagpiac
  • Termelési eszköz piac
  • Árupiac
  • Munkaerőpiac
  • Információpiac

A piac szereplői

  • Az eladók, ők a kínálati oldalt testesítik meg
  • A vásárlók, akik a keresleti oldalt testesítik meg

A piac szereplői versenyeznek egymással, bármelyik oldalt is nézzük

  • A jobb nyersanyagforrásokért (energiahordozók pl. olaj)
  • Az értékesítési piacokért
  • A munkaerőért, kétféle vonatkozásban is
    • Jól képzett szakemberekért
    • Olcsó, szakképzetlen munkaerőért (pl. Tajvan)
  • Verseny folyik az információért (pl. hol várható fejlesztés stb). Aki előbb jut információhoz, jelentős lépéselőnyt élvez
  • Verseny folyik a fogyasztóért, a vásárlóért

A vásárlóért folytatott harc eszközei

  • A technikai szint fejlettsége
  • A minőség
  • Az ár
  • A termék csomagolása

A piac két oldala (kereslet-kínálat) közötti kapcsolat

A két oldal között egyensúlynak kell lennie. Ha ez tartósan megbomlik, az egész gazdaságban aránytalanságokat hoz létre

  • Amennyiben a keresleti oldal nagyobb, mint a kínálat áruhiány lép fel. Ez súlyos esetben társadalmi elégedetlenséget tud kiváltani.
  • Ha a kínálati oldal magasabb, áru többletről beszélünk. Ha ez az állapot tartósan fennmarad, túltermelési válságról beszélünk.

Az egyensúlytalanság felszámolásának és az egyensúly megteremtésének eszköze az ár. Magasabb ár esetén csökken a kereslet, alacsonyabb ár esetén pedig nő a kereslet. A beálló egyensúlyi állapot ritka és csak rövid ideig tartó.