A piac nem más, mint a kereslet és a kínálat találkozása.
Kétféle értelemben is használhatjuk a piacot
- Egyrészt úgy, mint a kereslettel és kínálattal összefüggő gazdasági események összessége
- Másrészt konkrét földrajzi hely, ahol a kereslet és kínálat szereplői találkoznak (bolt, vásárcsarnok, maga a piac)
A piac csoportosítása (szegmentálása)
- Nyersanyagpiac
- Termelési eszköz piac
- Árupiac
- Munkaerőpiac
- Információpiac
A piac szereplői
- Az eladók, ők a kínálati oldalt testesítik meg
- A vásárlók, akik a keresleti oldalt testesítik meg
A piac szereplői versenyeznek egymással, bármelyik oldalt is nézzük
- A jobb nyersanyagforrásokért (energiahordozók pl. olaj)
- Az értékesítési piacokért
- A munkaerőért, kétféle vonatkozásban is
- Jól képzett szakemberekért
- Olcsó, szakképzetlen munkaerőért (pl. Tajvan)
- Verseny folyik az információért (pl. hol várható fejlesztés stb). Aki előbb jut információhoz, jelentős lépéselőnyt élvez
- Verseny folyik a fogyasztóért, a vásárlóért
A vásárlóért folytatott harc eszközei
- A technikai szint fejlettsége
- A minőség
- Az ár
- A termék csomagolása
A piac két oldala (kereslet-kínálat) közötti kapcsolat
A két oldal között egyensúlynak kell lennie. Ha ez tartósan megbomlik, az egész gazdaságban aránytalanságokat hoz létre
- Amennyiben a keresleti oldal nagyobb, mint a kínálat áruhiány lép fel. Ez súlyos esetben társadalmi elégedetlenséget tud kiváltani.
- Ha a kínálati oldal magasabb, áru többletről beszélünk. Ha ez az állapot tartósan fennmarad, túltermelési válságról beszélünk.
Az egyensúlytalanság felszámolásának és az egyensúly megteremtésének eszköze az ár. Magasabb ár esetén csökken a kereslet, alacsonyabb ár esetén pedig nő a kereslet. A beálló egyensúlyi állapot ritka és csak rövid ideig tartó.