A Magyar Köztársaságban jogalkotásra jogosult az Országgyűlés, a Kormány, a Miniszterelnök és a miniszterek.
A jogalkotás bonyolult folyamatában születő magatartási szabályok a jogszabályok.
A jogszabályok különféle megjelenési formáit nevezzük jogforrásnak.
Törvénnyel a legfelsőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés a különösen jelentős társadalmi viszonyokat az egész társadalmat érintő kérdéseket szabályozza.
A kizárólagos törvényalkotási tárgyakat három kategóriába sorolhatjuk:
- a társadalmi rend
- a gazdasági rend
- az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei
A törvények közül is kiemelkedő jelentőségű, az Alkotmány (1949. XX. törvény) . Ez olyan törvénym amelyet úgyanúgy kell létrehozni, az országgyűlési képviselők kétharmadának kell azt elfogadnia, minősített vagy egyszerű szótöbbséggel.
Az alkotmányerejű törvény tárgykörei:
- a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás megállapítása
- az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági rendjének meghatározása
- egyes állami szervek szervezetére, működésére vonatkozó szabályok meghatározása
Kormány rendelet a kormányzati tevékenység körében adnak ki, így különösen a gazdaság irányításával összefüggéseben.
Miniszteri rendelettel az adott minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések szabályozhatók.
A tartalmi különbségeken kívül az egyes jogforrások megjelölése is eltérő:
- a törvényt évszámmal, római számmal, és tv. rövidítéssel kell jelölni
- 1959. évi IV. tv.
- a törvényerejű rendeletet évszámmal, arab számmal és tvr. rövidítéssel
- 1978. évi 2. tvr.
- a kormány rendeletet sorszámmal, évszámmal és Korm. rövidítéssel
- 112/1990. (XII.23.) Korm. rendelet
- a miniszterelnöki és a miniszteri rendeletet sorszám, évszám, és a minisztérium nevének rövidítése jelzi
- 1/1990. (VIII.28.) ME rendelet
- 52/1996. (XII.19.) IKIM rendelt