A polgári jog az a jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és azzal összefüggésből személyi viszonyokat szabályozza, mely szabályozást a jogalanyok egyenjogúságának és mellérendeltségének elve hatja át.
Az egyenjogúság annyit jelent, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközökkel biztosítani a másik fél kötelezettségeinek teljesítését.A mellérendeltség annyit jelent, hogy egyik fél sincs a másik fölé rendelve.
A polgári jogi jogszabály elemei
A polgári jogi jogszabály olyan magatartási szabály, amely bizonyos cselekvést parancsol, illetve tilt, vagy megenged.
A polgári jogi jogszabálynak három eleme van
- a tényállás – azoknak a körülményeknek az összessége, amelyeknek bekövetkezésére a jogszabály meghatározott magatartást rendel el.
- a rendelkezés a jogszabály legfontosabb tartalma, ugyanis ez határozza meg a követendő magatartást, ha a tényállás megvalósul
- a jogkövetkezmény. A jogkövetkezménynek két csoportja van:
- a szankció – a szankció hátrányt, büntetést jelent, ami a jogalkotó szabály megsértővel szemben kilátásba helyez
- joghatás – akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelően jár el
A polgári jogi jogszabály érvényessége és hatálya
A polgári jogi jogszabály akkor érvényes, ha azt az adott jogforrás kibocsátásra jogosult szerv, meghatározott eljárási rend betartásával alkotta, és a Magyar Közlönyben kihirdette.
A szabályszerűen megalkotott jogszabály érvényes ugyan, de ez nem jelenti, azt hogy egyben hatályos is.
A hatályosság alkalmazhatóságot és tényleges alkalmazást jelent.
A területi hatály azt juttatja kifejezésre, hogy a jogszabály milyen földrajzi területen érvényesül, a személyi hatály viszont arra ad választ, hogy a személyek milyen körére kell alkalmazni
A tárgyi hatály alatt azokat a társadalmi viszonyokat értjük, amelyre az adott jogi szabályozás irányul.
Az időbeli hatály azt jelenti, hogy a jogszabály egy meghatározott időtartam alatt alkalmazható.
A hatályba lépés napját vagy maga az adott jogszabály állapítja meg, vagy annak megállapítása egy másik jogszabály feladata.
A hatálybalépés és a kihirdetés napja sok esetben azonos.
A jogszabály hatályát azon a napon veszti el, amelyet a jogszabály maga kimond.
A polgári jogi jogviszony fogalma, fajtái
A polgári jog az a jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és az olyan személyhez fűződő viszonyokat szabályozza, amelyeknek vagyoni értékük van.
Ebből következik, hogy a polgári jogi jogviszony
- olyan személyek közötti, jogilag szabályozott kapcsolat
- amely vagyoni és ezzel összefüggő nem vagyoni jellegű tevékenységre, vagy az attól való tartózkodásra irányul, s
- e kapcsolatból eredően a feleket az egyenjogúság és mellérendeltség rendszerében alanyi jogok illetik meg és a jogi kötelezettségek, terhelik
A jogviszony egyik pólusán álló személy a jogosult, meghatározott magatartást követelhet a jogszabály másik pólusán álló személytől a kötelezettől, akinek viszont e magatartás tanúsítása egyszersmind a kötelezettségét képzi
A polgári jogi jogviszonyok jogi szerkezetük szerint abszolút és relatív jogviszonyok lehetnek:
- az abszolút jogviszonyban csak a jogosultat jelölik meg név szerint a kötelezettet nem.
- a relatív jogviszonyokra a jellemző, hogy mind a jogosult, mind a kötelezett név szerint meghatározott.
A polgári jogi jogviszonyok tárgyuk alapján vagyoni és személyhez fűződő jogviszonyokra oszthatók.