A tulajdonjog a saját vagyontárgyak birtoklását, használatát biztosítja. A kötelmi jog pedig másik tulajdonának ideiglenes vagy végleges megszerzésére nyújt jogi lehetőséget.
A kötelmi jogviszony jellemzői:
- meghatározott személyek között áll fenn
- a tárgyát alkotó szolgáltatásnak vagyoni értéke van
Kötelmek keletkezhetnek többek között:
- szerződésből, azaz kétoldalú jogügyletből
- jogellenes károkozásból
Az akarat a jogügylet belső oldala. Az akaratnak át kell fognia a célzott jogi hatás lényegét.
A nyilatkozat a jogügylet külső oldala. A nyilatkozat az akarat kifejezése, az akaratnak olyan formájú megjelenése, amely azt mások számára is érzékelhetővé, megismerhetővé teszi.
A jogi hatás, amelynek elérésére a jogügylet irányul. A jogi hatás attól függően más és más, hogy milyen fajtájú jogügyletről van szó.
A jogügyletek többféle szempont alapján csoportosíthatók:
- Egyoldalú és kétoldalú jogügyletek
- Az egyoldalú jogügylet egyetlen személy jognyilatkozatából áll
- A kétoldalú jogügylet tulajdonképpen a szerződés
- A címzett és nem címzett jogügylet
- A címzett jogügylet meghatározott személyhez szól.
- A nem címzett jogügyletet csak közlésre szánják, s nem címzik konkrét személyhez, szól
- Visszterhes és ingyenes jogügylet
- Visszterhes a jogügylet, ha a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll a kötelezettségvállalás nem ingyenes.
- Az ingyenes jogügylet olyan jogügylet, ahol a szolgáltatás nyújtása ellenérték nélküli.