A betétbiztosítás célja:

Előmozdítani a bankok stabilitását és a bankrendszer fejlődését, valamint bankcsődök esetén a kisbetétesek védelmével elősegíteni a társadalmi igazságosság érvényesülését. Két rendszere:

  • implicit,
  • intézményesített betétbiztosítási rendszer.

Alapvető eltérések a két rendszer között:

Paraméter

Implicit betétbiztosítás

Betétbiztosítási rendszerek

A betétek védelmét meghatározó pontos szabályok és eljárások

Nincs

Van

Kötelezettség a betétesek védelmére

Nincs törvényi kötelezettség; az állam saját belátása szerint dönt

Törvényi kötelezettség a betétesek védelmére egy bizonyos értékhatárig; a biztosító lehet jogosult arra, hogy saját belátása szerint a nem biztosított betéteket is védje

A betéteseknek nyújtott védelem terjedelme

Nullától a teljes betétösszegig terjedhet

Korlátozott védelemtől a teljes védelemig terjedhet.

Ex ante finanszírozás

Nincs

Jellemzően a bankok, díjfizetéssel; a kormány rendelkezésre bocsáthatja az induló tőke egy részét és esetleg rendszeres befizetést is vállal.

Finanszírozás bankcsőd esetén

Az állam

Az alapból; a hiányt a bankokra kivetett rendkívüli befizetési kötelezettséggel vagy pótlólagos állami tőkehozzájárulással fedezik.

Implicit betétbiztosítási rendszerek

Implicit betétbiztosítási rendszerben (Ibr) a betéttulajdonosok állami védelméről a kormány szabadon, saját belátása szerint dönt. A betéttulajdonosok védelmét általában az állami költségvetésből vagy a jegybankon keresztül finanszírozzák. A kormány háromféle módon gondoskodhat a betétesek védelméről:

  • Ha egy fizetésképtelenné vált bankot bezárnak, a kormány közvetlen kifizetéseket eszközölhet a betéteseknek, vagy eljárhat annak érdekében, hogy egy másik bank átvegye a bezárt pénzintézet betétállományát.
  • A kormány kezdeményezheti és anyagilag támogathatja a fizetési zavarba került bank beolvadását egy másik bankba. Ezzel megelőzheti a bank nyílt csődjét, ami által gyakorlatilag megoldotta a betétesek védelmét.
  • A kormány megakadályozhatja a csődöt a bank szanálásával. Egyik lehetséges módja, hogy az állam könyv szerinti értéken megvásárolja a csődbe jutott bank kétes eszközeit vagy azok egy részét. Másik alternatív formája a közvetlen tőkeemelés, ami fedezetet teremt a portfólió kitisztítására. Mindkét konstrukcióban az állam meghatározó részvényessé válik, azaz tulajdonképpen államosítja a bankot.

Intézményesített betétbiztosítási rendszerek

Az intézményesített betétbiztosítási rendszer (Bbr) általában betétbiztosítási törvény elfogadásával jön létre, a törvény meghatározza a rendszer működésének szabályait és eljárásait. A betétbiztosítási rendszerek finanszírozása sokféle módon oldható meg. 
A legelfogadottabb és legelterjedtebb módja egy olyan alap létrehozása, amelyet a tagbankok rendszeres díjbefizetéseiből töltenek fel. Az állam gyakran induló tőkével járul hozzá az alap létrehozásához, így segítve az alap iránti bizalom megteremtését.
A korlátozott fedezet rendszere elsősorban a csődbe jutott bankok kisbetéteseinek a védelmét szolgálja. Ebben a rendszerben a betétszámlákat csak egy meghatározott értékhatárig részesítik biztosítási védelemben.

A 100 %-os fedezeti rendszer:

A másik véglet. Ebben a rendszerben minden betétszámla maradéktalanul, azaz teljes összegében biztosított.

A diszkrecionális fedezeti rendszer:

A korlátozott és a 100 %-os biztosítás közötti átmenetet jelenti. Ebben a rendszerben a biztosító jogosult arra, hogy különleges körülmények között kiterjessze a biztosítást a nem biztosított betétekre is úgy, hogy egy vételi vagy átvállalási tranzakcióval megoldja a válsághelyzetet, vagy intézkedik egy pénzügyileg támogatott
fúzióról vagy szanálásról a válság megakadályozására.

Az Országos Betétbiztosítási Alap működésének jellemzői:

A betétesek védelmét szolgálja, minden hitelintézet köteles csatlakozni
Feladata:

  • a betétek befagyását megelőző intézkedések    
  • a betétek befagyása estén bizonyos értékhatárig a betétesek kártalanítása

(hitelintézeti csőd esetén jelenleg betétesenként és hitelintézetenként 1 millió ft)
Az OBA jogi személy. Sem vagyona, sem jövedelmei után semmilyen adó vagy illeték megfizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, saját tőkéje nem osztható fel.
Irányító szerve az igazgató tanács, amelynek tagjai a Pü.minisztérium közigazgatási államtitkára, az MNB alelnöke, az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet elnöke a hitelintézetek által kijelölt 2 személy és az alap ügyvezető igazgatója.
Az OBA forrásai: csatlakozási díj, a hitelintézetek befizetései, a felügyeleti bírságok 80%, kölcsön és egyéb bevétel.