Egyszintű bankrendszerben a banktevékenység nem jár túl nagy kockázattal. A bankok a tervet finanszírozzák, a döntéseket az állami szervek hozzák, a keletkező veszteséget is az állam viseli.

Kockázat:

A jövőre irányuló gazdasági döntés eredményének bizonytalansága, illetve a várható eredményhez viszonyított veszteség vagy nyereség mértéke; azaz cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége.
A bankok sosem a saját pénzüket kockáztatják  ezért nagy a kockázat  szigorúbb törvényi háttér
A bank bukása esetén a betétesek nagyobb védelmet igényelnek, mint a bank részvényesei. Egy bank bukása „láncreakciót” indíthat meg, amely más bankok összeomlásához vezethet.
A kockázat három, egymással összefüggő okból származik:

  • a nem kielégítő diverzifikálásból,
  • a nem kielégítő likviditásból,
  • a kockázatviselési hajlamból,

Más megközelítés szerint a bank kockázata mérlegének összetételéből, az eszközök és források alakulásából következik.

A kockázat fajtái

1. Hitelkockázat:

A bankoknak az az alapvető kockázata, hogy a hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a kamatokat lejáratkor, illetve egyáltalán nem fizetnek.

2. Befektetési kockázat

A hitelkockázat speciális esete. A bank befektetéseinek esetleges értékvesztéséből következik, mivel az értékpapírok árfolyama és a piaci kamatláb ellenkező irányba változik. Minél nagyobb a hitel kockázata, annál magasabb kamatot számolnak fel a bankok, hogy fedezni tudják az esetleges veszteséget.

3. Likviditási kockázat

A likviditás azt jelenti, hogy a bank folyamatosan eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek, teljesíteni tudja ügyfelei követelését, ha pénzt akarnak felvenni számlájukról, vagy hitelt akarnak igénybe venni.

4. Kamatkockázat

Annak a kockázata, hogy a jelenleg folyósított hitelre a bank adott kamatlábat számít fel, de előfordulhat, hogy a kölcsön időtartama alatt a hitelt újabb, magasabb kamatlábú forrásokkal kell finanszíroznia.

5. Működési kockázat

A működési kockázat arra a lehetőségre utal, hogy a bank működési költségei meghaladják működési bevételeit. A működési kockázat összefügg a bank költségstruktúrájával.

6. Szabályozási kockázat

A kamatláb-szabályozás is befolyásolja a bankok kockázatát.

7. Ország kockázat

A hitelkockázat egy különleges fajtája. Akkor jelentkezik, amikor egy országban annyira romlik a gazdasági helyzet, hogy az ország nem tud vagy nem akar külföldi valutában fennálló fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.

8. Csalás kockázata

A tisztességtelenségből, csalásból, illetve a hibás munkavégzésből következik. A csalás kockázatát nem tekinthetjük elfogadható kockázatnak

9. Valuta kockázat

Ez egy nyitott pozíció, mivel az árfolyamváltozásnak van kitéve.

10. mérlegen kívüli kockázat

Ilyen pl. a garancia vagy kezesség vállalás.
A bankok választási lehetősége a kockázat és a jövedelmezőség között:
Mekkora kockázatot vállaljon, de jövedelmező is legyen. Különböző kockázatok összefüggenek egymással. Választhat, hogy a különböző kockázatokat milyen mértékben vállalja.

Kockázat és jövedelmezőség:

Kockázatosabb tevékenység → nagyobb nyereség lehetősége

  • kis kockázat: állampapír portfólió
  • közepes kockázat: vegyes portfólió
  • nagy kockázat: részvény portfólió

A különböző kockázatok összefüggenek, dönteni kell, hogy melyik kockázatot milyen mértékben osztják

Kockázatok kiváltása:

  • kamatkockázat: eszköz-forrás szerkezet menedzselése
  • valutakockázat: (árfolyamváltozásban) határidős ügyletet köt
    • opciós: vételi vagy eladási jog
    • opciós díj: költségek merülnek fel
  • likviditási kockázat: több elsődleges eszköz tartása (KP, értékesíthető eszközök)

A kockázat elhárítás mindig költséggel jár!

Kockázatvállalás és a bank tőkéje:

A bank tőkéje a szolvenciát, a hosszú távú fizetőképességet szolgálja, annak terhére nem helyezhető ki hitel. Megvédi a betéteseket a bank veszteségeitől.
Ha nő a kockázat, növelni kell a tőkét is.