Fizetőképesség:

Fizetési kötelezettségek pontos, időbeni teljesítése

  1. Élesen megkülönbözteti a fizetőképességet és a likviditást.
    Fizetőképesség: solvency: a bank akkor fizetőképes, ha eszk-i piaci értéke meghaladja kötelezettségei piaci értékének összegét
    Likviditás: liquidity: azonnal pénzzé tehető eszközöket ért
  2. Szélesebb és szűkebb értelemben vett fizetőképességről beszél. A fizetőképességet a különböző fokozatú likviditások összességeként fogja fel.
    A szélesebb értelmezés olyan fizetőképességet fejez ki, amely az esedékes fizetési kötelezettségek mindenkori pontos teljesítését biztosítja. Változó jelenség
    Szűkebb likviditás: a pénz- és azonnal pénzre váltható eszközök aránya a teljes eszközállományhoz viszonyítva
    Likviditás fokozatai: napi, heti, havi, szezonális és éves
    A napi likviditás biztosítása a gond, ezért likviditási ütközőt hoznak létre.
    A bővebb értelemben vett likviditás hiánya (fizetésképtelenség) gyakran előbb jelentkező probléma, mint  a szűkebben vett likviditáshiány ( napi kötelezettségek még teljesíthetők, de a kötelezettségek meghaladják a forrásokat)
    A szűkebb vagy abszolút likviditás (napi kötelezettségek szempontjából fontos)

Tényezők:

  • Készpénztartás (likviditási áldozat)
  • Bankok jegybanknál vezetett számlái
  • Értékpapír befektetések (járulékos likvidit. kockázat) jegybankképes értékpapírok

Az üzleti bankok fizetőképessége a bővebb értelemben vett , másodlagos likviditási körbe tartozó eszközök megtérülésétől függ.
A fizetőképesség megbomlása a kihelyezések lejáratkori megtérülésétől nagyban függ (kamat, osztalékok, értékvesztések..)
A likviditás fenntartása kockázattal, ill. költségekkel jár (különösen elsődleges likviditás)

Elsődleges likviditáson belüli fontossági sorrend:

  • Készpénz
  • Jegybanknál vezetett számla
  • Jegybankképes, vagy azonnal kp-re váltható papírok
  • Követelés más üzleti bankokkal szemben

Másodlagos likviditáson belüli fontossági sorrend:

  • Rövid lejáratú követelések
  • Középlejáratú követelések
  • Hosszú lejáratú követelések
  • Befektetések
  • Egyéb követelések.

Alapvető törekvés, hogy a másodlagos likvid követelések és befektetések lejárata lényegesen rövidebb legyen, mint a kötelezettségek esedékessége.
Ha a források kihelyezésre kerültek, a másodlagos likviditási eszközök pénzzé tétele három módon történhet:

  • Követelések lejáratakor
  • Követelések leszámíttatásával
  • Különböző vagyontárgyak azonnali értékesítésével

A szűkebb értelemben vett likviditás abban tér el az elsődleges likviditástól, hogy nem tartozik bele a más üzleti bankokkal szemben fennálló követelés
Treasury: Fizetőképességre ható tényezők összehangolása fenntartásának biztosításában szerepet játszó szervezeti egység
Funkciói:

  • likviditásgazdálkodás
  • kamatkockázat kezelése
  • cash-flow megfigyelés
  • pénzpiaci tevékenység

Az összehangolás nehézsége, hogy a hitelkihelyezések lejárathoz kötöttek, a kötelezettségek legnagyobb hányada látra szóló, így bármikor esedékessé válhat

Likviditási mutatók:

Formai likviditás:

L = Saját / Idegen tőke

Likviditási ráta:

L = Likvid eszközök állománya / Betétállomány

Elsődleges likviditási mutató:

L= Likvid eszk. + Látra szóló követelések / Likvid források (látra szóló kötzettségek)

Bővebb (elsődleges + másodlagos) likviditási mutató:

Lb=Likvid eszközállomány + Teljes hitelállomány / Összes betétállomány