{autotoc}

Vásárolt készletek fogalma

Azok a készletek, amelyeket nem a vállalkozás állított elő, hanem alapvetően vásárlással jutnak a vállalkozás tulajdonába.

Vásárolt készletek fajtái

Anyagok

Olyan munkatárgyak, amelyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. Eredeti formájukat általában elvesztik.
Lehetnek:

  1. Nyers és alapanyagok
  2. Segédanyagok
  3. Üzemanyagok
  4. Fűtőanyagok
  5. Fenntartási anyagok
  6. Egyéb anyagok

Áruk

Azok a termékek, szolgáltatások, amelyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesítés céljából szerzett be.
Lehetnek:

  1. Kereskedelmi áruk:
    Nagykereskedelmi, kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruk.
  2. Közvetített szolgáltatások:
    Közvetített szolgáltatások: közé kell sorolni azokat a teljesítményeket, amelyek a megrendelővel kötött szerződés alapján a vállalkozó nem maga végez el, hanem más vállalkozóval végezteti és változatlan formában értékesíti a megrendelőnek.
  3. Betétdíjas göngyölegek: 
    Mindazon csomagolási eszköz, edényzet amely a terméket szállítás közben sérüléstől, megrongálódástól óvja meg. Többször felhasználható, kibocsátójának visszavásárlási kötelezettsége van.

Göngyölegek

Vásárolt készletek nyilvántartási lehetőségei

  • Év közben értéknyilvántartás nincs:
    Ez azt jelenti, hogy a beszerzést azonnal költségként számoljuk el, év végén leltározunk, és a megtalált készletet a költségszámlával szemben készletre vesszük
  • Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van:
    Ez azt jelenti, hogy beszerzéskor a vásárolt készlet a készletnyilvántartó kartonra kerül, illetve a megfelelő anyagszámlára.

A nagykereskedelmi árukat lehet beszerzési vagy elszámoló áron is nyilvántartani. A kiskereskedelmi árukat mindig fogyasztói áron, a göngyölegeket pedig csak betétdíjas áron tartják nyilván.

A vásárolt készletek értékelése

A Számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési (beszerzési) áron köteles nyilvántartani a következőképpen:

  • tényleges beszerzési áron
  • elszámoló ár +/- árkülönbözet
  • fogyasztói ár - árrés
  • betétdíjas ár - árkülönbözet

Bekerülési érték része

  • Az a ráfordítás amely az eszköz megszerzése ,létesítése üzembe helyezése érdekében 
  • A raktárba történő beszállításig felmerült
  • Az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető

A vásárolt készletek csökkenésének értékelése

Történhet:

  • egyedi bekerülési áron
  • átlagos súlyozott átlagáron
  • FIFO-módszerrel

A vásárolt készletek értékelési szabályai

A számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési értéken vagy súlyozot bekerülési áron köteles nyilvántartani.

A törvény szerint a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték - a levonható általános forgalmi adó kivételével - tartalmazza mindazokat a tételeket, amelyek a vállalkozást az adott eszköz beszerzésével kapcsolatban terhelik.

A bekerülési értéken történő értékelés különböző értékelési eljárások alkalmazását teszi lehetővé:

Egyedi beszerzési ár: ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet beszerzéséől származik

Átlagos (súlyozott) beszerzési ár: ha a mérlegben értékelendő készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés, illetve nyitókészlet is volt.

A vásárolt készletek mozgásainak értékelése

  • Csúsztatott átlagár:
    Az átlagos beszerzési árat minden beszerzés után újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján határozza meg.
  • Időszak végi átlagár:
    Az átlagos beszerzési árat időszakonként egyszer számítja ki és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján számolja el.

Mérlegértéke a tényleges beszerzési ár, mely tartalmazza mindazon ráfordításokat, mely az eszköz megszerzése létesítése érdekében, a raktárba történő beszállításig felmerült.

A vásárolt készletek értékelési eljárásai

  1. Egyedileg tételben hozzárendelhető beszerzési ár: 
    Használata akkor lehetséges, ha mérlegben értékelendő készlet egy beszerzésből származik.
  2. Átlagos, vagy súlyozott beszerzési ár: 
    Használata akkor előnyős, ha a mérlegben értékelendő készletnek volt nyitó értéke és a készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés.
  3. Időszak végi átlagár: 
    éves átlagár az átlagos beszerzési árat időszakonkéánt számítja ki, az aktuális készlet csökkenések értékét ennek alapján számolja el.
  4. Csúsztatott átlagár: 
    Az átlagos beszerzési árat minden beszerzés után újra kiszámítja, és az aktuális készlet csökkenések értékét ennek alapján határozza meg.
  5. FIFO módszer: 
    A beérkezés sorrendjében történik a készlet csökkenés elszámolása. Feltételezik, hogy az aktuális felhasználás mindig a legrégebbi készletből történik (mindig a legkorábbi beszerzésből származik). A Számviteli törvény szerint nem alkalmazható, bár a gyakorlatban ismert.
  6. HIFO módszer: 
    Feltételezik, hogy az aktuális készlet csökkenés (felhasználás) elszámolása mindig a még meglévő legmagasabb beszerzési áron bevételezett készletből származik.
  7. LOFO módszer: 
    Feltételezik, hogy az aktuális készlet csökkenés (felhasználás) elszámolása mindig a még meglévő legalacsonyabb beszerzési áron bevételezett készletből származik.
  8. LIFO módszer: 
    Feltételezik, hogy az aktuális készlet csökkenés (felhasználás) elszámolása mindig a még meglévő legutolsó beszerzésből származik.

Választható készletértékelési módszerek:

  • Átlagos beszerzési árat újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenés értékét ennek alapján határozza meg.
  • Az átlagos beszerzési árat időszakonként számítja ki és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján számolja el.
  • Kifogyás sorrendjén alapuló eljárások.

A vásárolt készletek főkönyvi nyilvántartására szolgáló számlák

  • 21.-21. Anyagok
  • 23. Kereskedelmi áruk
  • 24. Közvetített szolgáltatások
  • 25. Betétdíjas göngyöleg

Ha a vállalkozó bekerülési értéken tartja nyilván a készletet akkor csak egy főkönyvi számlára van szükség  

  • T 21.-21. Anyagok

Ha az elszámoló árba beépítette a szállítási és rakodási költséget, akkor az árkülönbözeti számla (228.) értéke az elszámoló ár és a szállítási költséggel növelt teljes bekerülési érték különbözetét mutatja:

  • T 211. Anyagok
  • K 228. Árkülönbözeti számla

Ha az anyagkészlet számlákon csak az elszámoló árat tartja nyilván, akkor:

  • T 211. Anyagok
  • T 218. Külön felszámított szállítási rakodási költség
  • K 228. Árkülönbözet

Az anyagok készletváltozásának főkönyvi elszámolása

  • 211-219. Nyers és alapanyagok
  • 221. Segédanyagok
  • 218. Külön felszámított szállítási és rakodási költség
  • 2281. Anyagok árkülönbözete
  • 2282. Segédanyagok árkülönbözete

Anyagok értékelése

Év közben folyamatos értéknyilvántartást vezet: minden beérkezett szállítmányt költségként számol el 
Év közben folyamatos értéknyilvántartást nem vezet:

  • tényleges beszerzési áron tart nyilván (FIFO)
  • átlagos beszerzési áron tart nyilván (csúsztatott)
  • elszámoló áron tart nyilván: év végén beszerzési árra helyesbít

Állományváltozások

Állománynövekedési jogcímek

  • Beszerzés
  • Értékesítésből vissza érkezett
  • Saját termelésű készletből átminősített
  • Követelés fejében átvett
  • Termelésből átvett
  • Termelésből hulladékból visszavett
  • Térítés nélkül átvett
  • Ajándékba kapott
  • Örökölt készlet
  • Átsorolás tárgyi eszközből
  • Leltári többlet
  • Értékelési különbözet visszaírása

Állománycsökkenési jogcímek

  • Felhasználás
  • Szállítónak felhasználás
  • Értékesítés
  • Vagyoni hozzájárulásként átadott
  • Kötelezettség fejében átadott
  • Káresemény
  • Térítés nélküli átadás
  • Ajándékba adott
  • Öröklésbe adott
  • Leltárhiány
  • Átsorolás
  • Értékveszés

Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata az anyaggazdálkodásban

Raktár: minden változásról bizonylatot állítanak ki két példányban: 

Anyagkönyvelés: az analitikus anyagkönyvelés minden anyagról készletnyilvántartó kartont vezet.

Főkönyvi könyvelés: hó végén anyagfajtánként feladást készítenek a főkönyvi könyvelés számára, ahol a változásokat az anyagszámlára elkönyvelik.

A kapcsolódó gazdasági események bizonylatai

  1. leltár - leltárfelvételi ív
  2. átminősítés - átminősítési bizonylat
  3. átvétel apportként - társasági szerződés
  4. térítés nélküli átadás, átvétel - adományozási okmány
  5. értékvesztés
  6. átvétel más egységtől - átadási, átvételi bizonylat
  7. beszerzés - számla
  8. értékesítés - számla, szállítólevél
  9. felhasználás - kivételezési jegy
  10. selejtezés - selejtezési jegyzőkönyv
  11. káresemény - káreseti jegyzőkönyv