A váltó fogalma, funkciói, kellékei, a váltócselekmények

Váltó: Olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója vagy elfogadója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltón meghatározott összeget, meghatározott időben és helyen a váltó jogosultjának megfizeti.

A váltó funkciói

  • Hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg.
  • Biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja.
  • Befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól.
  • Fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti.
  • Pénzkibocsátási eszköz

Törvényes kellékei

  • „Váltó” szó az okirat szövegében
  • A kiállító, a kibocsátó megjelölése
  • Címzett megnevezése (csak idegen váltó esetén)
  • Meghatározott összegre szóló feltétlen fizetési felszólítás
  • Az esedékesség napja
  • Fizetés helye
  • Váltó kibocsátásának helye, időpontja
  • A kibocsátó, kiállító aláírása

Váltócselekmények

  • Értékpapírként való forgatás
  • Leszámítolás (a váltóbirtokos a leszámítolással foglalkozó bankra forgatja a váltót)
  • Viszontleszámitolás (a bank a jegybanknak értékesíti a váltót)
  • Esedékesség napján történő behajtás

A kötelezett számlavezető bankja kötelezettséget vállalhat arra, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia célja az, hogy a szerződő fél később beálló fizetési kötelezettségének teljesítésére megfelelő fedezet álljon rendelkezésre. A bank garantálja azt, hogy amennyiben a kötelezett szerződéses kötelezettségét megszegve határidőben nem fizet a jogosultnak – például a vevő nem egyenlíti ki a vételárat – akkor azt helyette teljesíteni fogja. A bankgarancia lehet feltétel nélküli és feltételhez kötött. A feltétel nélküli bankgarancia esetében a jogosult minden további nélkül lehívhatja a bankgarancia összegét az azt vállaló banktól.

Bankgarancia

  • Vételárkezesség, vételár-garancia: A bank kezességet vállal, vagy garantálja az okmányokból kitűnő áruellenérték meghatározott hányadának, vagy az áru 100%-os vételárának megfizetését. Az exportőrért, az importőrért vállalt garanciák fajtái:
  • Váltóbeváltásért nyújtott bankkezesség: A bank a kezességet nem magán a váltón vállalja, hanem külön kezességi levélben vállalja a hiteleladások fedezetéül szolgáló váltó beváltását.
  • Akkreditív-nyitást ígérő garancia: Nagy értékű, hosszú szállítási idejű akkreditív nyitása a vevőt erősen megterheli. A bank vételár-garanciát vállal. Arra kötelezi magát a vevő megbízásából, hogy bizonyos feltételek megléte esetén az akkreditívet meg fogja nyitni.
  • Transzfergarancia: Kötött devizagazdálkodás esetén az jelenti a kockázatot, hogy a vevő által hazai valutában teljesített fizetést nem engedi külföldre utalni az importőr ország devizahatósága.
  • Az importőr ország központi bankja az áru ellenértékét a szerződésben meghatározott devizában az importőr vagy bankja rendelkezésére fogja bocsátani.
  • Előleg-visszafizetési garancia: Az exportőr megbízásából a bank garantálja, hogy a vevőnek a fizetett előleget visszafizeti, amennyiben az eladó nem tenne eleget szállítási kötelezettségének, és az előleget sem fizetné vissza.
  • Felülszámlázással kapcsolatos bankgarancia: Az eladó bankgarancia formájában nyújt biztosítékot, hogy a felülszámlázott összeget bankjával automatikusan visszautaltatja.
  • Vételár-visszafizetési garancia: A hitelben eladott áru folyamatos fizetését hiányosságok miatt a vevő felfüggesztheti. Ennek elkerülésére az eladó bankgaranciával nyújt a vevőnek biztosítékot. Árengedmény formájában visszatérítést ígér, ha a szállítás nem éri el a szerződéses szintet. Bírósági döntéstől függően a vételár valamely hányadának visszatérítését ígéri.

A kockázatviselés megszűnése

Kockázat: Annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/valakik értékeire, célkitűzésekre.
A kockázatviselést megszűnését fő szabály szerint a szerződés megszűnése eredményezi, a szerződés megszűnése előtt bekövetkezett biztosítási események tekintetében a kockázatviselés fennáll. (jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek). A biztosítási szerződés megszűnhet:

  • Felek megállapodása
  • Egyoldalú megszüntetése felmondás útján (rendes v. rendkívüli)
  • Biztosított halála (egyes szerződéseknél)
  • Díjfizetés késedelme (ha reaktiválásra kerül a szerződés a díjfizetéssel nem fedezett időszak alatt nem áll fenn a kockázatviselés) 30 nap múlva ellentétes kikötés hiányában
  • Határozott idejű szerződés lejárta
  • Szerződés ellehetetlenülése
  • Biztosítási érdek megszűnése

A kockázatviselés megszűnésének esteit a biztosítási szerződés tartalmazza.

A biztosítási tartam. A biztosítási időszak. A biztosítási összeg és a biztosítási fedezet. A kárrendezés

  • Biztosítási tartam: Az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre az időszakra kalkulálják a biztosítási díjat
  • Biztosítási időszak: A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is.
  • Biztosítási összeg: A biztosítási összeg, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesítési kötelezettség felső határa, vagy épp azonos vele. A biztosítási összeget a biztosított, illetve ha van, a kedvezményezett (hiányában az örökös vagy örökösök) kapja.
  • Biztosítási fedezet: Azon összeg melynek kifizetését a biztosítási díj megfizetése lehetővé teszi. Kifizetett kártérítés csökkenti ezen összeget.
  • Kárrendezés: Az az eljárás amelynek során biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító teljesíti vállalt kötelezettségét.

15/1 A váltó fogalma, funkciói, kellékei, a váltócselekmények

Váltó: Olyan fizetési ígérvény, amelyben a váltó kiállítója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott időpontban a váltón szereplő összeget a váltó bemutatójának kifizeti. Áruszállításhoz kapcsolódik. Nem kamatozó ép., átruházása forgatással történik.
Váltó fajtái:

  • saját váltó: a váltó kiállítója vállalja a fizetési kötelezettséget
  • idegen váltó: a váltó kibocsátója egy 3. személyt szólít fel a fizetési kötelezettség teljesítésére
  • határidős váltó: naptári napra esedékes váltó
  • látra szóló vált: azonnal esedékes, bemutatásra, de van lejárata.

Váltó funkciója:

  • Hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg.
  • Biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja. Befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól.
  • Fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti.
  • Pénzkibocsátási eszköz

Váltó műveletek

  • értékpapírként való forgatás
  • kibocsátás
  • leszámítolás
  • viszontleszámítolás

Váltó leszámítolása
A váltó birtokosa 3 lehetőség közül választhat:
Megtartja a váltót lejáratig és megkapja a követelését a kibocsátótól
Forgatással átruházza és így már lejárat előtt alapanyaghoz jut szállítójától
Beviszi a váltót egy kereskedelmi bankba és leszámítoltatja ( leszámítolási kamatlábbal számolva)
Váltó viszontleszámítolása (rediszkontálás): a pénzintézet tulajdonában lévő váltót a jegybank által történő megvásárlása (viszont leszámítolási kamatláb mellett)
Résztvevők

  • kibocsátó/kötelezett: az a természetes vagy jogi személy, aki a fizetési ígéretet tesz (saját) vagy a fizetési utasítást adja( idegen)
  • címzett: az a személy, akit a kibocsátó fizetésre felszólít
  • kedvezményezett vagy rendelvényes: a váltó első jogosultja
  • forgatmányos: az a személy, aki a váltó átruházás során szerzi meg a váltón szereplő követelést
  • váltóbirtokos: akinek adott időpontban a váltó a birtokában van

Törvényes kellékei

  • "váltó" szó szövegben
  • a kiállító, a címzett és a kedvezményezett (rendelvényes) megjelölése
  • a fizetési ígéret meghatározott összege saját váltó estében ill. meghatározott összegre szóló fizetési meghagyás idegen váltó esetében.
  • fizetési felszólítás
  • az esedékesség napja
  • fizetés helye ( idegen váltó esetén a címzett bankfiókja saját váltó esetén a kibocsátó bankfiókja.)
  • váltó kibocsátásának helyét, időpontját
  • a kibocsátó aláírása idegen váltó esetén, ill. a kiállító aláírása saját váltó esetén
  • bankszlájának és bankfiókjának megjelölése

A váltó szigorú alakisághoz kötött ép., meghatározott tartalmi és formai követelményei vannak. Amennyiben valamely váltókellék a váltó nem tekintheti ép.-nak.
A váltó kockázatát csökkenti az egyetemleges felelősség és a visszkereseti jog.
Egyetemlegese felelősség: a váltón szereplő személyek a váltóban szereplő követelés lejáratkori kiegyenlítéséért egyetemlegesen felelnek.
Visszkereseti jog: a végső váltóbirtokos lejáratkor benyújtja a váltót fizetésre. Saját váltó esetén a kibocsátónak, idegen váltó esetén a címzettnek. Amennyiben ők nem tudnak fizetni a váltóbirtokosnak joga van a váltón szereplő személyes szemben követeléssel fellépni, sorrendiség nem meghat.

15/2 Bankgarancia

Bankgarancia nyújtása: olyan kötelezettség vállalás, amely szerződésen alapul, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, a bank áll az ügyfele mögé, vállalva azt, hogy nem fizetés esetén helyette fog fizetni.
A hitelezés a banki gyakorlatban jelentős kockázattal járó tevékenység. A kockázat csökkentésének lehetőségeként a hiteligénylőtől biztosítékot kérhet a bank.
Áruügyletekhez köthető jogi biztosítékok három csoportra oszthatók:

  • Dologi biztosítékok, ekkor az adós vagyontárgyat, vagyontömeget bocsát a hitelintéző rendelkezésére arra az esetre , ha fizetési kötelezettségét nem teljesítené, e területre az óvadék és a zálogjog tartozik
  • Személyi biztosítékok, ekkor az adós a hitelező számára megfelelő hitelképességű partnert-természetes vagy jogi személyt – állít maga mellé kötelezettként), ide tartozik a kezesség (egyszerű, készfizető, váltó, csekk-kezesség) és a bankgarancia.
  • Egyéb biztosítékok: engedményezés, hitelbiztosítás, alapítványok garanciái

A garanciát és a kezességet számos ország jogi szabályozása nem különbözteti meg, máshol viszont pontosan elhatárolja egymástól.
A bankgarancia feltétel nélkül és visszavonhatatlan, szerződésen alapuló kötelezettségvállalás. A bank számára a bizonytalansággal jár, hogy nem tudja, hogy ezt a kötelezettségvállalást igénybe veszik-e vagy nem, ha igen mikor. Garanciát vállaló bank esetében célszerű a bankot is minősíteni, és jó minősítésű bank garanciáját elfogadni.
A kezesség az alapszerződés személyi biztosítása, minden esetben írásba foglalt kezességi szerződésen alapulva. A szerződésben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett elmulasztja teljesíteni a fizetést, a jogosult részére a kezes fogja az teljesíteni.
Tehát járulékos kötelezettségvállalás, amely mindig feltételezi a főkötelezettséget. Egyszerű kezesség estén a kezes sortartási kifogással élhet, készfizetői kezesség esetén a hitelező a behajtásért azonnal felkeresheti.
A váltó és a csekk leszámítolásakor alkalmazható biztosítékként a váltó ill. csekk-kezesség. A váltókezesség érvényesítésére csak a váltó óvatolását követően kerülhet sor.

15/3 Az exportőrért, az importőrért vállalt garanciák

  • Vételár kezesség garancia: a bank vállalja hogy a vételár meghatározott hányadát megfizeti, amennyiben az okmányokból kitűnik. Akkreditívet helyettesíti.
  • Váltó beváltásért nyújtott kezesség: a bank külön levélben vállalja a váltó beváltását.
  • Akkreditív nyitását ígérő garancia: a bank a későbbiekben akkreditív nyitását vállalja. Nagy értékű, hosszú lejáratú ügyleteknél alkalmazzák.
  • Transzfergarancia: deviza átváltás garantálása.
  • Előleg visszafizetési garancia: nagy értékű ügylet előlegére vonatkozik.
  • Felülszámlázással kapcsolatos bankgarancia:
  • Vételár visszafizetési garancia: nem megfelelő, hibás teljesítés esetén

15/4A kockázatviselés megszűnése

A kockázatviselést megszűnését fő szabály szerint a szerződés megszűnése eredményezi, a szerződés megszűnése előtt bekövetkezett biztosítási események tekintetében a kockázatviselés fennáll. (jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek). A biztosítási szerződés megszűnhet:

  • Felek megállapodása: díjmentes leszólítás (az ügyfél a továbbiakban a tartam végéig mér nem fizet díjat), visszavásárlás (nincs több pénzem, hogy tovább fizethetném a dijat)
  • Egyoldalú megszüntetése felmondás útján (rendes v. rendkívüli)
  • Biztosított halála (egyes szerződéseknél)
  • Díjfizetés késedelme (ha reaktiválásra kerül a szerződés a díjfizetéssel nem fedezett időszak alatt nem áll fenn a kockázatviselés) 30 nap múlva ellentétes kikötés hiányában
  • Határozott idejű szerződés lejárta
  • Szerződés ellehetetlenülése
  • Biztosítási érdek megszűnése

Érdekmúlás pl: eladás, elajándékozás
A kockázatviselés megszűnésének esteit a biztosítási szerződés tartalmazza.
Biztosítási tartam: az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre az időszakra kalkulálják a biztosítási díjat

  • Biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is.
  • Biztosítási összeg: nem keverendő a biztosítás díjjal. A biztosítási összeg, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesítési kötelezettség felső határa, vagy épp azonos vele. A biztosítási összeget a biztosított, illetve ha van, a kedvezményezett (hiányában az örökös vagy örökösök) kapja.
  • Biztosítási fedezet: azon összeg melynek kifizetését a biztosítási díj megfizetése lehetővé teszi. Kifizetett kártérítés csökkenti ezen összeget.

A kárrendezés

Kárrendezés: Azaz eljárás amelynek során biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító teljesíti vállalt kötelezettségét.
Kár: a kedvezőtlen hatású esemény következménye. A kárrendezés a kár bejelentésétől a végleges kifizetésig vagy elutasításig tartó munkafolyamatok összessége.
Kárrendezés folyamata-menete

  1. Kárbejelentés:
    - Írásban
    - Határidő:
    o Személyi Biztosítás 8 munkanap
    o Vagyonbiztosítás 2 munkanap
  2. Nyilvántartásba vétel: Az adott biztosítással kapcsolatos bizonylatok összeggyűjtése. (jegyzőkönyvek, zárójelentés..)
  3. Jogalap elbírálás: Az ügyfél jogosan támaszt-e kártérítés igényt?
  4. Kárszemle: a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények rögzítése.
  5. Kártérítési összeg megállapítása:
    - Kár terjedelme
    - Bizt-i feltételek alapján
    Figyelembe véve a káresemény körülményeit, a károsodott vagyontárgy minőségét, mennyiségét, értékét→ kifizethető kárösszeg megállapítása
  6. Kárellenőrzés
  7. Felülvizsgálat: magasabb beosztású kárszakértő a helyszínen vizsgálja felül a kárt, amelynek új kármegállapítás is lehet a következménye.
  8. Kárutalványozás: a kárösszeget kifizetik.