Tőzsde fogalma, szabványok, árfolyamok

A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkot.
A tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott helyen, meghatározott időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak és vehetnek.

A tőzsde lehet

  • Árutőzsde: fizikai áruk kereskedését bonyolítja
  • Értéktőzsde: pl: devizával, érpapírokkal folyik a kereskedés

A tőzsdei szabványok

A tőzsde működésével kapcsolatban szabályokat: azaz szabványokat és szokványokat kell betartani.
Szokvány: szokásjog alapján a gazdasági fejlődés eredményeként kialakult íratlan szabály.
Szabvány: írott, a tőzsde által alkotott kötelező érvényű szabály.
Ezeket a szabályokat a tőzsde legtöbb esetben saját maga alakítja ki.
Tartalmát tekintve ezek a szabályok vonatkozhatnak:

  • A kereskedésben résztvevő árukra,
  • A kereskedés idejére, helyére, módjára,
  • A kereskedésben résztvevő személyekre.

A tőzsdei szabványok lehetnek:

  • Minőségi szabványok: egészen speciális jellegűek lehetnek a pénzügyi termékeknél. Értékpapírok esetében például komoly tartalmi és formai előírásoknak kell megfelelni.
  • Mennyiségi szabványok: a tőzsdei kereskedés szerződéses feltételeit tartalmazzák. Általában pl: a kereskedési mennyiségi egységet, a határidőket, a letét összegét.

Árfolyamok

Árfolyam: Egy ország törvényes fizetési eszközének egy másik valutában kifejezett ára.
Tőzsdei árfolyamok:
A tőzsdei árfolyamok alatt a tőzsdén forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat hatására alakuló árát értjük. A tőzsdei árfolyam, a rendelkezésre álló információk nyomán alakul ki, nyilvánosan értékel, tehát, mint egy jelzőrendszer szerepet ad a tőzsdének és a gazdasági szereplőknek.

A tőzsdei árfolyamok típusai

  • Hivatalos árfolyamok: a tőzsdén bevezetett cikkekre, tőzsdeidőben létesített kötések árain alapulnak.
  • Nem hivatalos árfolyamok: olyan értékpapírok árai, amelyek nem vesznek részt a tőzsdén vagy az ügyletet nem a tőzsdén kötötték meg.

A közzétett , hivatalos árfolyamok lehetnek tényleges-, és névleges árfolyamok. A tényleges árfolyam, amelyen a vonatkoztatott árfolyamjegyzés tőzsdei időszakában üzletkötés történt, míg a névleges árfolyamot a tőzsde mesterségesen alakítja ki. Az árfolyamok attól függően, hogy azonnali vagy későbbi teljesítést vállaló ügyletekre vonatkoznak, lehetnek prompt- és terminárfolyamok.
Az üzletkötés árfolyamának kialakulása szempontjából szokásos kínálati, keresleti és középárfolyamot megkülönböztetni. A kínálati-, vagy áruárfolyam azt mutatja meg, hogy adott időpontban milyen áron lehet a tőzsdén vásárolni, míg a keresleti, vagy más néven pénzárfolyam azt jelzi, hogy milyen áron lehet eladni. Az árfolyamok regisztrálását és megállapítását árfolyamjegyzésnek nevezzük.
A jegyzés időpontja alapján nyitó és záróárfolyamokat különböztetünk meg. A nyitó-, a tőzsde nyitásának, a záró-, pedig a zárás időpontjában rögzített árfolyam. A napi kötések legmagasabb és legalacsonyabb áraiból számított egyszerű számtani átlag a napi középárfolyam.

  • Deviza: Külföldi pénznemre szóló követelés. A nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesít, de nem készpénz.
  • Valuta: Egy ország fizetőeszköze egy másik ország pénzforgalmában. A fizetési forgalomban mindig készpénzként jelenik meg. Kibocsátója a jegybank.
  • Vételi árfolyam: Azaz összeg, amelyért a hitelintézet adott időpontban hajlandó megvásárolni az adott valutát, vagy devizát.
  • Eladási árfolyam: Az a pénzösszeg, amelyért a hitelintézet hajlandó eladni az adott valutát, ill. devizát - mindig a hitelintézet szempontjából kell nézni.
  • Árfolyamrés (marge): A vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ez a pénzváltó haszna.
  • Kereszt árfolyam: Egyik valuta ára a másikban kifejezve.
  • Egyenes árfolyam: dollárral szembeni árfolyamjegyzés.
  • Lebegő árfolyam: A deviza árfolyamát kizárólag az iránta megnyilvánuló piaci kereslet-kínálat határozza meg.
  • Fekete árfolyam: Szabadon, spontán módon alakult ki.
  • Zöld árfolyam: Csak mezőgazdasági termékek kereskedelme során alkalmazott árfolyam.
  • Szürke árfolyam: Akkor alakul ki, ha az adott országban valamilyen valuta kereskedelme tiltott, de hallgatólagosan elfogadott (megtűrt)
  • Rugalmas: Van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle.
  • Rögzített árfolyam: A valutaárfolyam egy előre meghatározott sávban ingadozik a központilag megállapított árfolyam körül. Ha a sávot átlépi, akkor a jegybank un. intervenciós művelttel közbelép és valuta eladással, vagy vásárlással szabályozza az árfolyamot.
  • Csúszó rögzített árfolyam: Rendszeres időközönként igazítják a hivatalos árfolyamot a piaci árfolyamhoz. A két időpont között viszont rögzített.
  • Kúszó árfolyam: Folyamatosan követi a hivatalos árfolyam a szabadpiaci árfolyamot.
  • MNB által jegyzett árfolyam: A hivatalos árfolyam. Az MNB részéről tett konkrét ajánlat arra vonatkozóan, hogy a bank a középárfolyamon szereplő külföldi pénznemeket mennyiért hajlandó venni ill. eladni.
  • Direkt árfolyamjegyzés: Az idegen deviza (valuta) ára hazai devizában (valutában) kifejezve.
  • Indirekt árfolyamjegyzés: A hazai deviza (valuta) ára idegen devizában (valutában) kifejezve.
  • Árfolyamrendszer: a valuták más valutához, vagy aranyhoz viszonyított értéke.

Tőzsdei ügyletkötés

Tőzsdei ügylet: Az a szerződés, amelyet a kereskedő a tőzsdén a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon a tőzsdei termékre vonatkozóan köt.

A tőzsdén csak tőzsdetag cégek vehetnek részt a kereskedésben. Ha egy vállalat v magánszemély tőzsdézni szeretne, fel kell vennie a kapcsolatot egy brókercéggel és ún. megbízási szerződést kell kötniük, melynek alapján az ügynök végrehajtja a tranzakciót. A megbízásoknak egyértelműnek, pontosnak, minden részletre kiterjedőnek kell lennie.

A tőzsdei kereskedés módjai

  1. Nyílt kikiáltásos rendszer: A tőzsdeügynökök kézjelekkel, hangos szóval hozzák egymás tudomására a vételi és eladási szándékot, ezáltal jön létre az ügyletkötés.
  2. Kétoldalú jegyzés: A tőzsdeügynök a kapott megbízás teljesítése céljából felkeresi a piacon működő specialistákat, akik 1 v. több értékpapír forgalmazására szakosodott értékpapír-kereskedők, akik az adott értékpapírból készletet tartanak. A tőzsdeügynök a specialistákat felkeresve vételi- és eladási árfolyamokat kér, szándékát nem közölve és számára a legkedvezőbb ajánlatot tevő specialistával köti meg az ügyletet.
  3. Szakaszos (nem folyamatos) ügyletkötés: Számítógép segítségével a tőzsde központilag összegyűjti az összes vételi és eladási ajánlatot és szembeállítja egymással. Ha van két ugyanolyan papírra, árfolyamra és mennyiségre szóló ellentétes ajánlat, a következő fázisban az ügyletet megkötöttnek tekintik. A következő fázisban megint ajánlattételek következnek, az előző ügyletek kondícióit látva, ezek újbóli összesítése következik.
  4. Elektronikus úton történő ügyletkötés: ’86-ban került sor az értékpapírok számítógépes jegyzésére és forgalmazására. Így a bróker számítógépes terminálok előtt ülve figyelik az üzletmenetet, ill. léphetnek be a piacra vételi- és eladási ajánlataikkal. Ennek eredményeként megszűntek a hagyományos tőzsdei ügylekötési formák.

Az akkreditív fajtái, szerepük a különleges helyzetek megoldásában

Okmányos meghitelezés. A banknak egy kötelezettség vállalása. A bank azt vállalja, hogyha a szállító (exportőr) az általa előírt okmányokat, az általa előírt időben és formában bemutatja, akkor a vevő helyett fizetést teljesít. Az akkreditív tipikusan a nemzetközi kereskedelemben kialakult fizetési mód.

Fajtái

A módosíthatóság feltételeit tekintve lehet:

  • visszavonható (nem jellemző)
  • visszavonhatatlan

A nyitóbank fizetési ígérete szerint:

  • látra szóló: a bank a megfelelő okmányok benyújtásakor azonnal fizet;
  • halasztott fizetésű: a fizetésre nem az okmányok benyújtásakor, hanem az akkreditívben meghatározott későbbi időpontban kerül sor;
  • váltó elfogadást ígérő: a nyitó bank arra vállal kötelezettséget, hogy a rá intézvényezett (forgatott) váltót elfogadja és annak összegét esedékességkor fizeti ki.
  • negóciált: a bank azt vállalja, hogy a váltót vagy az okmányokat saját számlára és kockázatra megveszi

Speciális akkreditívek:

  • Lokál akkreditív: a nyitó bank hazai pénzben ígér fizetést
  • Back to back akkreditív: Reexport (különleges külkereskedelmi áruügyletek)típusú ügyleteknél alkalmazzák. A reexportőr mint kedvezményezett számára a tényleges vevő megbízásából megnyitott akkreditív fedezetként szolgál egy újabb akkreditív megnyitására, amelyre a reexportőr ad megbízást. Ennek kedvezményezettje az áru eredeti eladója.
  • Feltöltődő akkreditív: nagy értékű, elhúzódó, résszállításokat megengedő ügylet kapcsán alkalmazható. A vevőnek nehézséget okozna a teljes vételár egyidejű elhelyezése a szükséges bankszámlán. Ennek megfelelően a szállítási ütemezéssel összhangban több részletben történik a fedezet elhelyezése és az akkreditív lehívása.
  • Készenléti akkreditív: A nyitó bank a saját nevében ígér fizetést arra az esetre, ha megbízója (a vevő) szerződéses kötelezettségét nem teljesíti.
  • Előzetes pénzfelvételt engedélyező akkreditív: a nyitó bank záradékát tartalmazza, amelyben nyilatkozik arról, hogy a kijelölt bank az eladónak előleget fizethet a nyitó nevében és kockázatára. Az előleg mértéke az akkreditívben kerül meghatározásra.
  • Átruházható akkreditív: A kedvezményezett jogosult az őt megillető hitellevelet más kedvezményezett javára érvényesíteni.
  • Kereskedelmi hitellevél: jellegzetessége, hogy a nyitó bank nemcsak a kedvezményezettnek, hanem jóhiszemű harmadik okmány/váltó birtokosnak is fizetést ígér; a hitellevelet kibocsátó bank ezt a nyilatkozatát záradékban teszi meg;

A biztosítási szerződések létrejöttének esetei, hatálybalépése, a biztosítási szerződésben szereplő személyek

A biztosítási szerződésre vonatkozó előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk) szabályozza. A Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai a következők:

  • Aki másnak jogellenesen kárt okoz, az köteles azt megtéríteni
  • Az adott személy mentesül a kártérítés alól, ha bebizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általánosan elvárható
  • A károsult a kár elhárítása ill. csökkentése érdekében köteles úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható
  • Nem jár kártérítés, ha a kárt a jogosult beleegyezésével okozták.

A biztosítási szerződés olyan szerződés, amelyben a biztosító kötelezettséget vállal valamilyen meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően bizonyos esemény megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított ill. szerződő pedig köteles a biztosítási díj megfizetésére.
A szerződés a felek írásbeli megállapodása révén jön létre. Ha a biztosító 15 napon belül nem jelentkezik, akkor az ajánlat érvényes szerződéssé lép elő. Ha a kötvény eltér az ajánlattól, akkor 15 napon belül lehet kifogásolni, de csak akkor, ha a biztosító felhívta a figyelmet az eltérésre. A biztosítás hatálybalépési napja a biztosítási díj befizetését követő nap. A biztosított köteles minden lényeges körülményt közölni a biztosítóval, s ennek a kötelezettségnek a biztosító írásban feltett kérdéseire írásban adott válaszokkal tesz eleget. A felek megállapodnak, hogy a lényeges körülmények változásait megfelelő határidőn belül jelentsék be. Ha elmulasztja a bejelentést, akkor a biztosító kötelezettsége nem áll be, vagyis nem fizet. Ha a biztosító a szerződéskötés után értesül valamilyen lényeges körülményről, vagy változás következik be, akkor a biztosítónak joga van 15 napon belül módosítási javaslatra, vagy 30 napra felmondja a szerződést. A díjfizetés gyakoriságára és idejére vonatkozóan a felek szabadon megállapodhatnak. Ha a díjat nem fizetik meg, akkor az esedékességtől számított 30 napon belül megszűnik. Ha valaki időre nem jeleni be a biztosítási esemény bekövetkeztét, akkor a biztosító nem köteles fizetni.

A biztosítás alanyai

  • Biztosító: egy szervezet.
  • Szerződő fél: az a személy, aki a biztosítóval a szerződést megköti, aki a biztosítási díj fizetésére köteles.
  • Biztosított: az a személy, akinek a vagyona a biztosítás tárgyát képezi
  • Kedvezményezett: vagyonbiztosítás esetén a biztosított és a kedvezményezett személy egybeesik, de az is lehetséges, hogy a szerződő fél is azonos a biztosítottal.