A központi költségvetés fogalma, feladata, bevételei és kiadásai: a központi költségvetés kapcsolata az államháztartás többi alrendszerével
A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve.
A központi kormányzati költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik három alrendszert is alapvetően meghatározó alrendszere. Meghatározó kapcsolata van a többi alrendszerrel, hiszen azok állami finanszírozását végzi. Itt jelennek meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint az Európai Unió költségvetésébe történő befizetések is.
A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok kapcsolata
A helyi önkormányzatok bevételeit kiegészíti
- állami támogatással
a. normatív állami hozzájárulás
b. felhasználási kötöttséggel járó állami támogatás többféle jogcímen vehető igénybe
i. színházak támogatása
ii. címzett és céltámogatások
iii. kiegészítő támogatások - átengedett és megosztott bevételek (adó- és illetékbevételek egy részének átengedése)
a. személyi jövedelemadó
b. gépjárműadó
c. illeték bevételek
A megosztást a mindenkori törvényben szabályozzák.
A helyi önkormányzatokat, illetve intézményeiket adófizetési kötelezettség terheli, ha vállalkozási tevékenységből eredményük keletkezik.
A társadalombiztosítási alapokkal való kapcsolat
• hitelt nyújt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és az Egészségbiztosítási Alapnak garanciavállalási kötelezettsége alapján
• átmeneti hiány esetére kamatmentesen, illetve kamat mellett nyújt hitelt a jegybanki kamat mértékével
A Kincstár az elkülönített alapok kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést, amíg az alapok bevételei és előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a bevételek és kiadások egyenlege nem haladja meg a jóváhagyott különbséget. Kivételt képez a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás és ezek közterheinek befizetése.
A központi kormányzat alrendszerének bevételei:
- adók és adójellegű bevételek
- nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak)
- felhalmozási és tőkejellegű (vagyonértékesítésből származó) bevételek
- adományok, segélyek, átvett
- az államháztartás alrendszereinek befizetései
- az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás
A központi kormányzat alrendszerének kiadásai:
- az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások (pl.: lakásépítés, családi támogatások, szociális juttatások)
- adósságszolgálat, kamattérítés kiadásai
- befizetés az Európai Unióba
A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot.
Bankközi devizaszámlák (nostro/loro) fajtái, számlavezetési kondíciók, a számlanyitás speciális szabályai, számlaegyeztetések
Bankközi devizaszámlák:
A bankok ügyfeleik részére az országok közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolítására külön számlákat vezetnek. A számlák leggyakrabban az adott ország pénznemére szóló fizetésekre szolgálnak, de gyakori az idegen országok pénznemeire szóló számla is. A bankok külföldi ügyfelekkel lebonyolított fizetéseket két nagy számlakörben, az úgynevezett loro és nostro körben valósítják meg.
Loro számláknak nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a bank vezet saját ügyfeleinek. A bank ügyfelei között vannak vállalatok, társaságok és más pénzintézetek egyaránt. A loro számlák egyenlege a bank és ügyfele közötti mindenkori vagyoni állapotát tükrözi. A számlakövetelés erejéig a bank végrehajtja ügyfele fizetési megbízásait, valamint jóváírásokat eszközöl a számlán, ha a számlatulajdonos partnerei valamilyen módon a bank javára történő fizetéseket hajtottak végre. Loro számlák között a bank anélkül tud fizetéseket teljesíteni, hogy készpénzt a fizetéshez igénybe kellene vennie.
Nostro számláknak azokat a számlákat nevezik, amelyeket a különféle pénzintézetek, különféle devizákban bankunknak vezetnek. A nostro számla egyenlege „a mi bankunk” és a számláját vezető bank közötti vagyon állapotot tükrözi. Követel egyenlege erejéig a bank teljesíti bankunk fizetési megbízásait. A nostro számlákon teljesített fizetések a fizetés összegének megfelelő nagyságban csökkentik a bank rendelkezésére álló pénzt.
• Számlanyitásnál vizsgálandó
- Várható számlaforgalom
- Fizetett kamat mértéke
- Hitellehetőség
- Megbízás – értéknap
- Tranzakciós költségek
- Számlakivonat jellemzői
• Mindkét számlatípusnál a számla eseményeit kétszer, egymástól függetlenül könyvelik
- Számlavezetőnél
- Számla tulajdonosánál (tükörkönyvelés)
Számlavezetési kondíciók
A bank mérlegelési jogkörébe tartoznak:
- számlanyitási és számlavezetési feltételek
- bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az alkalmazott árfolyamok
- betétlekötések
- kamatok és jutalékok elszámolása
- egyéb szerződési feltételek
1. számlanyitási és számlavezetési feltételek
- üzletpolitikájában meghatározza és ezzel meghatározza, hogy kit céloz meg
- fizessen-e látra szóló kamatot kamatozók, illetve nem kamatozó egyenleget meghatározzon-e
- számlanyitáshoz, -fenntartáshoz kapcsolódjon-e minimum összeg
- számlanyitási díj
- számlanyitáshoz kapcsolódó feltételek devizanemenként legyenek-e értelmezve
2. bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az alkalmazott árfolyamok
- mekkorák legyenek a tranzakciós díjak (munkaigényességtől függ)
- meghatározzák a minimum jutalékot
- maximum-jutalékok meghatározása is lehetséges
- díjfelszámítás módja
- általános esetben tranzakciókkal paralel szokták
- van havi, illetve negyedéves is
- egyes tranzakciók árfolyamai (eladási-vételi, valuta-deviza)
3. betétlekötések
- melyik devizanemre fizessen betéti kamatot és mekkorát
- betétlekötés minimum-összegének meghatározása
- milyen időszakra kösse le (1 hó, 3 hó, 6 hó, 12 hó)
- automatikus meghosszabbítás lehetősége
4. kamatok és jutalékok elszámolása
- jutalékfelszámítás gyakorisága
- látra szóló kamat elszámolásának gyakorisága
5. egyéb szerződési feltételek
- értesítési gyakorlat a devizaszámla feltételeinek változtatására (bankon belül hirdetmény, vagy újságban stb.)
- milyen módon, értesítés mellett lehet a szerződést módosítani
- minimum összeg elérése vagy az alá kerülés esetén mi történjék
- mekkora legyen a felmondási idő
A számlanyitás speciális szabályai
8. tétel
Számlaegyeztetések
Folyószámla kivonat segítségével történik, amely az ügyfelek tájékoztatására szolgál.
Tartalmazza:
- az ügyfél adatait
- számlamozgás napját és módját
- kamatozás kezdőnapját
- számla forgalmát, egyenlegét
Készíthető napi, havi és negyedéves bontásban.
Hitelmonitoring tevékenysége
Hitelmonitoring: hitelfigyelés, hitelgondozás a bank által kihelyezett összegek és a hitelkapcsolatba került ügyfelek folyamatos figyelemmel kísérését, értékelését jelenti, a kinnlevőségek biztonsága, visszatérülése érdekében.
A monitoring a hitel felhasználásának ellenőrzésével kezdődik.
Fokozottabb ellenőrzés indokolt:
- változik az ügyfél jogi formája, főbb tulajdonosa
- lényegi változás történik a vezetésben
- a szektort vagy az értékesítési piacot jelentős hatás éri
- a vállalkozás partnereivel gondok támadnak
- a versenyképesség romlása észlelhető
A hitelmonitoring rendszeres tevékenység, melynek keretében ismételten elvégzik az ügyfél- és ügyletminősítést, valamint a fedezetértékelést, figyelemmel kísérheti a hitelfelvevő vagyoni helyzetének alakulását. Pótlólagos biztosítékokat vonhat be. Egyoldalúan felbonthatja a szerződést, ha ügyfele vagyoni helyzetében olyan változás következett be, amely veszélyezteti a hitel visszafizetését, vagy ha az ügyfél nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit.
A mezőgazdasági termelés főbb jellemzői
A mezőgazdasági termelés nyílt területen, a természet erőinek kitéve, szorosan a termőföldhöz kötődve folyik. A gazdálkodásban elsődleges a termőföld, a ráfordítások nagy része ezen keresztül érvényesül.
A mezőgazdasági termelés főbb jellemzői
- élő szervezetekkel dolgozik
- a létrehozott termékeknek csak egy része alkalmas emberi fogyasztásra (pl. a takarmányokat az állatok alakítják át tejjé, tojássá…)
- a mezőgazdasági folyamatot a fotoszintézis jellemzi: itt történik a szerves anyagok felépítése, és a melléktermékek lebontása
- a termelési folyamatot a termelési tényezők döntően befolyásolják: ezeket a folyamatokat az ember nem képes megváltoztatni, csak alkalmazkodni lehet hozzájuk
- a termelés kiterjedt területen folyik
- a termelés termőtalajon folyik: a termőtalaj nem fogy el, nem helyezhető át, termőképessége differenciált
- éghajlati tényezők befolyásolók (főleg a növénytermesztésben)
A természeti tényezők meghatározzák a termelési folyamatok. Ilyen tényezők:
1. éghajlati viszonyok (helyi időjárás menete, változása)
- fény: a zöld növények fény nélkül nem léteznek. A fény nélkülözhetetlen erőforrás. Szükséges a szerves anyag előállításához, hat a növények növekedésére, alakjára…
- hőmérséklet: meghatározza a termeszthető növények számát és összetételét
- levegő: összetétele és áramlása hat a növényekre. A levegő oxigénje a légzéshez szükséges
- szél: iránya, mozgása, erőssége a különböző éghajlati tényezőket befolyásolja, így a hőmérsékletet, a csapadék viszonyokat
- víz: a víz csapadék formájában kerül természetes úton a termőtalajra. A növények 50-90%-a víz, ha azonban sok víz van a talajban, akkor a növény elpusztul a talajlégzés hiánya miatt
2. talajviszonyok (a növénytermesztés alapvető természeti feltétele)
Talajok fizikai tényezői
Talajtípusok: kötött, közép kötött, laza (talaj típusa) réti, mezőségi, erdőségi talajok (genetika szerint) homok, vályog, agyag, tőzeg talajok (fizikai alkotórész szerint).
A szerkezetes talajok morzsás szerkezetűek, ezek között elegendő víz és levegő van. A szerkezet nélküli talajok porosak, rögösek, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmasak.
Talajok kémiai jellemzői
Fontos szerepe van a talajsavanyúságnak. A növénytermesztésre semleges, vagy enyhén savanyú talaj a kedvező. A kalcium felelős a morzsalékos talaj kialakításáért. A káros sók jelenléte befolyásolja a termesztést, ilyenek a szikes talajok.
Talajok rétegezettsége, termőréteg mélysége
A növények a tápanyagot a termőrétegből veszik fel, ezért a termőréteg mélysége befolyásolja a növénytermesztés hozamait.
Talajok vízgazdálkodása
Fontos a talajvíz mélysége, a pórus-viszonyok, a vízáteresztő, vízmegtartó képesség
Talajok tápanyag-gazdálkodása
Nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium…
3. földfelszíni viszonyok
Domborzat, földrajzi elhelyezkedés, tengerszint feletti magasság.
- Domborzat: ezt a lejtőmeredekség százalékos értékével jellemezzük (sík 0-5%, enyhén lejtős 5-12%, lejtős 12-17%, erősen lejtős 17-25%)
- Kitettség: a lejtő égtájak szerinti irányának megfelelően beszélhetünk kitettségű területekről. Legkedvezőbb a déli égtáj, legkedvezőtlenebb az északi.
A mezőgazdasági termelés sajátosságai:
- A föld és a hozzá tartozó klíma sajátosságai (termelékenység, csapadék) befolyásolják a ráfordítások hatékonyságát
- Területi differenciáltság, regionális politika, támogatás
- Időjárás változása
- Fajok, fajták biológiai potenciálja a hozamnövelés limitálása
- A termelés és munkafolyamat időben elkülönül egymástól (a munkaműveletek elvégzésének időpontja biológiailag adott)
- A termelési folyamat hosszú, biológiailag meghatározott
- A piaci igényekhez nehéz alkalmazkodni
- A csúcsmunkákat úgy kell szervezni, hogy lehetőleg ne minden ágazatban egyszerre lépjen fel
- A csúcsmunkákra kell koncentrálni, de úgy hogy az eszközök kihasználása ne romoljon lényegesen, hogy jövedelmezőség se romoljon
- Hosszú távra kell tervezni a biológiai folyamatok miatt, nagy tőkelekötés, rossz hatékonyság, a telephelyekhez szorosan kapcsolódnak, kötődnek
A befektetett-, illetve a forgó eszközök főbb tényezői a mezőgazdaságban
Befektetett eszközök a termelési folyamatban több ciklus alatt használódnak el.
Befektetett eszközök főbb csoportja a mezőgazdaságban:
1. termőföld: ez a mezőgazdasági termelés egyik alapfeltétele, tárgya és eszköze is. A föld termékenységgel rendelkezik. Termőföld részei:
- szántó
- kert
- gyümölcsös
- szőlő
- gyep
- erdő
- nádas, halastó
2. melioráció: a föld termékenységében végrehajtott emberi beavatkozás, a termékenységét, hasznos tulajdonságait, felszínét kedvezően, tartósan változtatja meg
3. ültetvények: hosszú élettartalmú, és nagy értékű mezőgazdasági termékeket szolgáló létesítmények. Leggyakoribb megjelenési formája a szőlő, gyümölcsös, komló. Az ültetvény telepítése pénzigényes, de hosszú ideig megmarad a termelésben.
4. épületek és építmények: ide soroljuk a növénytermesztési, állattenyésztési és egyéb célú termelőhelyeket, munkahelyeket, tároló helyeket, közműveket (vetőmagtisztító, magtár, szérük, istálló…)
5. gépek, berendezések: ezek az erőgépek, munkagépek, járművek és egyéb gépek (talajművelő gépek, eke, borona, tárcsa, traktorok, öntözőgépek, fejőberendezések, takarmánykiosztók)
Forgóeszközök: fontos elemei a vásárolt anyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek, takarmányok, gépalkatrészek, építési anyagok)
A termelés szakaszossága miatt célszerű úgy vásárolni, hogy rövid ideig kelljen raktározni. A készletek jelentős részénél gondos tárolásra van szükség (időjárás, minőségromlások).
Az állatok egy részét tenyésztési céllal, a másik részét hízlalási céllal tartják. A tenyészállatokat darabban, súlyban tartják nyílván.
A mezei leltárba az őszi vetéseket, a tavaszi vetések alá végzett talaj-előkészítést, trágyázást stb. soroljuk. Ezek költségei a következő év, vagy évek termelését terhelik.
Értékpapír fogalma, fajtái
KÉP
Az értékpapír vagyonjogot vagy kötelezettséget megtestesítő okirat (olyan okirat, melyet a törvény annak minősít).
Értékpapírt bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani. A bemutatóra szóló értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nem csak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni. Magyarországon törvény tiltja a bemutatóra szóló értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát, tőzsdei forgalmazását.
A névre szóló értékpapír egyszerű átadással nem ruházható át. A forgatható értékpapír eredeti tulajdonosa, az okirat hátoldalán hitelezői jogokat más személyre forgatással ruházza át.
Csoportosítás
1. értékpapírban foglalt jog szerint
- követelést megtestesítő értékpapír: egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását és vállalja azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni. Legismertebb fajtái: váltó, csekk, kötvény, letéti jegy
- részesedési jogot megtestesítő értékpapír: tagságot megtestesítő értékpapír. A tulajdonosok valamely vállalkozása alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztott nyereség arányos részére az osztalékra. Alaptípusa: részvény, befektetési jegy
- áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapír: áru feletti rendelkezési jogokat biztosítanak a tulajdonosuknak. Alaptípusa: közraktárjegy, zálogjegy
- egyéb jogot megtestesítő értékpapír: pl. kárpótlási jegy
2. lejárat szerint
- rövid lejáratú (0-1 év) – váltó
- középlejáratú (1-5 év) – kötvény
- hosszú lejáratú (5 év felett) – kötvény, záloglevél
- lejárat nélküli: végleges pénzlekötést jelentenek és a vállalat működéséhez (elvileg az idők végezetéig) állandó forrást biztosítanak - részvény
3. átruházási lehetőség szerint
- bemutatóra szóló
- névre szóló, ami átruházási nyilatkozattal történik
- rendeletre szóló, ahol az átruházás forgatással történik
4. hozam alapján
- kötött hozamú értékpapír
i. nem kamatozó: kibocsátása névérték alatt történik (diszkonttal) pl. zérókupon kötvény, váltó
ii. fix hozamú - változó hozamú értékpapír: pl. részvény
- átmeneti formák: különböző konstrukciók, pénzügyi innovációk igen sokszínűek, a konkrét kibocsátástól függő feltételűek
i. átváltható kötvények: teljesen hétköznapi hitelviszonyok, részvényre történő átváltási joggal kiegészítve. A befektető már kibocsátáskor biztosítja magának a jogot, hogy a kialkudott feltételekkel juthat majd részvényekhez, de ha mégsem kíván azt átváltási lehetőséggel élni, az eltelt évekre sem marad hozam nélkül (kötvénykamat). Kamata kisebb, mint a normál kötvényeké.
ii. Lebegő (mozgó) kamatozású kötvény: a hitelek után fizetett kamat nagyságát a jövőbeni piaci kamatok arányában határozzák meg.
5. forgalomba hozatal feltétele szerint
- zárt: pl. zrt részvényei
- nyílt: nyílt körűen forgalomba hozott pl. államkötvény
forgalmazása:
- elsődleges piacon (tőzsde, OTC)
- másodlagos piacon (a termékek gazdát cserélnek – megtakarítók, befektetők piaca)
- zárt/nyilvános piacon