A modern pénz jellemzői
A mai pénz belső érték nélküli az állam (jegybank) által kibocsátott (teremtett) törvényes fizetőeszköz. Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Ezt a pénzt (bankjegy és érme) abban az országban, amely országnak a törvényes fizetőeszköze, a törvényes pénznemben történő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni. Az állam az általa kibocsátott pénznek kényszerforgalmat biztosít. A mai pénz mint csereeszköz, érme, bankjegy és bankszámlapénz formájában jelenik meg.
A modern pénz a bank passzívája, forrása, „kötelezettsége”. Ez a pénz teremtődésével, forgalomba való bekerülésével van összefüggésben, mely a bankrendszer segítségével történik. A modern pénzt a bank teremti.
A pénz funkciói
A hitelpénzrendszerben a pénznek:
- értékmérő
- forgalmi eszköz
- fizetési eszköz
- felhalmozási eszköz
funkcióját különböztetjük meg.
A pénzteremtés és megsemmisülés
Pénzteremtés:
A pénzteremtés művelete a jegybank és a hitelintézetek/bankok gyakorlatában jelenik meg. A jegybank által teremtett pénz jellemzője, hogy készpénz és számlapénz formájú, a gazdaság minden szereplője számára törvényes fizetési eszköz. A hitelintézet/bank által teremtett pénz csak számlapénz formájú és csak a bank ügyfélkörén belül felhasználható. A pénzteremtés – a bankrendszer felépítésétől függetlenül – megvalósulhat:
- Hitelnyújtással: Közvetlen: a hitelkérelem elbírálása után a bank a kérelmező rendelkezésére bocsátja az összeget, és ezzel egyidejűleg a hitel a bank hitelszámláján is megjelenik. Ezzel megnő a forgalomban lévő pénz mennyisége. Közvetett: értékpapír vásárlás – a váltó leszámítolásával forgalomba kerülő pénzmennyiséget jelenti. A pénz visszafizetése a váltó ellenértékének lejáratkori beszedésével történik.)
- Külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlással
A bankjegyet és az érméket együttesen készpénznek nevezzük.
Pénzmegsemmisülés:
- Hiteltörlesztéssel (a hitel visszafizetésével történik, az adós számlájáról a bank a szükséges pénzt leemeli, ezzel párhuzamosan a hitelszámlán lévő összeget is csökkenti, ami a bankrendszer egészében lévő pénzmennyiség csökkenését eredményezi.)
- Valuta, devizaeladás a forgalmazó részéről
Pénzaggregátumok:
A gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget jelenti (a likviditás csökkenő sorrendje szerint):
- Első fokozat, a jegybankpénz, vagy nagy erejű pénz Jele: M0 A forgalomban lévő készpénz és a bankok által a jegybanknál kötelezően illetve önként elhelyezett tartalék.
- Második fokozat a szűken értelmezett pénzmennyiség (M1). A készpénz és a látra szóló betétek összege (csak hazai pénzben lévő betétek)
- Harmadik fokozat a szélesebben értelmezett pénzmennyiség (M2). A szűkebben értelmezett pénzállomány és a határidős betétek összege, valamint – lekötéstől függetlenül – a devizabetétek.
- Negyedik fokozat (M3) tartalmazza a szélesebben értelmezett pénzállományt és a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összegét.
- Ötödik fokozat (M4) a bankrendszeren kívüli pénzmennyiség elemeket is tartalmaz: vállalatoknál és a lakosságnál lévő államkötvények.
Pénzmultiplikátor
A pénzügyi multiplikátor jelzi, hogy egységnyi jegybankpénz ellenében hány egységnyi – pénzként megjelenő – bankpasszíva teremthető.
A pénztömeg növekedését, változását (sokszorozódását) kifejező együttható.
pénzmultiplikátor = 1 / kötelező tartalékráta (t)
A t a kötelező jegybanki tartalék mértékét kifejező százalékérték. Ha a t értéke növekszik, a pénzmultiplikátor nagysága csökken, mert a hitelintézeteknek forrásaik nagyobb hányadát kell a jegybanknál tartalékszámlán elhelyezniük.
A vállalati és lakossági devizaszámlák fajtái, számlavezetési kondíciók, a számlanyitás speciális szabályai
I. A devizatörvény a nem banki számlatulajdonosok között a következő csoportokat állította fel:
- devizabelföldi magánszemélyek (természetes személyek) devizaszámlája
- devizabelföldi vállalkozások devizaszámlája
- devizabelföldi szervezetek devizaszámlája
- deviza-külföldiek devizaszámlája
- deviza-külföldiek konvertibilis forintszámlája (mint devizatartalmú forintszámla)
I./a. Devizabelföldi természetes személyek devizaszámlái:
Alanya: 18 évet elért belföldi természetes személy.
Számlanyitás okmányai: személyi igazolvány / személyi azonosító kiadott hatósági igazolvány vagy útlevél.
Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható.
Rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatalmazott devizabelföldi, közeli hozzátartozó devizakülföldi személy ( nem személyes rendelkezéshez aláírás szükséges).
Megjegyzés: számlanyitási feltétel lehet a pénzintézet kondíciós listájában megadott devizanemenkénti alsó limitösszeg előzetes befizetése.
A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére:
- a mindenkor hatályos kondíciós jegyzékben számlavezetésre megjelölt konvertibilis devizanemekben számlákat nyit és kezel,
- a számlatulajdonos konvertibilis pénznemre szóló követeléseit, külön-külön számlán kezeli és tartja nyilván,
- e számlák javára jóváírásokat, kifizetéseket és átutalásokat, kifejezett megbízás alapján pedig forintkifizetéseket és –átutalásokat teljesít,
- a deviza számla javára és terhére írt összegekről, továbbá egyenlegéről értesíti a számlatulajdonost,
- az ügyfélszámlát megterheli a devizaszámla vezetéséért levont költséggel.
I /b-c. Devizabelföldi jogi személyek devizaszámlái:
Alanya: bármely belföldön bejegyzett vállalkozás, egyéni vállalkozás, ügyvéd, stb..
Számlanyitás okmánya: Alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány, stb..
Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható.
Rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatározott devizabelföldi, ill. devizakülföldi személyek, a vállalkozás által felhatalmazott, bejelentett devizakülföldi személyek.
Megjegyzés: A számlanyitás történhet postai úton is vagy meghatalmazott útján.
Utóbbi esetben az ügyfél azonosító adatait és aláírásmintáját, ill. a meghatalmazott azonosító adatait a magyar külképviselettel, vagy a számlanyitó bank által elfogadott külföldi bankkal hitelesíteni kell. A külföldön készült okiratokat a hazai bank a hatályos jogszabályok előírásai szerint fogadja el.
A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére:
- jóváírja az árú vagy szolgáltatás exportjából származó deviza-, ill. valutabevételt; a devizakülfölditől felvett devizahitelt; a külföldi részvétellel működő vállalkozás devizakülföldi tagjának a tőkéhez történő hozzájárulását stb..
- számláját megterheli a tevékenységekkel kapcsolatos folyó fizetési jogcímek összegével, a külföldi és belföldi devizahitel törlesztő részleteivel,
- a számlavezetéssel együtt járó banki költségekkel számláját megterheli,
- a terhelések és jóváírások egyenlegéről számlakivonatot küld az ügyfélnek.
I /d-e. Devizakülföldi természetes és jogi személyek devizaszámlái:
Alanya: bármely devizakülföldi, beleértve a vámszabad területi társaságokat is.
Számlanyitás okmánya: személyigazolvány, ill. cégbírósági bejegyzés.
Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható.
Rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatározott devizabelföldi, ill. devizakülföldi személyek.
Megjegyzés: A számlanyitás történhet postai úton is vagy meghatalmazott útján.
Utóbbi esetben az ügyfél azonosító adatait és aláírásmintáját, ill. a meghatalmazott azonosító adatait a magyar külképviselettel, vagy a számlanyitó bank által elfogadott külföldi bankkal hitelesíteni kell. A külföldön készült okiratokat a hazai bank a hatályos jogszabályok előírásai szerint fogadja el.
A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére:
- az ügyfél számlájára érkező bármely devizaösszeget és valutát jóváírja,
- a számláról jogcímmegadási kötelezettség nélkül kivett összeggel a számlát megterheli,
- az ügyfél megbízására nemzetközi fizetési forgalmat bonyolít le,
- a számlavezetéssel együtt járó banki költségekkel számláját megterheli
- a terhelések és jóváírások egyenlegéről számlakivonatot küld az ügyfélnek.
Ismertesse a hitelek biztosítékait és a fedezettségével kapcsolatos feladatokat
A közvetett fedezetek (biztosítékok) olyan hitelügyletbe bevont vagyontárgyak (ill. jogintézmények), amelyek jogi formájuk és gazdasági funkciójuk révén képesek a bank aktív műveletei során felmerülő kockázatot mérsékelni azzal, hogy függetlenítik a bank helyzetét az adós anyagi helyzetétől.
Fő szabály, hogy üzlet nem köthető jogi biztosítékok kikötése nélkül. Ezt a hitelintézeti törvény is kiszabja, mely szerint a hitel engedélyezése előtt nemcsak a potenciális adós hitelképességéről kell tájékozódni, hanem a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek meglétéről is. A fedezeteket a hitelügyi előadók a következő szempontok szerint értékelik:
- a biztosíték értékének megállapíthatósága, azaz, hogy a reális forgalmi érték milyen pontossággal becsülhető meg, vagyis mennyiért lehet eladni a biztosíték tárgyát
- értékállóság, azaz a fedezet értéke milyen értékben változik (csökken) az idők folyamán
- piacképesség, likviditás, azaz a fedezetet milyen gyorsan s mekkora veszteséged árán lehet készpénzzé tenni
- ellenőrizhetőség, azaz annak vizsgálata, hogy a bank könnyen hozzá tud-e férni a fedezethez, ha az adós nem fizet, illetve az adósnak nincs-e lehetősége a bank biztosítási igénye alól kivonni
A biztosítékok két nagy csoportra oszthatók. A személyi biztosítékok esetében valamely személy, gazdálkodó szerv garantálja a hitel visszafizetését. A tárgyi biztosítékoknál pedig valamely vagyontárgy, vagy vagyoni értékről szóló jog szolgál fedezetül.
Garancia: a személyi biztosítékok egyik fajtája. Olyan jogviszony, amelyben a garancia nyújtója arra vállal fizetési kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, akkor helyette (meghatározott feltételekkel) teljesít. Garanciát a lakossági üzletágban általában az állam vállal.
Kezesség: a személyi biztosítékok másik fajtája. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette ő teljesít a jogosultnak. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
Két fajtája van:
- Az egyszerű kezesnek lehetősége van arra, hogy ún. sortartási kifogással éljen, azaz hivatkozhat arra, hogy a jogosult először a kötelezettől próbálja behajtani tartozását. Egyszerű kezesség esetén tehát a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől vagy az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, tőle függetlenül vállaltak kezességet.
- Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, hanem a kötelezett nemteljesítése esetén a követelés tőle azonnal követelhető. A magyar banki gyakorlatban a hitelfelvevő ügyfélnek készfizető kezest kell állítania, akit a banknak ugyanúgy minősítenie kell, mint az adóst.
Óvadék: a dologi biztosítékok közé tartozik. Lényege, hogy amennyiben az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a hitelező közvetlenül, végrehajtási eljárás nélkül jogosult kielégíteni követelését. Óvadék tárgya csak (forint- és deviza) számlakövetelés, betétkönyv és betéti okirat, valamint értékpapír lehet. Amennyiben a bank értékesíti az óvadék tárgyát, a követelést meghaladó összeget vissza kell szolgáltatnia az ügyfélnek. Az óvadék tárgyát minden esetben át kell adni.
Zálogjog: szintén dologi biztosíték. A jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett, azaz az adós nem teljesít.
A zálogjog két fajtája a jelzálog, ami jellemzően a lakáshitelek biztosítéka és a kézizálogjog, ami a személyi hiteleké.
Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Ingatlan esetében a zálogjog csak ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott, egész ingatlanra, illetve az egész tulajdoni illetőségre létesíthető. Lakóingatlan elzálogosítása esetén a szerződésben ki kell kötni, hogy a zálogkötelezett az ingatlant kiürítve köteles a zálogjog érvényesítése során a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani.
Zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. A törvény értelmében a jelzáloggal biztosított követeléseknek még a köztartozásokkal szemben is elsőbbsége van, csak a tartásdíjak és a munkabérek előzik meg a kielégítési sorrendben.
A kielégítési jog megnyílta után a felek írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében.
Biztosítás: lakáshitelek esetében a hitelnyújtó intézmény kötelezővé teszi a lakás- és épületbiztosítást, gépjárműre nyújtott kölcsön esetén pedig a casco biztosítást. Ezek dologi biztosítékok. A biztosítások kedvezményezettje a bank, így a fedezet esetleges megsemmisülésekor a biztosító először a bank követelését elégíti ki.
Amennyiben a felek a hitelszerződést vagy az adós egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatát közjegyzői okiratba foglalják, az alkalmassá válik arra, hogy azt a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el. Ennek birtokában a végrehajtási eljárás megindítható bírósági ítélet nélkül is. Ez védelmet jelent a banknak, mert nemfizetés esetén nem kell a behajtási eljárásban szereplő összes lépcsőfokot végigjárnia. A köziratba foglalás dologi biztosíték.
A vállalatoknál alkalmazható ösztönzési rendszer alaptípusai és azok jellemzői
A motiváció lényege, hogy az a szükségletek kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek a hatására az ember hajlandó belekezdeni a cél érdekében kifejtett tevékenységbe. A motiváció erőssége attól függ, hogy a személy a cél elérésével milyen és mennyi jutalomhoz, ellenértékhez jut. A motiváció, az ösztönzés alapvető eszközei a munkabérek, a személyi jellegű egyéb kifizetések, és a nem pénzbeni juttatások.
Az ösztönzési rendszerek alaptípusai:
1. A beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere:
A vállalkozás a teljesítménykövetelménye előírásával azt határozza meg, hogy az ösztönzés mire irányul, és hogy a dolgozóknak az alapbérért milyen teljesítményt kell nyújtania
A bérformák csoportosítása:
- a kereset és teljesítmény kapcsolata szerint időbér, teljesítményrendszer
- az ösztönzés iránya szerint mennyiségre, minőségre, kombinált ösztönző
- az ösztönzés intenzitása szerint lineáris, degresszív, progresszív
- az elszámolás módja szerint egyéni, csoportos
A fizikai dolgozók jelentős része teljesítménybéres bérformában dolgozik. Előnye, hogy ösztönzést teremtenek a munkaidő jó kihasználására, lehetőséget nyújtanak az egyéni képességek hasznosításához, előmozdítja a munka szervezettségének javítását
2. A vezetők ösztönzési rendszere:
A különböző szinteken nem lehet a vezetők számára azonos ösztönzési módszereket alkalmazni. A vállalkozás felső vezetői kulcsemberek, szerepük a vállalat hosszú és rövid távú eredményességében igen jelentős. az ösztönzési csomag három eleme:
- alapbér, rövid és hosszú távú kiegészítő ösztönzök, juttatások
A cég eredményének függvényében határozzák meg. Nemcsak alapbért állapítanak meg, hanem prémiumrendszert, illetve egyéb ösztönző rendszereket, (gépkocsi használat)
3. A vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere
A vállalkozás belső egységeinek a munkamegosztásban elfoglalt helye, szerepe igen különböző. Az érdekeltségi rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egységeket olyan működésre ösztönözze, ami a vállalati célok megvalósulását minél jobban segíti.
A kialakításnál meg kell határozni, hogy:
- mely feladatok, mutatók teljesítésétől célszerű függővé tenni a felhasználható munkabér tömegét vagy az átlagbért
- a feladat teljesítése esetén a szervezeti egység mekkora bértömeget használhat fel illetve mekkora átlagbért érhet el
- a bérfelhasználás az egységnél hogyan alakulhat, ha a kijelölt feladatot túlteljesítik vagy attól elmaradnak.