A modern pénz jellemzői

A mai pénz belső érték nélküli az állam (jegybank) által kibocsátott (teremtett) törvényes fizetőeszköz. Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Ezt a pénzt (bankjegy és érme) abban az országban, amely országnak a törvényes fizetőeszköze, a törvényes pénznemben történő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni. Az állam az általa kibocsátott pénznek kényszerforgalmat biztosít. A mai pénz mint csereeszköz, érme, bankjegy és bankszámlapénz formájában jelenik meg.
A modern pénz a bank passzívája, forrása, „kötelezettsége”. Ez a pénz teremtődésével, forgalomba való bekerülésével van összefüggésben, mely a bankrendszer segítségével történik. A modern pénzt a bank teremti.

A pénz funkciói

A hitelpénzrendszerben a pénznek:

  • értékmérő
  • forgalmi eszköz
  • fizetési eszköz
  • felhalmozási eszköz
    funkcióját különböztetjük meg.

A pénzteremtés és megsemmisülés

Pénzteremtés:

A pénzteremtés művelete a jegybank és a hitelintézetek/bankok gyakorlatában jelenik meg. A jegybank által teremtett pénz jellemzője, hogy készpénz és számlapénz formájú, a gazdaság minden szereplője számára törvényes fizetési eszköz. A hitelintézet/bank által teremtett pénz csak számlapénz formájú és csak a bank ügyfélkörén belül felhasználható. A pénzteremtés – a bankrendszer felépítésétől függetlenül – megvalósulhat:

  • Hitelnyújtással: Közvetlen: a hitelkérelem elbírálása után a bank a kérelmező rendelkezésére bocsátja az összeget, és ezzel egyidejűleg a hitel a bank hitelszámláján is megjelenik. Ezzel megnő a forgalomban lévő pénz mennyisége. Közvetett: értékpapír vásárlás – a váltó leszámítolásával forgalomba kerülő pénzmennyiséget jelenti. A pénz visszafizetése a váltó ellenértékének lejáratkori beszedésével történik.)
  • Külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlással

A bankjegyet és az érméket együttesen készpénznek nevezzük.

Pénzmegsemmisülés:

  • Hiteltörlesztéssel (a hitel visszafizetésével történik, az adós számlájáról a bank a szükséges pénzt leemeli, ezzel párhuzamosan a hitelszámlán lévő összeget is csökkenti, ami a bankrendszer egészében lévő pénzmennyiség csökkenését eredményezi.)
  • Valuta, devizaeladás a forgalmazó részéről

Pénzaggregátumok:

A gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget jelenti (a likviditás csökkenő sorrendje szerint):

  1. Első fokozat, a jegybankpénz, vagy nagy erejű pénz Jele: M0 A forgalomban lévő készpénz és a bankok által a jegybanknál kötelezően illetve önként elhelyezett tartalék.
  2. Második fokozat a szűken értelmezett pénzmennyiség (M1). A készpénz és a látra szóló betétek összege (csak hazai pénzben lévő betétek)
  3. Harmadik fokozat a szélesebben értelmezett pénzmennyiség (M2). A szűkebben értelmezett pénzállomány és a határidős betétek összege, valamint – lekötéstől függetlenül – a devizabetétek.
  4. Negyedik fokozat (M3) tartalmazza a szélesebben értelmezett pénzállományt és a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összegét.
  5. Ötödik fokozat (M4) a bankrendszeren kívüli pénzmennyiség elemeket is tartalmaz: vállalatoknál és a lakosságnál lévő államkötvények. 

Pénzmultiplikátor

A pénzügyi multiplikátor jelzi, hogy egységnyi jegybankpénz ellenében hány egységnyi – pénzként megjelenő – bankpasszíva teremthető.

A pénztömeg növekedését, változását (sokszorozódását) kifejező együttható.

pénzmultiplikátor = 1 / kötelező tartalékráta (t)

A t a kötelező jegybanki tartalék mértékét kifejező százalékérték. Ha a t értéke növekszik, a pénzmultiplikátor nagysága csökken, mert a hitelintézeteknek forrásaik nagyobb hányadát kell a jegybanknál tartalékszámlán elhelyezniük.

A vállalati és lakossági devizaszámlák fajtái, számlavezetési kondíciók, a számlanyitás speciális szabályai

I. A devizatörvény a nem banki számlatulajdonosok között a következő csoportokat állította fel:

  1. devizabelföldi magánszemélyek (természetes személyek) devizaszámlája
  2. devizabelföldi vállalkozások devizaszámlája
  3. devizabelföldi szervezetek devizaszámlája
  4. deviza-külföldiek devizaszámlája
  5. deviza-külföldiek konvertibilis forintszámlája (mint devizatartalmú forintszámla)

I./a. Devizabelföldi természetes személyek devizaszámlái:

Alanya: 18 évet elért belföldi természetes személy.
Számlanyitás okmányai: személyi igazolvány / személyi azonosító kiadott hatósági igazolvány vagy útlevél.
Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható.
Rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatalmazott devizabelföldi, közeli hozzátartozó devizakülföldi személy ( nem személyes rendelkezéshez aláírás szükséges).
Megjegyzés: számlanyitási feltétel lehet a pénzintézet kondíciós listájában megadott devizanemenkénti alsó limitösszeg előzetes befizetése.
A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére:

  • a mindenkor hatályos kondíciós jegyzékben számlavezetésre megjelölt konvertibilis devizanemekben számlákat nyit és kezel,
  • a számlatulajdonos konvertibilis pénznemre szóló követeléseit, külön-külön számlán kezeli és tartja nyilván,
  • e számlák javára jóváírásokat, kifizetéseket és átutalásokat, kifejezett megbízás alapján pedig forintkifizetéseket és –átutalásokat teljesít,
  • a deviza számla javára és terhére írt összegekről, továbbá egyenlegéről értesíti a számlatulajdonost,
  • az ügyfélszámlát megterheli a devizaszámla vezetéséért levont költséggel.

I /b-c. Devizabelföldi jogi személyek devizaszámlái:

Alanya: bármely belföldön bejegyzett vállalkozás, egyéni vállalkozás, ügyvéd, stb..
Számlanyitás okmánya: Alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány, stb..
Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható.
Rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatározott devizabelföldi, ill. devizakülföldi személyek, a vállalkozás által felhatalmazott, bejelentett devizakülföldi személyek.
Megjegyzés: A számlanyitás történhet postai úton is vagy meghatalmazott útján.
Utóbbi esetben az ügyfél azonosító adatait és aláírásmintáját, ill. a meghatalmazott azonosító adatait a magyar külképviselettel, vagy a számlanyitó bank által elfogadott külföldi bankkal hitelesíteni kell. A külföldön készült okiratokat a hazai bank a hatályos jogszabályok előírásai szerint fogadja el.
A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére:

  • jóváírja az árú vagy szolgáltatás exportjából származó deviza-, ill. valutabevételt; a devizakülfölditől felvett devizahitelt; a külföldi részvétellel működő vállalkozás devizakülföldi tagjának a tőkéhez történő hozzájárulását stb..
  • számláját megterheli a tevékenységekkel kapcsolatos folyó fizetési jogcímek összegével, a külföldi és belföldi devizahitel törlesztő részleteivel,
  • a számlavezetéssel együtt járó banki költségekkel számláját megterheli,
  • a terhelések és jóváírások egyenlegéről számlakivonatot küld az ügyfélnek.

I /d-e. Devizakülföldi természetes és jogi személyek devizaszámlái:

Alanya: bármely devizakülföldi, beleértve a vámszabad területi társaságokat is.
Számlanyitás okmánya: személyigazolvány, ill. cégbírósági bejegyzés.
Főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére un. közös számla is nyitható.
Rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatározott devizabelföldi, ill. devizakülföldi személyek.
Megjegyzés: A számlanyitás történhet postai úton is vagy meghatalmazott útján.
Utóbbi esetben az ügyfél azonosító adatait és aláírásmintáját, ill. a meghatalmazott azonosító adatait a magyar külképviselettel, vagy a számlanyitó bank által elfogadott külföldi bankkal hitelesíteni kell. A külföldön készült okiratokat a hazai bank a hatályos jogszabályok előírásai szerint fogadja el.
A számlavetető a bankszámlaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére:

  • az ügyfél számlájára érkező bármely devizaösszeget és valutát jóváírja,
  • a számláról jogcímmegadási kötelezettség nélkül kivett összeggel a számlát megterheli,
  • az ügyfél megbízására nemzetközi fizetési forgalmat bonyolít le,
  • a számlavezetéssel együtt járó banki költségekkel számláját megterheli
  • a terhelések és jóváírások egyenlegéről számlakivonatot küld az ügyfélnek.

Ismertesse a hitelek biztosítékait és a fedezettségével kapcsolatos feladatokat

A közvetett fedezetek (biztosítékok) olyan hitelügyletbe bevont vagyontárgyak (ill. jogintézmények), amelyek jogi formájuk és gazdasági funkciójuk révén képesek a bank aktív műveletei során felmerülő kockázatot mérsékelni azzal, hogy függetlenítik a bank helyzetét az adós anyagi helyzetétől.

Fő szabály, hogy üzlet nem köthető jogi biztosítékok kikötése nélkül. Ezt a hitelintézeti törvény is kiszabja, mely szerint a hitel engedélyezése előtt nemcsak a potenciális adós hitelképességéről kell tájékozódni, hanem a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek meglétéről is. A fedezeteket a hitelügyi előadók a következő szempontok szerint értékelik:

  • a biztosíték értékének megállapíthatósága, azaz, hogy a reális forgalmi érték milyen pontossággal becsülhető meg, vagyis mennyiért lehet eladni a biztosíték tárgyát
  • értékállóság, azaz a fedezet értéke milyen értékben változik (csökken) az idők folyamán
  • piacképesség, likviditás, azaz a fedezetet milyen gyorsan s mekkora veszteséged árán lehet készpénzzé tenni
  • ellenőrizhetőség, azaz annak vizsgálata, hogy a bank könnyen hozzá tud-e férni a fedezethez, ha az adós nem fizet, illetve az adósnak nincs-e lehetősége a bank biztosítási igénye alól kivonni

A biztosítékok két nagy csoportra oszthatók. A személyi biztosítékok esetében valamely személy, gazdálkodó szerv garantálja a hitel visszafizetését. A tárgyi biztosítékoknál pedig valamely vagyontárgy, vagy vagyoni értékről szóló jog szolgál fedezetül.

Garancia: a személyi biztosítékok egyik fajtája. Olyan jogviszony, amelyben a garancia nyújtója arra vállal fizetési kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, akkor helyette (meghatározott feltételekkel) teljesít. Garanciát a lakossági üzletágban általában az állam vállal.

Kezesség: a személyi biztosítékok másik fajtája. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette ő teljesít a jogosultnak. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
Két fajtája van:

  • Az egyszerű kezesnek lehetősége van arra, hogy ún. sortartási kifogással éljen, azaz hivatkozhat arra, hogy a jogosult először a kötelezettől próbálja behajtani tartozását. Egyszerű kezesség esetén tehát a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől vagy az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, tőle függetlenül vállaltak kezességet.
  • Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, hanem a kötelezett nemteljesítése esetén a követelés tőle azonnal követelhető. A magyar banki gyakorlatban a hitelfelvevő ügyfélnek készfizető kezest kell állítania, akit a banknak ugyanúgy minősítenie kell, mint az adóst.

Óvadék: a dologi biztosítékok közé tartozik. Lényege, hogy amennyiben az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a hitelező közvetlenül, végrehajtási eljárás nélkül jogosult kielégíteni követelését. Óvadék tárgya csak (forint- és deviza) számlakövetelés, betétkönyv és betéti okirat, valamint értékpapír lehet. Amennyiben a bank értékesíti az óvadék tárgyát, a követelést meghaladó összeget vissza kell szolgáltatnia az ügyfélnek. Az óvadék tárgyát minden esetben át kell adni.

Zálogjog: szintén dologi biztosíték. A jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett, azaz az adós nem teljesít.
A zálogjog két fajtája a jelzálog, ami jellemzően a lakáshitelek biztosítéka és a kézizálogjog, ami a személyi hiteleké.
Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Ingatlan esetében a zálogjog csak ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott, egész ingatlanra, illetve az egész tulajdoni illetőségre létesíthető. Lakóingatlan elzálogosítása esetén a szerződésben ki kell kötni, hogy a zálogkötelezett az ingatlant kiürítve köteles a zálogjog érvényesítése során a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani.
Zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. A törvény értelmében a jelzáloggal biztosított követeléseknek még a köztartozásokkal szemben is elsőbbsége van, csak a tartásdíjak és a munkabérek előzik meg a kielégítési sorrendben.
A kielégítési jog megnyílta után a felek írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében.

Biztosítás: lakáshitelek esetében a hitelnyújtó intézmény kötelezővé teszi a lakás- és épületbiztosítást, gépjárműre nyújtott kölcsön esetén pedig a casco biztosítást. Ezek dologi biztosítékok. A biztosítások kedvezményezettje a bank, így a fedezet esetleges megsemmisülésekor a biztosító először a bank követelését elégíti ki.
Amennyiben a felek a hitelszerződést vagy az adós egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatát közjegyzői okiratba foglalják, az alkalmassá válik arra, hogy azt a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el. Ennek birtokában a végrehajtási eljárás megindítható bírósági ítélet nélkül is. Ez védelmet jelent a banknak, mert nemfizetés esetén nem kell a behajtási eljárásban szereplő összes lépcsőfokot végigjárnia. A köziratba foglalás dologi biztosíték.

A vállalatoknál alkalmazható ösztönzési rendszer alaptípusai és azok jellemzői

A motiváció lényege, hogy az a szükségletek kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek a hatására az ember hajlandó belekezdeni a cél érdekében kifejtett tevékenységbe. A motiváció erőssége attól függ, hogy a személy a cél elérésével milyen és mennyi jutalomhoz, ellenértékhez jut. A motiváció, az ösztönzés alapvető eszközei a munkabérek, a személyi jellegű egyéb kifizetések, és a nem pénzbeni juttatások. 

Az ösztönzési rendszerek alaptípusai:

1. A beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere:

A vállalkozás a teljesítménykövetelménye előírásával azt határozza meg, hogy az ösztönzés mire irányul, és hogy a dolgozóknak az alapbérért milyen teljesítményt kell nyújtania
A bérformák csoportosítása:

  • a kereset és teljesítmény kapcsolata szerint időbér, teljesítményrendszer
  • az ösztönzés iránya szerint mennyiségre, minőségre, kombinált ösztönző
  • az ösztönzés intenzitása szerint lineáris, degresszív, progresszív
  • az elszámolás módja szerint egyéni, csoportos

A fizikai dolgozók jelentős része teljesítménybéres bérformában dolgozik. Előnye, hogy ösztönzést teremtenek a munkaidő jó kihasználására, lehetőséget nyújtanak az egyéni képességek hasznosításához, előmozdítja a munka szervezettségének javítását

2. A vezetők ösztönzési rendszere:

A különböző szinteken nem lehet a vezetők számára azonos ösztönzési módszereket alkalmazni. A vállalkozás felső vezetői kulcsemberek, szerepük a vállalat hosszú és rövid távú eredményességében igen jelentős. az ösztönzési csomag három eleme:

  • alapbér, rövid és hosszú távú kiegészítő ösztönzök, juttatások

A cég eredményének függvényében határozzák meg. Nemcsak alapbért állapítanak meg, hanem prémiumrendszert, illetve egyéb ösztönző rendszereket, (gépkocsi használat)

3. A vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere

A vállalkozás belső egységeinek a munkamegosztásban elfoglalt helye, szerepe igen különböző. Az érdekeltségi rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egységeket olyan működésre ösztönözze, ami a vállalati célok megvalósulását minél jobban segíti.
A kialakításnál meg kell határozni, hogy:

  • mely feladatok, mutatók teljesítésétől célszerű függővé tenni a felhasználható munkabér tömegét vagy az átlagbért
  • a feladat teljesítése esetén a szervezeti egység mekkora bértömeget használhat fel illetve mekkora átlagbért érhet el
  • a bérfelhasználás az egységnél hogyan alakulhat, ha a kijelölt feladatot túlteljesítik vagy attól elmaradnak.