Az arany szerepváltozásának folyamata
Kezdetben az árukat árura cserélték, nem volt jelen a pénz. Később megjelentek a fémpénzek, melyeknél fontos követelmény volt, hogy tárolásra, szállításra alkalmas legyen; könnyen hozzáférhető, könnyen felismerhető, osztható legyen; mindegyik érme azonos minőségű legyen; és fontos volt a viszonylagos értékállandóság. Erre alkalmas volt az arany és az ezüst. Volt olyan időszak, hogy egyszerre kettő fém töltötte be a pénz szerepét, ezt nevezzük bimetallizmusnak, mikor egyedül az arany funkcionált pénzként (arany alapú rendszer), az a monometallizmus.
Az érmék a használat során koptak, az idő folyamán a nemesfémkészletek is fogytak, mert az arany kitermelése nem nőtt olyan mértékben mint az ipari termelés.
A legfőbb állomások az aranyérmerendszertől az arany demonetizálódásáig
1870-90-től 1914-ig tartott az aranystandard, ahol a fémpénzrendszert felváltotta a klasszikus bankjegy, amelyet a jegybankok kötelesek voltak a névértéknek megfelelő aranyra átváltani, illetve fordítva. A valuták értékarányát a mögöttük lévő nemesfémfedezet határozta meg, amely belső értékkel rendelkező pénz (arannyal történő fizetés) volt. Ez volt az első lépés az egységes nemzetközi pénzrendszer kialakulásához. Nemzetgazdasági szinten 1929-33-ban szűnt meg.
1944 nyarán jött létre Bretton Woods-ban az aranydeviza-standard rendszer. Olyan nemzetközi pénzrendszer, amelyben minden országnak meghatározzák a valutáját aranyban. Ekkor jelenik meg az USA dollár és az angol font kulcsvalutaként. Az 1950-es évekig jól működött a rendszer, de egyes országok eltérően fejlődtek, így elszakadtak a mesterséges árfolyamtól. 1960-70-es években próbáltak megoldást találni, kiiktatják az aranyat, a sávot szélesítették folyamatosan.
1971-ben tiltotta meg az USA a dollár aranyra való váltását
1976-ban szűnt meg a rendszer teljesen és az arany megszűnt pénzként funkcionálni. Ezután alakult ki a modern gazdaság pénze, amely belső értékkel nem rendelkező, kényszerfogalommal felruházott pénz, melynek elfogadását az állam kötelezővé teszi.
A devizaműveletek széles körét csak azok a pénzügyi intézmények tudják végezni, amelyek az ahhoz szükséges személyi, tárgyi adottságokkal rendelkeznek.
A devizaműveletek végzéséhez szükséges jogi, tárgyi, személyi és banktechnikai feltételek:
Külsőintézményi háttér:
A külső intézményi háttér azoknak az alapvető törvényeknek, kormányrendeleteknek, felügyeleti rendelkezéseknek, szokványoknak, UNIDROIT Egyezményeknek az összessége, amelyek a pénzintézet prudenciális működését biztosítják. Ezek közül a devizatevékenység esetében a legfontosabbak a következők:
- - az 1995. évi XCV. Törvény a devizáról és a törvény módosításai
- - az 1931. évi Genfi Váltótörvény
- - az 1997. évi LXXXVI. Törvény a nemzetközi pénzügyi lízingről
Belsőintézményi háttér:
A tárgyi feltételek megteremtése és a fenntartása , a működési mechanizmusának megfelelő üzemeltetését jelenti.
● Technikai, tárgyi feltételek:
- számítógép hálózat kiépítése
- bankok közti felszereltségek
- hazai és nemzetközi formanyomtatványok
- ügyletszámrendszer és irattárózási rendszer kialakítása
- valuta hamisítványok felismerésére szolgáló berendezések
- adat és biztonsági rendszer kiépítése
● Személyi feltételek:
- vezetők szakmai, személyi felkészültsége
- deviza igazgatóság szervezetének kialakítása és idegen nyelv biztosítása
- szakismeretekkel rendelkezők megléte
- külkereskedelmi szakgárda megléte
● Szervezet:
- döntési jogkörök és felelősség kialakítása
- ügyfél-információ kialakítása
- fegyelem és ellenőrzés szervezése
- limit rendszer kialakítás
- nyitott pozíció kialakítása
● Számviteli, adat szolgáltatás:
- deviza számla vezetés módszerei
- bankári műveletek számviteli és ellenőrzési rendjének meghatározása
- export-import számviteli rendje
- devizaforgalom forint elszámolási rendjének kimutatása
Ismertesse a bankokban kialakított nyilvántartási rendet és a hiteladminisztrációs feladatokat
- Hiteldosszié: Tartalma az adott hitelhez kapcsolódó összes okirat, mint például :
● ügyfélmegnevezése
● kért hitel összege
● visszafizetési források - Hitelösszesítő lap
● hitelbizottság jóváhagyásának dátuma
● visszafizetési feltételek
● kamatláb és kamatláb változásának dátumai - Pénzügyi kimutatások, táblázatok, elemzések:
● ügyfél vagy kezes pénzügyi kimutatásaik
● pénzügyi előrejelzések - Információ a hiteligénylőről:
● hitelügynökségek jelentései
● más bankszámláról szóló információk
● közvetlen kereskedelmi hitelnyújtó referenciája - Fedezetértékelési adatok
● fedezetstátuszi jelentések( fedezet állapota és elhelyezése)
● fedezet mértékének elemzése - Levelezés/emlékeztetők:
● hitelkérelmek
● naprakész hitelkérelmek és elemzések
● levelezés - Jogi dokumentációk:
● aláírt hitelszerződések
● jogi véleményezések
● aláírt jogi szerződések (jelzálog, garancia)
Háromféle hiteldosszié –kezelési rendszer alakítható ki:
Centralizált:
Előnye: a hitel információ nagyobb biztonsága és az ,hogy a hitel bizottság könnyen hozzáférhet. Az összes hiteldossziét egy központba helyezik el.
Fiók szintű: A fiók személyzete kezeli az ügyfelek számláját.
Kettős: A helyi fiókok és a központ is vezet hiteldossziét. Ilyen esetekben gondoskodnia kell a hiteldosszié kezelési irányelveinek kibocsátásáról.
A válságmenedzselés a vállalati működés egyes szakaszaiban:
Válság: a válság a vállalatok működési zavarait jelenti.
A válság kialakulásának főbb okai:
Belső okok:
- mérleg szerinti eredmény fokozatosan csökken
- a cég feléli tartalékait
- a tervezett és végrehajtott intézkedések nem hozzák meg a várt eredményt
- nem várt külső események
- a vevő nem fizet, áfa visszatérítés késik, a támogatásokat nem fizetik
Külső okok:
- a vállalkozás piaci aktivitása csökken
- a vállalkozás termék szerkezete, technológiája elavult
- új termékek megjelenése a piacon
- helyettesíthető termékek megjelenése a piacon
- társadalmi, politikai változások
A válság típusai:
- Operatív: egy vállalati funkcióra terjed ki, rövid idő alatt meg lehet szüntetni
- Stratégiai: a vállalat egészére vagy nagy részére kiterjedő tartós nehezen szüntethető meg
- Több dimenziós: a vállalaton kívülre is kihat, a partnerre is kiterjed, erős külső segítségre van szükség
A válságmenedzselés szakaszai:
- Megelőző szakasz: a válság korai felismerése, ezekre való felkészülés. Jövőkutatás: a jövőt befolyásoló tényezők vizsgálata (piaci helyzet, bel-és külpiacok alakulása). A vállalat tevékenységének vizsgálata a jövőt illetően: hogyan alakul a vállalat jövőképe.
- Zavarelhárító szakasz: A vállalatnak a már fenyegető, ill. a bekövetkezett válsággal kell szembenéznie. Célja: elhárítani a fenyegető válságot, illetve kivezetni a vállalatot a már meglévő válsághelyzetből: ez a válságmenedzselés feladata.
- Likvidációs szakasz: a vállalat már menthetetlen, elkerülhetetlen a felszámolás vagy a beolvadás. Feladat: a vállalat megmaradt eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítés, a vállalat hitelezőinek minél teljesebb mértékű kielégítése, a vállalat megszűnésével okozott társadalmi-gazdasági veszteség minimalizálása. A válságmenedzselés minden létező formájának az a célja, hogy ezt a szakaszt elkerülje.
A zavarelhárító és likvidációs válságmenedzselés:
Zavarelhárító válságmenedzselés
A vállalatnak a már FENYEGETŐ, ill. a BEKÖVETKEZETT válsággal kell szembenéznie. Ez a válságmenedzselés igazi területe. Feladat: elhárítani a fenyegető válságot, ill. kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból. A válság súlyossága szempontjából eltérő fázisokban történhet meg a válságmenedzselés (a beavatkozás). Ezek a fázisok eltérő kezelést igényelnek.
Likvidációs válságmenedzselés:
A vállalat már menthetetlen, felszámolása elkerülhetetlenné vált.
Feladat: a vállalat megmaradt eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítés, a vállalat hitelezőinek minél teljesebb mértékű kielégítése, a vállalat megszűnésével okozott társadalmi-gazdasági veszteség minimalizálása. Ezt a feladatot mindig a felszámoló látja el. Ő értesíti a hitelezőket, felméri a vállalat tartozásait és követeléseit, behajtja a követeléseket, valamint kielégíti a tartozásokat. Ezek után a vállalkozást kivezetik a cégjegyzékből, és megszűnik. Ez zárja le a vállalkozás „pályafutását”.
A válságmenedzselés minden létező formájának az a célja, hogy ezt a szakaszt elkerülje.