Mutassa be a papírpénz kialakulását, jellemzőit
A papírpénz kialakulása a Föld nemesfém tartalékainak korlátozottságával és a szállítási nehézségekkel függött össze. Európában a kereskedelmi váltókból fejlődött ki a pénznek ez az önálló értéket nem tartalmazó, de közmegegyezés alapján elfogadott változata.
Az első Magyarországon forgalomba hozott pénz Mária Terézia idejében jelent meg, de nem mindenki v olt köteles elfogadni azt, Az első magyar kiadású és gyártmányú papírpénzt az első felelős kormány pénzügyminisztere után Kossuth bankóknak nevezték, amelyek 2 forintos címlettel 1848. augusztus 14-én jelentek meg.
Papírpénz jellemzői:
- állami kibocsátás
- kényszerforgalmazás
- áru értékét jelöli
- belső értékkel nem rendelkező pénzhelyettesítő
Milyen következményei lehetnek a papírpénz nem megfelelő mennyiségű forgalomba kerülésének
Magyarországon a 2001. évi LVIII. jegybanktörvény értelmében bankjegy- és érmekibocsátásra kizárólag a Magyar Nemzeti Bank jogosult.
Ha több pénz kerül forgalomba változatlan áru és szolgáltatásmennyiség esetén, akkor egységnyi árura több pénz jut, ára tehát emelkedik. Ebben az esetben a pénz vásárlóereje csökken, az árak emelkednek, de nem azért, mert nőttek a termelési, forgalmazási ráfordítások (költségek). Ez az infláció. E folyamatok akkor jelentkeznek, ha változatlan a pénz forgási sebessége.
Devizaopciós ügyletek
Devizaopciós ügylet: A határidős ügyletnek egyik olyan alfajtája, ahol egy adott mennyiségű deviza jövőbeli megvételére vagy eladására való jogát lehet megszerezni előre adott áron, adott lejáratra. Az opciós ügylet szereplői: a vevő, aki az opciót megveszi és az eladó , aki az opciót eladja. A vevő az ügylet fejében opciós díjat fizet az eladó számára. A jog vevője lehetőséget (opciót) kap arra az ügylet lejáratakor az opciós díjért cserébe, hogy szabadon eldönthesse, él-e az ügylet kötési jogával. Ha a vevő úgy határoz, hogy él jogával (előnyös neki az árfolyam), akkor az eladónak a vállalt kötelezettséget teljesítenie kell. Amennyiben a vevő úgy határoz, hogy nem él jogával, akkor az eladónak nem kell teljesítenie. Az opciós díj a kötési árfolyamtól függ, de kalkulálásánál az árfolyam-alakulást illető piaci várakozásokat is figyelembe veszik.
Típusai:
- Európai: Az európai opció esetében a jogosult csak a lejárat napján kérheti a teljesítést.
- Amerikai: Az opció vásárlója lejárat időpontjáig bármely kereskedelmi napon élhet jogával, kérheti a teljesítést.
Az opciós ügylet két alapvető formája van:
- Vételi opció: A vételi opció vásárlója számára az ügyletben szereplő áru meghatározott mennyiségének a szerződésben előre rögzített áron történő megvételét egy jövőbeli időszakban vagy időpontban biztosítja. E opció eladója eladási kötelezettséget vállal, azaz a kötési árfolyamon köteles értékesíteni az áruját.
- Eladási opció: Az opció vevője számára az ügyletben szereplő áru meghatározott mennyiségének a szerződésben előre rögzített áron történő eladását teszi lehetővé egy jövőbeli időpontban. Az eladási opció eladója, azaz a kiíró pedig az adott áru kötési árfolyamon történő megvásárlására vállal kötelezettséget.
- Kettős opció: A vételi és az eladási opció kombinálása. Az opció vásárlója a prémium díj 2x-ét fizeti és ennek fejében, arra szerez jogot, hogy a szerződésben meghatározott tételekre a határnapon akár vevőként, akár eladóként lépjen fel.
Forrás: http://www.doksi.hu
Az opciós ügylet létrejöhet:
- A tőzsdén: általában részvényekre vagy más tőzsdén jegyzett értékpapírra szólnak az opciók.
- A tőzsdén kívüli piacon (OTC piac): elsősorban devizákra és kamatlábakra szólnak az opciók.
Hitel és kölcsönszerződés tartalmi elemei:
Hitelszerződés: A banknak egy kötelezettség vállalása. Arra vállal kötelezettséget, hogy egy hitelkeretet bocsát ügyfele rendelkezésére.
Kölcsönszerződés: A kölcsönszerződésben a bank ténylegesen kölcsönt ad ügyfelének. Az ügyfélnek rendszeres fizetési kötelezettségei keletkeznek a szerződés alapján.
A hitel a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, a kölcsön a felvett pénzösszeget.
A hitelszerződésnek tartalmaznia kell:
- A szerződő felek azonosító adatait,
- A kölcsön/hitel vagy más típusú kötelezettségvállalás összegét, melyet a hitelkérő azonnal lehívhat, lehívási idő alatt részletenként vagy egyszerre, egy adott pénznemben vagy többféle devizában,
- A finanszírozási cél meghatározását,
- A kamat mértékét, esedékességét, a kamatperiódusokat,
- Az igénybevétel módját, időtartamát, a rendelkezésre tartást,
- A visszafizetés ütemezését, az előtörlesztés feltételeit,
- A kamaton kívüli egyéb költségek körét, egyéb díjakat, jutalékokat, azok mértékét esedékességét pl.: rendelkezésre tartási díj, kezelési költség, folyósítási jutalék,
- A hitel visszafizetésének forrását, ami lehet nyereségből, illetve amortizációból,
- A biztosítékok megnevezését,
- A szerződés felmondásának eseteit pl.: szerződésszegés, fizetőképtelenség,
- Az ügyfél kötelezettségvállalásait az ügylet futamidejére,
- A teljes hiteldíj mértékét,
- Egyéb kikötéseket.
A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell:
- a szerződés tárgyának meghatározása,
- az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutató,
- a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok és járulékok éves, százalékban kifejezett értékét,
- azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatás,
- törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok,
- szükséges biztosítékok meghatározása,
- a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése,
- előtörlesztési lehetőség