A bank hitelnyújtásának törvényben szabályozott korlátai

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
A bankok működésében kockázatok vannak, ezért szükséges törvényi szinten is megtenni azokat a lépéseket, amelyek a bankbiztonság általános előírását és azok ellenőrzését biztosítják.
törvény.
Az intézményes bankbiztonságot négy fő kategória jelenti, melyek közül a legfontosabb: A megfelelő szigorú törvények kategóriája.
A Hitelintézeti törvény (Hpt.) tárgyalja a következő lépéseket:
A kockázatok mérséklésére vonatkozó általános feltételek. A kockázatvállalások általános

  • Korlátozása érdekében a Hpt. Kockázatokról szóló szabályzat elkészítését írja elő és leszögezi: az ügyletet csak írásban lehet kötni.
  • Előírja a fedezetek és biztosítékok meglétéről való meggyőződést, az elfogadható biztosítékokat és azok elfogadhatóságának mértékét.
  • Előírja a kockázatvállalást hordozó szerződésben foglaltak, valamint a szerződéses partner pénzügyi, gazdasági helyzetének folyamatos ellenőrzését(utógondozás, monitoring).
  • Nagy kockázat-vállalásnak azt tekinti a Hpt. amikor a kockázatvállalás a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át meghaladja.
  • • Korlátként állítja, hogy egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben a kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25%-át, és a nagykockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosát.

A Hpt. korlátozza a belső hitelek mértékét, és az ezekből kizárt személyeket is megjelöli. Ez alól csak a hitelszövetkezetek élveznek némi felmentést.
A tulajdonszerzésre és befektetésre vonatkozólag lényeges:

  • saját vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, részvények vételéhez kölcsön nem nyújtható
  • a hitelintézet szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó mértékben általában nem szerezhető banki tulajdon más vállalkozásban

Az összes befektetés nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 100%-át.
Egy bank szavatoló tőkéje a saját tőkéjének és az alárendelt kölcsöntőkéjének összege, a bank hosszú távú, hátrasorolt forrásainak mutatója.

A hitelek minősítési elvei

Hitelminősítés:
A hitelfelvevő egy adott típusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról.
Tőzsdei határidős devizaügylet.

A devizafutures jellemzése

Jellemzői:

  • kötéseket csak előre meghatározott, szabványosított mennyiségű devizára az év meghatározott időpontjára lehet kötni
  • az elszámolás az árfolyam-különbözettel történik
  • üzleti partner a tőzsde, nyereséget/veszteséget az elszámolóház tartja nyilván
  • a devizatőzsdéken mindig USD-ben fejezik ki az egyéb devizák árát Forrás: http://www.doksi.hu
  • árfolyamai nagyjából a banki határidős árfolyamokkal együtt mozognak (spekuláció)

A hiteldöntés folyamata

1. Döntés előkészítés:

A döntés előkészítés az adatok ellenőrzésével indul, különösen: Az ügyintéző a számítógépes nyilvántartás alapján meg tudja állapítani, hogy a kérelmezővel milyen korábbi kapcsolata volt a banknak. A hitelbírálathoz a legtöbb bank formanyomtatványokat.

  • az iratok hitelessége
  • mérlegadatok
  • helyszíni tapasztalatok
  • saját erő megléte

A hitel-előkészítés és a hitelbírálat bármely szakaszában előfordulhat, hogy a hitelügyintézőnek pótlólagos információra van szüksége.

2. A hitelbírálat és az előterjesztés:

A hiteles adatok alapján elvégezhető a hitelbírálat és az előterjesztés. A hitelbírálat egy komplex munka, ami az ügyfél és a fedezet együttes értékelését jelenti, ami a benyújtott dokumentáció alapján készül.
Amennyiben a hitelező pozitívan értékeli az előbbieket, javaslatot, előterjesztést tesz az illetékes döntési hatáskörrel bíró személy vagy bizottság elé az ügylet megkötésére. Az előterjesztés formáját és kötelező tartalmi elemeit a bankok megfelelően egységesítették, szabályozták.

3. A döntéshozatal:

A hitelbírálat döntő többségében objektív adatok értékelését jelenti.
A hitelügyintéző által előkészített és véleményezett anyag, tehát a helyi vezető elé kerül, aki:

  • elutasíthatja
  • kiegészítésre visszaadhatja
  • jóváhagyólag továbbítja az ügyletet.

A következő döntési szint a bankok szervezeti felépítéséhez igazodik. A fiókvezetői hatáskör túllépése esetén vagy a régiós döntnökökhöz vagy központi döntnökökhöz kerül a hitelkérelem, ahol egy személyben vagy bizonyos esetekben bizottság dönt a hitel engedélyezésében.

A vállalkozás vezetése, fogalma, szintjei

A vezetés két vagy több ember együttműködése során megjelenő tevékenység.

A vezetés szintjei:

A vezetési hierarchiát a vezetők sora alkotja.
Az irányított szervezet nagysága szerint a gazdálkodó szervezetek három vezetési szintje:

  • alsó,
  • közép és a
  • felső szintű menedzsment

Alsó szintű vezetés :

  • Az alsó szintű vezetésnél a vezető közvetlenül a végrehajtókkal áll kapcsolatban.
  • Feladat végzése döntő mértékben a kapott utasítások végrehajtását szolgálja, ugyanakkor tapasztalatai alapján véleményével segíti a felsőbb vezetés munkáját.

Középszintű menedzsment:

  • A középszintű menedzsment esetén a menedzser már nem közvetlenül a végrehajtókkal, hanem általában az első vonalbeli menedzsmenttel áll munkakapcsolatban.

Felső szintű vezetés:

  • A felső szintű vezetés vagy csúcsmenedzsment célokat és módszereket határoz meg, irányelveket ad

Forrás: http://www.doksi.hu

Vezetési funkciók és azok tartalma:

  • tervezés: A tervezés a vállalkozás menedzsmentjének lényeges eleme, a vállalkozás közvetett irányítását, jövőbeni céljainak, eszközeinek és módszereinek meghatározását szolgáló folyamat.
  • szervezés: szervezeti stratégiák kialakítása, vezetési stílus meghatározása, alá és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, bérezési rendszer kialakítása, szervezeti és működési szabályzat kialakítása.
  • közvetlen irányítás: a vezető és a dolgozó között személyes kapcsolat kell, hogy kialakuljon. A munkamegosztásból adódóan fontos szerepe van a szervezésnek, és ehhez kell, hogy kapcsolódjon a megfelelő irányítás.
  • koordinálás: a különböző részegységek összehangolása, az egyes szervezeti egységek céljainak összehangolása. A koordináció során a vezetőnek jó problémamegoldó képességre és kreativitásra van szüksége.
  • ellenőrzés: a vezetői tevékenységet lezáró utolsó elem.
  • Itt történik az input összehasonlítása az outputtal, a feladat összehasonlítása az eredménnyel.