A bank hitelnyújtásának törvényben szabályozott korlátai
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
A bankok működésében kockázatok vannak, ezért szükséges törvényi szinten is megtenni azokat a lépéseket, amelyek a bankbiztonság általános előírását és azok ellenőrzését biztosítják.
törvény.
Az intézményes bankbiztonságot négy fő kategória jelenti, melyek közül a legfontosabb: A megfelelő szigorú törvények kategóriája.
A Hitelintézeti törvény (Hpt.) tárgyalja a következő lépéseket:
A kockázatok mérséklésére vonatkozó általános feltételek. A kockázatvállalások általános
- Korlátozása érdekében a Hpt. Kockázatokról szóló szabályzat elkészítését írja elő és leszögezi: az ügyletet csak írásban lehet kötni.
- Előírja a fedezetek és biztosítékok meglétéről való meggyőződést, az elfogadható biztosítékokat és azok elfogadhatóságának mértékét.
- Előírja a kockázatvállalást hordozó szerződésben foglaltak, valamint a szerződéses partner pénzügyi, gazdasági helyzetének folyamatos ellenőrzését(utógondozás, monitoring).
- Nagy kockázat-vállalásnak azt tekinti a Hpt. amikor a kockázatvállalás a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át meghaladja.
- • Korlátként állítja, hogy egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben a kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25%-át, és a nagykockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosát.
A Hpt. korlátozza a belső hitelek mértékét, és az ezekből kizárt személyeket is megjelöli. Ez alól csak a hitelszövetkezetek élveznek némi felmentést.
A tulajdonszerzésre és befektetésre vonatkozólag lényeges:
- saját vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, részvények vételéhez kölcsön nem nyújtható
- a hitelintézet szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó mértékben általában nem szerezhető banki tulajdon más vállalkozásban
Az összes befektetés nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 100%-át.
Egy bank szavatoló tőkéje a saját tőkéjének és az alárendelt kölcsöntőkéjének összege, a bank hosszú távú, hátrasorolt forrásainak mutatója.
A hitelek minősítési elvei
Hitelminősítés:
A hitelfelvevő egy adott típusú hitelének kockázatát jellemző mutató, amelyet a hitelminősítő intézet ad. A hitelminősítés kialakítása gondos elemzésen alapul, és a hitelfelvevő nemfizetési kockázatát fejezi ki. A hitelminősítés alapján a hitelnyújtó dönthet a hitel odaítéléséről, visszavonásáról (felmondásáról) illetve annak árazásáról.
Tőzsdei határidős devizaügylet.
A devizafutures jellemzése
Jellemzői:
- kötéseket csak előre meghatározott, szabványosított mennyiségű devizára az év meghatározott időpontjára lehet kötni
- az elszámolás az árfolyam-különbözettel történik
- üzleti partner a tőzsde, nyereséget/veszteséget az elszámolóház tartja nyilván
- a devizatőzsdéken mindig USD-ben fejezik ki az egyéb devizák árát Forrás: http://www.doksi.hu
- árfolyamai nagyjából a banki határidős árfolyamokkal együtt mozognak (spekuláció)
A hiteldöntés folyamata
1. Döntés előkészítés:
A döntés előkészítés az adatok ellenőrzésével indul, különösen: Az ügyintéző a számítógépes nyilvántartás alapján meg tudja állapítani, hogy a kérelmezővel milyen korábbi kapcsolata volt a banknak. A hitelbírálathoz a legtöbb bank formanyomtatványokat.
- az iratok hitelessége
- mérlegadatok
- helyszíni tapasztalatok
- saját erő megléte
A hitel-előkészítés és a hitelbírálat bármely szakaszában előfordulhat, hogy a hitelügyintézőnek pótlólagos információra van szüksége.
2. A hitelbírálat és az előterjesztés:
A hiteles adatok alapján elvégezhető a hitelbírálat és az előterjesztés. A hitelbírálat egy komplex munka, ami az ügyfél és a fedezet együttes értékelését jelenti, ami a benyújtott dokumentáció alapján készül.
Amennyiben a hitelező pozitívan értékeli az előbbieket, javaslatot, előterjesztést tesz az illetékes döntési hatáskörrel bíró személy vagy bizottság elé az ügylet megkötésére. Az előterjesztés formáját és kötelező tartalmi elemeit a bankok megfelelően egységesítették, szabályozták.
3. A döntéshozatal:
A hitelbírálat döntő többségében objektív adatok értékelését jelenti.
A hitelügyintéző által előkészített és véleményezett anyag, tehát a helyi vezető elé kerül, aki:
- elutasíthatja
- kiegészítésre visszaadhatja
- jóváhagyólag továbbítja az ügyletet.
A következő döntési szint a bankok szervezeti felépítéséhez igazodik. A fiókvezetői hatáskör túllépése esetén vagy a régiós döntnökökhöz vagy központi döntnökökhöz kerül a hitelkérelem, ahol egy személyben vagy bizonyos esetekben bizottság dönt a hitel engedélyezésében.
A vállalkozás vezetése, fogalma, szintjei
A vezetés két vagy több ember együttműködése során megjelenő tevékenység.
A vezetés szintjei:
A vezetési hierarchiát a vezetők sora alkotja.
Az irányított szervezet nagysága szerint a gazdálkodó szervezetek három vezetési szintje:
- alsó,
- közép és a
- felső szintű menedzsment
Alsó szintű vezetés :
- Az alsó szintű vezetésnél a vezető közvetlenül a végrehajtókkal áll kapcsolatban.
- Feladat végzése döntő mértékben a kapott utasítások végrehajtását szolgálja, ugyanakkor tapasztalatai alapján véleményével segíti a felsőbb vezetés munkáját.
Középszintű menedzsment:
- A középszintű menedzsment esetén a menedzser már nem közvetlenül a végrehajtókkal, hanem általában az első vonalbeli menedzsmenttel áll munkakapcsolatban.
Felső szintű vezetés:
- A felső szintű vezetés vagy csúcsmenedzsment célokat és módszereket határoz meg, irányelveket ad
Forrás: http://www.doksi.hu
Vezetési funkciók és azok tartalma:
- tervezés: A tervezés a vállalkozás menedzsmentjének lényeges eleme, a vállalkozás közvetett irányítását, jövőbeni céljainak, eszközeinek és módszereinek meghatározását szolgáló folyamat.
- szervezés: szervezeti stratégiák kialakítása, vezetési stílus meghatározása, alá és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, bérezési rendszer kialakítása, szervezeti és működési szabályzat kialakítása.
- közvetlen irányítás: a vezető és a dolgozó között személyes kapcsolat kell, hogy kialakuljon. A munkamegosztásból adódóan fontos szerepe van a szervezésnek, és ehhez kell, hogy kapcsolódjon a megfelelő irányítás.
- koordinálás: a különböző részegységek összehangolása, az egyes szervezeti egységek céljainak összehangolása. A koordináció során a vezetőnek jó problémamegoldó képességre és kreativitásra van szüksége.
- ellenőrzés: a vezetői tevékenységet lezáró utolsó elem.
- Itt történik az input összehasonlítása az outputtal, a feladat összehasonlítása az eredménnyel.