{autotoc}

Bankrendszerek típusai

Specializált bankrendszer

Jellemzője a specializáció, a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenység szétválasztása.

Univerzális bankrendszer

Nincs szétválasztva a befektetési banki és a kereskedelmi tevékenység.

Egyszintű bankrendszer

Nincsenek monetáris közvetítők a központi bank és a gazdálkodó szervezetek között. Közvetlen kapcsolatban áll a központi bank a gazdaság szereplőivel, vezeti a számlájukat, finanszírozza őket.

Az egyszintű bankrendszer előnyei:

  • politikai irányítás alá van rendelve
  • olcsó a fenntartási ktg: nincs monetáris irányítás
  • könnyen ellenőrizhető
  • átlátható
  • nyomon követhető
  • nincs párhuzamos fiókhálózat.

Az egyszintű benkrendszer hátránya:

  • mindenhol a politika volt érvényben, a gazdasági törvények nem érvényesültek
  • gátolta a pénzügyi rendszer fejlődését, mert nem volt verseny.

A kis és középvállalatok finanszírozása nem valósult meg, csak az erős vállalatoknak adnak hitelt.

Ez a rendszer Magyarországon 1987-ben megszűnt.

Kétszintű bankrendszer

A központi bank a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika gyakorlatát. Nem áll közvetlen kapcsolatban a központi bank a gazdaság szereplőivel, csak a kereskedelmi bankokkal. 

1964 Angol Nemzeti Bank létrejötte - innen számítjuk a központi bank létét.

 

A magyar bankrendszer 1987. január 1-től kétszintű. Legfelső szintjén a MNB áll, amely az ország központi bankja, azaz a "bankok bankja". A magyar kétszintű bankrendszer alsó szintjén hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások állnak.

A kétszintű bankrendszer előnye:

  • versenyhelyzetet teremt
  • fejlettebb, modernebb, magasabb színvonalú a banki szolgáltatás
  • nagy verseny van a lakosságért → verseny kényszerít, olcsóbb hitel

A kétszintű bankrendszer hátránya:

  • magas a fenntartási költsége (párhuzamos fiókhálózat kiépítés, monetáris irányítás költsége. Ma Magyarországon 30-40 bank van.)
  • kevésbé átlátható, az ellenőrzés nehéz és költséges
  • nehezebb a nyomon követhetőség.

A magyar bankrendszer részei

  • MNB (monetáris hatóság)
  • Monetáris pénzintézetek (betétet gyűjthetnek):
    • Kereskedelmi bankok
    • Takarékpénztárak
    • Takarékszövetkezetek
  • Nem monetáris pénzintézetek (nem gyűjthetnek betétet):
    • Bankszerűen működők:
      • Befektetési bankok
      • Szakosított bankok
    • Nem bankszerűen működők:
      • Nyugdíjpénztárak
      • Biztosítók

Hitelintézetek fajtái

  • Bankok
  • Szakosított hitelintézetek
  • Szövetkezeti hitelintézetek pl. takarékbankok és hitelbankok

Pénzügyi vállalkozások fajtái

  • Pénzügyi vállalkozások
  • Pénzügyi holdingok
  • Külföldi pénzügyi vállalkozások hazai fióktelepei