Költségek elszámolása a vezetői számvitel rendszerében (költséghely, költségviselő elszámolás rendszere, az eredménykimutatással kapcsolatos összefüggései)
Költség: a bevételszerző tevékenységet folytató magánszemély által naptári évben ténylegesen kifizetett és szabályszerűen igazolt kiadásainak összege, amelyet a tevékenységgel közvetlenül összefüggnek.
Költségek csoportosítása
- Költségnemenként: a költség keletkezését milyen termelési tényező felhasználása idézte elő; megkülönböztetünk:
- anyagjellegű (51-53)
- személyi jellegű ráfordításokat (54-56)
- értékcsökkenési leírást (57)
- egyéb költségeket
- Összetételük szerint
- egyszerű költségek (egy költségnemből állnak)
- összetett költségek (több elemi költségből tevődik össze)
- Elszámolhatóságuk módja szerint: a termékkel kapcsolatos költségek meghatározhatóak-e közvetlenül vagy bizonyos tevékenységek együttes költségei;
- közvetlen költségek (megállapítható milyen mértékben terhelik az egyes költségviselőket)
- közvetett költségek (helyileg hol merültek fel)
- Termelés volumenének változásához való viszonyuk szerint
- állandó (független a termelési volumentől)
- változó (követik a termelés változásait proporcionális (arányos változó), degresszív (azonos irányú, de kisebb mértékű), progresszív (azonos irányú, nagyobb mértékű) vagy regresszív (fordított arányú) módon
Költségek elszámolása a vezetői számvitelben
A vállalkozó számviteli politikájának kialakításakor eldönti, hogy az eredménykimutatás két eljárása közül (forgalmi- vagy összköltséges eljárás) melyiket választja. Abban az esetben, ha alkalmazni kívánja a 6-os, 7-es számlaosztályt, akkor célszerű a forgalmi költséges eljárást választania, és úgy szervezni a könyvelést, hogy a költségeket elsődlegesen költséghelyenként, és költségviselőként a 6-os, 7-es számlaosztályban, másodlagosan költségnemenként az 5-ös számlaosztályban számolja el.
A költségek költséghelyenkénti elszámoásának főbb céljai
- az elkülönített szervezeti egységek költségeinek tervezése, tényleges költségeinek gyűjtése, elemzése révén a tevékenységek értékelése
- a vállalkozás költséggazdálkodásának segítése
- az e köre tartozó költségeknek termékekre történő áttételezése, illetve termékre (költségviselőkre) történő felosztásának biztosítása
A költséghelyi költségek jellemzője
- felmerülésükkor csak a keletkezési helyük állapítható meg
- termékekre áttételezés, felosztás útján kerülnek, vagy egyáltalán nem kerülnek felosztásra, mint például az általános költségek
A költségek költségviselőnkénti elszámolásának főbb célja
- a költségek termékenkénti tervezése, a tényleges költségek gyűjtése révén a vállalkozói költségelszámolás segítése
- a termékek önköltségének kiszámításához adatok biztosítása, amely a termelés eredményességének egyik legfontosabb mutatója
- a készletek értékelésének, mérlegben történő kimutatása, alapadatainak kimutatása
A költségek gyűjtésével a 6-os, 7-es számlaosztályban, tevékenységenkénti, termékenkénti, költséghelyenkénti részletezésével hasznos információk nyerhetők és szolgáltathatók a számvitelből a vezetés részére.
- termelési folyamat egésze (felmerült költségek és elkészült termékek)
- választási lehetőségek a költségelszámolás rendszerében és az eredménykimutatási eljárások között
- kizárólag 5-ös számlaosztály
- elsődleges az 5-ös, másodlagos a 6-os, 7-es számlaosztály
- elsődleges a 6-os, 7-es, mádodlagos az 5-ös számlaosztály
- elsődleges az 5-ös, vagy a 6-os, vagy a 7-es
Összköltséges, vagy forgalmi költséges eljárású lehet. Összköltséges eljárásnál a költségnemek nagyságrendje jól követhető, forgalmi költséges eljárásnál termékenkénti önköltségek és a közvetett költségek vizsgálhatók.
Értékesítés költségei (a forgalmi költséges eredmény-kimutatásnál játszanak szerepet)
- értékesítés közvetlen költségei: ezek között kell elszámolni
- értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
- eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
- eladott szolgáltatások értéke
- értékesítés közvetett költségei
- értékesítés, forgalmazás költségei (raktározási költség, piackutatás költségei)
- igazgatási költségek (az igazgatási személy anyagjellegű és egyéb költségei)
- egyéb általános költségek (működés egyéb közvetett költségei)
A kalkuláció fogalma, csoportosítása
Tágabb értelemben erőforrásokban való választásról, előre elhatározott erőforrás kombinációk létrehozásáról, felhasznált erőforrások és a létrehozott teljesítmények egymáshoz rendeléséről van szó. Szűkebb értelemben gazdasági kalkuláció, illetve önköltségszámítás keretében végzett tevékenységek, eljárások, módszerek összességét értjük.
Célja a tevékenység egységére jutó felhasználások megállapítása. A lehetséges változatok közül a vállalat számára a legkedvezőbb változat kiválasztása.
Kalkulációs egység lehet:
- termék
- termékcsoport
- technológia folyamat
- szolgáltatás
Módszerei:
- osztó kalkuláció: alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás a termék előállítás során a költségeket a kalkulációs séma alapján összegzi és az önköltségszámításhoz a felmerült összes közvetlen költséget elosztjuk a termelt termék mennyiségével
- pótlékoló kalkuláció: több üzemrészben, többféle termék alkalmazása akkor lehetséges, amikor több termék előállítását végezzük, a közvetlenül felmerülő költségeket termékenként gyűjtjük, az általános költségeket pedig nem lehet elkülöníteni. Ebben az esetben a közvetlenül elszámolható költségeket "kipótoljuk" az átlagos költségek arányos részével
- azonosságon alapuló összehasonlító számítások
Ideje lehet
- előkalkuláció: előállítani tervezett új termékekre, saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, saját döntésű beruházások, műszaki fejlesztési témák tervezett költségeinek vizsgálatára, vállalati költség és nyereségtervezési munkákhoz kapcsolódóan)
- közbeeső kalkuláció: célja az előállítás alatt lévő késztermék tervezett és tényleges költségeinek és önköltségeinek megfigyelése, az eltérések okainak elemzése
- utókalkuláció: az a műszaki- gazdasági tevékenység, mely a termelés befejezése után a termékek, szolgáltatások tényleges önköltségének megállapítására irányul
Kalkulációs séma
- közvetlen anyagköltség
- közvetlen bérköltség
- közvetlen bérek járulékai
- gyártási költségek
- egyéb közvetlen költségek
Közvelten költség
- üzemi általános költség
Szűkített önköltség
- központi irányítás költségei
- elkülönített költségek
Teljes önköltség
Az Önköltségszámítási Szabályzat
A számviteli politika melléklete, amelyben az alkalmazott kalkulációs módszereket rögzítik és meghatározzák az alaptételek tartalmát.
Tartalma
- meg kell határozni az önköltség számítás alapfogalmait (költségnem, költséghely, költségviselő, szűkített önköltség, teljes önköltség, költségtényező, vetítési alap, közvetlenül, illetve közvetetten elszámolható költségek, közvetlen önköltség, stb.)
- ki kell alakítani a költségelszámolás rendjét
- meg kell határozni a költségelszámolás és kalkuláció folyamatában résztvevő egységek feladatait, a feladatok elvégzéséért felelősöket
- ki kell jelölni a kalkuláció tárgyát, a kalkulációs egységeket
- meg kell határozni a különböző kalkulációk sémáját, a kalkulációs tételek tartalmát, költségtényezőit, tagolását, valamint az egyes költségtényezők tartalmát
- ki kell jelölni a kalkulációs időszakot
- szabályozni kell a közvetlen és közvetett költségek utalványozásának és elszámolásának, valamint ellenőrzésének rendjét
- meg kell határozni az alkalmazott vetítési alapokat és azok gyűjtésének módját, az alkalmazott munkaszám módszereket és azok rendszerét
- meg kell határozni a költségelszámolás és az utókalkuláció egyeztetésének a módját, gyakoriságát
Pótlékolás: az általános költségek felosztását jelenti, valamilyen vetítési alap segítségével. Pótlékkulcs: felosztandó költség/vetítési alap
A helyi adók rendszere, a helyi adóztatás célja, a helyi adók fajtái
A helyi adó az az adó, amelyet az önkormányzat a törvényben kapott felhatalmazás alapján, az illetékességi területen szedhet.
Helyi adó megállapítása az önkormányzat feladata.
Célja
- az önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek megteremtése
- a helyi adóztatási jog gyakorlására lehetőséget teremt
Jellemzői
- nem kötelező
- keret jellegű (az adó mértékének a felső határát a törvény határozza meg, a mértékét az önkormányzat)
Szabályai
- az önkormányzat csak a törvényben meghatározott adókat vezetheti be
- csak az illetékességi területén szedhető
- bevezetésébe és módosításában az önkormányzat dönt
- az önkormányzat bevételét képzi
- az adótöbbszörözés tilos
- az adózó számára biztosítani kell a mentességeket és a kedvezményeket
- a helyi adók mértéke és összege nem befolyásolja az önkormányzat részére megállapított támogatásokat
- a beszedett adó felhasználásában az önkormányzat köteles a település lakosságát tájékoztatni
Alanyai
- magánszemély
- jogi személy
- jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet, társaság
- magánszemélyek jogi személyiség nélküli személyi egyesülése
Tárgya
- ingatlan, illetve ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog
- munkaerő-foglalkoztatás
- nem állandó lakosként való tartózkodás
- meghatározott gazdasági tevékenység folytatása
Helyi adó fajtái
1. Vagyoni típusú helyi adók
ÉPÍTMÉNYADÓ
Tárgya: lakás, nem lakás célú épület, épületrész, építmény
Alanya: az év első napján a tulajdonos
Mértéke: hasznos alapterület alapján 1006,3 Ft/m2, korrigált forgalmi érték alapján 3%
Mentesség:
- szükséglakás
- gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2
- szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási célú helyiség
- lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek
- állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó épület
TELEKADÓ
Tárgya: beépítetlen belterületi földrész, építménnyel beépített telek szokásos mérték feletti terület
Alanya: az év első napján a tulajdonos
Mértéke: telek területe alapján 223,6 Ft/m2; korrigált forgalmi érték alapján 3%
Mentesség:
- építési tilalom alatt álló telek
- közhasznú közlekedési tevékenységre használt telek
- erdőművelési ágban nyilvántartott telek
- építményhez tartozó telek része, ami a helyi előírásoknál nem nagyobb vagy a szokásos mértéket nem haladja meg
LUXUSADÓ
Tárgya: lakóingatlan (100 millió Ft felett), és több lakóingatlan esetén
Alanya: az év első napján a tulajdonos
Mértéke: lakóingatlan számított értéke alapján 10 millió Ft feletti rész után 0,5%
2. Kommunális jellegű helyi adók
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA
Tárgya: építmény, beltéri telek
Alanya: a tulajdonos, illetve nem magánszemély tulajdonába lévő építmény bérleti jogával rendelkező személy
Mértéke: az adótárgy száma alapján 13 418 Ft/adótárgy.
VÁLLALKOZÁSOK KOMMUNÁLIS ADÓJA
Tárgya: a vállalkozási tevékenység
Alanya: az önkormányzat területén vállalkozást végző személy
Mértéke: foglalkoztatottak korrigált statisztikai átlagos állományi létszáma alapján 2236,2 Ft/fő/év.
IDEGENFORGALMIADÓ
Tárgya: nem állandó lakosként való tartózkodási idő; építmény
Alanya: nem állandó lakosként vendégéjszakát eltöltő személy, illetve az építmény tulajdonosa
Mértéke:
- megkezdett éjszakák száma alapján 335,4 Ft/fő/éjszaka
- vendégéjszakára jutó szállásdíj alapján a szállásdíj 4%-a
- építmény hasznos alapterülete alapján 1006,3 Ft/m2 (ezt a tulajdnos fizeti)
Mentesség:
- a 18. életévét be nem töltött és a 70. életévét betöltött személy
- egészségügyi, szociális intézményben ellátott személy
- tulajdonosok
- hozzátartozónak
- bérlőnek
- ott dolgozónak, tanulónak
3. Tevékenység típusú helyi adók
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Tárgya: a vállalkási tevékenység (állandó, ideiglenes)
Alanya: önkormányzati illetékességi területén vállalkozók és gazdasági társaságok
Mértéke: nettó árbevétel * 2%
Helyi adó megfizetése
- magánszemélyeknél március 15., illetve szeptember 15.
- vállalkozásoknál adóelőleg fizetési kötelezettségük van
Kötelező adómentesség
- társadalmi szervezetek
- egyház
- alapítvány
- köztestület
- közhasznú társaság
- költségvetési szervek
- önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
- magánnyugdíj-pénztár
- viszonosság alapján külföldi szervezet
A termelési folyamat ellenőrzésének szempontjai
A termelési folyamat előkészítésének, megszervezésének ellenőrzése
Ez a folyamat tulajdonképpen az innovációs tevékenységgel kezdődik, amelynek keretében születnek döntések a termékszerkezet kialakításához, esetleges korszerűsítéséhez kapcsolódóan.
Ezek megalapozását szolgálják a különböző portfolió-elemzési technikák, éppúgy, mint a termék- és a technológiai fejlesztési döntések előkészítését szolgáló elemzési módszerek.
Ez utóbbiak közül általánosan alkalmazhatóak és alkalmazottak a gazdasági kalkuláció különböző módszerei, melyek egy fejlesztési döntésnek (alternatívának) a vállalkozás eredményére (bruttó eredményére, üzemi (üzleti) eredményére vagy éppen az adózás előtti eredményére) gyakorolt hatását vizsgálják.
A termelési folyamat megszervezése
A terület ellenőrzése során vizsgálnunk kell
- a termelés termékösszetételét anyag-, munkaigényesség, a fedezeti hányad, végső soron a jövedelmezőség szemponjából. A termékek jövedelmezőségi rangsora kiinduló alapot szolgáltat az ellenőrzés számára, hogy az összetételváltozás mennyiben segítette elő a jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítását
- a gyártási rendszer jellegét (egyedi gyártás, sorozatgyártás, tömeggyártás). A gyártás tömegszerűségi foka szerint más a gyártás előkészítésének, megszervezésének módja. A tömegszerűség növelése általában javíthatja a termelés jövedelmezőségét
A termelési együttműködés vizsgálata
A gyártásszervezési folyamatok része, így az ellenőrzésnek is fontos szempontja a külső szervekkel való együttműködés (termelési kooperáció) vizsgálata. Ennek fejlettségi fokát a termelési együttműködésbe bevont szállítók száma, az egyes termékek önköltségében megjelenő beszállítások értéke alapján vizsgálhatjuk.
A termelési folyamat irányításának ellenőrzése
A termelés (gyártás) megszervezése, gazdaságos, időbeni lefolytatásának biztosítása a termelésirányítás feladata.
Ez kiterjed általában:
- a gyártás időbeni menetének megtervezésére, a termelés programozására, illetve
- a gyártás folyamatos ellenőrzésére és az azt zavaró váratlan akadályok operatív elhárítására
A termelési programok ellenőrzése
A termelés programozása egyrészt a termelési feladatok időbeni ütemezését, másrészt azok térbeni (üzemek, műhelyek, gépek közötti) felbontását jelenti.
Szempontok a programok megalapozottságának vizsgálatához:
- a gyártás műszaki előkészítésének színvonala (technológiai utasítások, művelettervek, munkanormák szempontjából),
- gépenkénti, gépcsoportonkénti termelési keresztmetszet rendelkezésre állása (kapacitásszámítások),
- a kapacitás keresztmetszetek átbocsátóképességének és az egyes termékek átfutási idejének szinkronja
A termelés operatív irányításának ellenőrzése
A termelés irányítása magában foglalja a munkák indítását, a munkaadagolást, a gyártási folyamat ellenőrzését és az esetleges zavarok elhárítását.
A termelésirányítás másik feladata a programok teljesítésének, a gyártás előrehaladásának operatív ellenőrzése. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az egyes munkahelyek és a műhely (üzem) a program szerinti feladatokat teljesíti-e, továbbá a váratlan fennakadások operatív elhárításáról gondoskodtak-e.
A termelési folyamat ellenőrzése
A termelési programokban meghatározott termelési feladatok végrehajtásának eszköze a menetközben végzett, folyamatos ellenőrzés, amely kiterjed a munkahelyekre, a műhelyekre, az üzemekre, gyáregységekre, műszakonként, naponta stb.
A termelés menetének ellenőrzése során már ismerni kell, hogy a termelési programok megfelelően tükrözik-e a szállítási kötelezettségből származó feladatokat. Az ellenőrzésnél célszerű a szállítási késedelmekből, illetve a félkész- és késztermékraktárakban szerzett tapasztalatokból kiindulni.
A programoktól való eltérések esetén részletes ellenőrzés szükséges.
A hiányosságok általában a következő fő okokra vezethetők vissza:
- a rendelésállomány nyilvántartásának pontatlanságai,
- a gyártási kapacitások (szűk keresztmetszetek) részletes ismeretének hiánya,
- a műszaki előkészítés pontatlansága,
- anyag-, szerszám-, létszámhiány stb.
Az innováció fogalma, szerepe a vállalkozások életében. Az innováció alapesetei, az innovációs lánc felépítése.
A termelési tényezők új kombinációját jelenti.
Alapesetei
- új, a fogyasztók körében még nem ismert javak, vagy új minőségű javak előállítása
- új termelési eljárás bevezetése
- új piaci elhelyezési lehetőség megnyitása, ahol az adott szakágazata még nem volt jelen
- új beszerzési formáinak megnyitása függetlenül attók, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett
- új szervezet létrehozása, vagy megszűntetése
Az innovációs lánc
Az innovációs lánc nem más, mint a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolása.
Az innovációs lánc általános felépítése
- marketing
Az I. vonal mentén haladva látjuk, hogy van felismert igény. Vagy van megoldásunk, vagy nincs. Ha van megoldás, elő kell állítani a terméket, és értékesíteni kell. Ha nincs megoldás, innoválni kell. Kutatás-fejlesztéssel új terméket kell kitalálni.
A II. vonal mentén haladva azt látjuk, hogy van megoldás. Vagy van igény vagy nincs. Ha van igény gyártani kell, ha nincs igény fel kell kelteni a piaci igényt; tehát innoválni kell, itt a fogyasztóban kell igényt kelteni.
A III. mező az alapkutatás, véletlen területe. Itt nincs igény és nincs megoldás. A felfedezések, vagy véletlen során igény vagy megoldás keletkezik és innováció révén megvalósul a termék. - kutatás-fejlesztés
- beruházás
- termelés
- értékelés
Az innovációs stratégia
- kutató
- elemző
- védő
Az innováció állami támogatása
- közvetlenül: az állam biztosít pénzügyi forrást innovációs projektekhez, de nem mindig célravezető
- közvetetten: az állam elősegíti az innovációval összefüggő infrastruktúra, valamint az oktatás, a képzés és az információ áramlás fejlesztésé