Módszertani alapok

Két alapvető számbavételi eljárás: munkaerő-mérleg és munkaerő-felmérés.

Munkaerőmérleg

A különböző foglalkoztatók éves statisztikai jelentése. Meghatározott időpontra, minden év január 1. napjára állítják össze, mérlegszerűen szembeállítva a munkaerőforrást és annak felhasználását.

A munkaerőmérleg a következő fogalmakat használja:

  • munkaerőforrás: a munkavállalási korú képesség, valamint a munkavállalási koron kívüli gazdaságilag aktív népesség
  • munkavállalási korúak: 15 évtől a nyugdíjkorhatár (férfiaknál 61 év, nőknél 55 év) eléréséig számított népesség
  • gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a nyilvántartott álláskeresők
  • foglalkoztatott: az aktív kereső és a nyugdíj mellett munkát vállaló személy
  • aktív kereső: kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, december 31-én főállású munkaviszony keretében alkalmazásban álló személy
  • nyilvántartott álláskereső (regisztrált munkanélküli): a Munkaügyi Kirendeltségen nyilvántartásba vételre jelentkező álláskereső, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal
  • gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része

A munkaerőmérleg a teljes népességről készít mérleget. Azokat állítja a „forrás” oldalra, akik koruk alapján munkát vállalhatnak. A „felhasználási” oldalon pedig az előbbi forrásból azokat emeli ki először is, akik ténylegesen aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon.

Munkanélküliségi ráta

Megmutatja, milyen arányt képviselnek a munkaerő-piacon a munkával nem rendelkező álláskeresők. Ennek meghatározása: a regisztrált munkanélküliek száma az előző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség százalékában.

Munkaerő-felmérés

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) végzi a gazdasági aktivitás vizsgálata céljából, a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően. Ez a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, amely a 15-74 éves személyekre terjed ki és negyedévente készül.

A munkaerő-felmérés a következő fogalmakat használja:

  • foglalkoztatott: aki a vizsgált időszakban legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg volt távol
  • munkanélküli: aki egyidejűleg megfelel egy hármas kritériumnak: 1. az adott héten nem dolgozott 2. a megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát 3. rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást
  • gazdaságilag aktív: akik megjelennek a munkaerő-piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek
  • gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek, vagyis az adott héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát

A fenti adatokból számítják a következő fontos jelzőszámokat:

  • foglalkoztatási ráta: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya
  • munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya
  • aktivitási ráta: a gazdaságilag aktívaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya

Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.