Módszertani alapok
Két alapvető számbavételi eljárás: munkaerő-mérleg és munkaerő-felmérés.
Munkaerőmérleg
A különböző foglalkoztatók éves statisztikai jelentése. Meghatározott időpontra, minden év január 1. napjára állítják össze, mérlegszerűen szembeállítva a munkaerőforrást és annak felhasználását.
A munkaerőmérleg a következő fogalmakat használja:
- munkaerőforrás: a munkavállalási korú képesség, valamint a munkavállalási koron kívüli gazdaságilag aktív népesség
- munkavállalási korúak: 15 évtől a nyugdíjkorhatár (férfiaknál 61 év, nőknél 55 év) eléréséig számított népesség
- gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a nyilvántartott álláskeresők
- foglalkoztatott: az aktív kereső és a nyugdíj mellett munkát vállaló személy
- aktív kereső: kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, december 31-én főállású munkaviszony keretében alkalmazásban álló személy
- nyilvántartott álláskereső (regisztrált munkanélküli): a Munkaügyi Kirendeltségen nyilvántartásba vételre jelentkező álláskereső, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal
- gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része
A munkaerőmérleg a teljes népességről készít mérleget. Azokat állítja a „forrás” oldalra, akik koruk alapján munkát vállalhatnak. A „felhasználási” oldalon pedig az előbbi forrásból azokat emeli ki először is, akik ténylegesen aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon.
Munkanélküliségi ráta
Megmutatja, milyen arányt képviselnek a munkaerő-piacon a munkával nem rendelkező álláskeresők. Ennek meghatározása: a regisztrált munkanélküliek száma az előző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség százalékában.
Munkaerő-felmérés
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) végzi a gazdasági aktivitás vizsgálata céljából, a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően. Ez a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, amely a 15-74 éves személyekre terjed ki és negyedévente készül.
A munkaerő-felmérés a következő fogalmakat használja:
- foglalkoztatott: aki a vizsgált időszakban legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg volt távol
- munkanélküli: aki egyidejűleg megfelel egy hármas kritériumnak: 1. az adott héten nem dolgozott 2. a megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát 3. rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást
- gazdaságilag aktív: akik megjelennek a munkaerő-piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek
- gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek, vagyis az adott héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát
A fenti adatokból számítják a következő fontos jelzőszámokat:
- foglalkoztatási ráta: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya
- munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya
- aktivitási ráta: a gazdaságilag aktívaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.