A munkaerőpiac állami intézményrendszere
Háromoldalú érdekegyeztetési mechanizmus irányítja:
1. Kormányzati szint
Bázisa a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
A szociális és munkaügyi miniszter feladata:
- foglalkoztatáspolitikai irányelvek kidolgozása
- munkaerő-piaci programok kidolgozása
- Állami Foglalkoztatási Szolgálat irányítása
- rendelkezik a Munkaerő-piaci Alap felett
- előkészíti és megalkotja a munkaerő-piacra vonatkozó jogszabályokat
- meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatások szabályait
2. Állami Foglalkoztatási Szolgálat
A Kormány hozta létre.
Részei:
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.
Feladatai:
- végzi a regionális munkaügyi központok működésének szakmai irányítását
- működteti a központi informatikai és számítógépes rendszereket
- hatékonysági vizsgálatokat, elemzéseket készít
- a központi munkaerő-piaci programokat tervezi, irányítja
- szervezi a külföldi alapokból támogatott programok megvalósítását
Regionális Munkaügyi Központ
A munkaügyi központ központi szervezete
- irányítja és ellenőrzi a munkaügyi központ kirendeltségeinek tevékenységét
- gondoskodik a támogatási és szolgáltatási rendszer működtetéséről
- ellátja a régiószintű feladatokat
- a munkaügyi központ feladatainak ellátása érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal
A regionális munkaügyi központ megyénként egy-egy kirendeltsége speciális, „kirendeltség és szolgáltató központ” státuszt kap. Ez a szervezet:
- működteti a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét
- rehabilitációs munkacsoportot működtet
3. Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (OMMF) hozta létre. Az OMMF központi szervből és területi szervekből áll.
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének és megszűnésének szabályszerűségére
- az egyenlő bánásmód követelménye
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok
- a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre, szabadságra, munkabérre vonatkozó rendelkezések
- a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok
- a szakszervezetek szervezését és működését biztosító szabályok
- a munkavállalók tájékoztatásáról szóló törvény megtartására.
A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete
A foglalkoztatási törvény minden munkaerő-piaci szereplő számára kötelességeket fogalmaz meg, illetve megteremti annak a lehetőségét, hogy részt tudjanak venni a foglalkoztatáspolitikai kérdések döntésében.
Ezt az intézményrendszert hívjuk a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezetének.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács
Az OÉT tripartit felépítésű és alapvető funkciója a szereplők munkaerő-piaci, szociális érdekeinek egyeztetése. Lehetőség nyílik foglalkoztatáspolitikai kérdések egyeztetésére, törvény-tervezetek véleményezésére.
A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete
A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása egy egységes Munkaerő-piaci Alapból történik. Az Alap élén álló szervezet a MAT. Ez is tripartit összetételű.
Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács
Ez a testület a munkaügyi ellenőrzés társadalmi értékelése, az érintett hatóságok munkájának összehangolása jött létre. A Tanács feladatai közé tartozik: rendszeres konzultáció a munkaügyi ellenőrzés aktuális kérdéseiről és helyzetéről, valamint ajánlások a munkaügyi ellenőrzési feladatokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésére, illetve megalkotására.
Munkaügyi Tanács
Háromoldalú szervezet: a munkaadók és a munkavállalók képviselői és az önkormányzatok megegyezésével hoz határozatot. A három oldalt egy-egy szavazat illeti meg.
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.