Egyrészt mennyiségi szabályozást, másrészt a munkának, mint termelési tényezőnek az árát is meghatározza.
A munkaerőpiac nem működik tiszta piaci logika és autonóm piaci mechanizmusok alapján kötődnek, olyan elvárások, amelyek nem mindig esnek egybe a munkaerőpiac autonóm árszabályozásának logikájával.

A jövedelemnek alapvető jellegzetessége az, hogy kettős természettel bír:

  • egyrészt a munkaerő, mint termelési tényező és/vagy a munkavégzés gazdasági kategória
  • másrészt a fogyasztás, a megélhetés forrása, az életszínvonal társadalmi kategória

Minden jövedelem és minden jövedelem-elosztási folyamat megjelenik mindkét dimenzióban:

  • egyik oldalról gazdasági és társadalmi hatást fejt ki
  • másik oldalról megjelennek gazdasági és társadalmi kritériumok, elvárások is.

A jövedelempolitika a munkaerő értéki dimenzióját, a jövedelmek nagyságát és elosztását befolyásoló társadalmi-gazdasági cél- és eszközrendszer.
Célja, hogy a munkaerő-piaci értékítélet mellett érvényesítse a munkajövedelmekhez kapcsolódó más, sajátos társadalmi-gazdasági célokat is. Alapvető dilemmája, hogy hogyan lehet ezt a két dimenziót egyszerre érvényesíteni.

Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.