Társadalmi-szociális megfontolások alapján vállalt, átmenetileg alkalmazhat eszközei.
Feszültségforrás, hogy munka nélküli jövedelem-kiáramlást jelentenek. Minél nagyobbak az erre fordítandó összegek, annál jobban csökken az aktív munkajövedelem.
A támogatás csak átmenetileg biztosítható, és azoknak, akik a munkaerő-piacról való kilépés és az újbóli belépés átmeneti fázisában vannak.
Álláskereső az a személy, aki

  • munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik
  • nappali tagozaton nem folytat tanulmányokat
  • öregségi nyugdíjra nem jogosult
  • munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat
  • állami foglalkoztatási szervvel együttműködik
  • állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart

A magyar gyakorlatban alkalmazott passzív eszközök:

A. Álláskeresési járadék

A járadék azt illeti meg, aki

  • álláskereső
  • az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik
  • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, és táppénzben sem részesül
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre

Az álláskeresőt együttműködési kötelezettség terheli (a kirendeltségen jelentkezik, nyilvántartásba veszik, a felajánlott munkalehetőséget mérlegeli és, ha megfelel elvállalja).
A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha

  • az álláskereső képzettségi szintjének megfelelő
  • egészségi állapota szerint alkalmas
  • a várható kereset a minimálbér összegét eléri
  • oda- és visszautazás ideje a 3 órát (tíz éven aluli gyermeket nevelő nő/férfi esetén 2 órát) nem haladja meg
  • foglalkoztatása munkaviszonyban történik

A járadék összege:

  • a folyósítás első szakaszában a járadékalap 60%-a (alsó határ a minimálbér, felső határ a megállapított összeg kétszerese)
  • a folyósítás második szakaszában a hatályos minimálbér 60%-a

B. Vállalkozói járadék

Vállalkozása megszűnése esetén munkanélkülivé válik a vállalkozó is. Vállalkozói járadék akkor illeti meg az adott személyt, ha az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet. Az említett négy év utolsó egy évének a jövedelmét kell figyelembe venni a járadék összegénél, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett.
Alapja az előbb meghatározott jövedelem havi átlagának 65%-a, alsó határa az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90%-a, felső határ pedig az így megállapított összeg kétszerese.
Folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

C. Álláskeresési segély

Álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha:

  • az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg
  • álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik
  • a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, rendelkezik a szükséges szolgálati idővel és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült

Összege a hatályos kötelező legkisebb munkabér 40%-a, vagy az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg.

D. Költségtérítés

A munkahelykereséssel kapcsolatos a tömegközlekedési utazási költséget meg kell téríteni. Ha az adott személyek ezt követően is még munka- és jövedelem nélküliek, akkor az már nem foglalkoztatási, hanem szociális kérdés.

A szociálpolitika foglalkoztatásához kapcsolódó eszközei

Ha tartósan sikertelen a munkahelykeresés, kénytelen lemondani a munka nélküli maradottakról. Átadja őket a szociálpolitikának, a szociális segélyezés intézményének.
Ezért fontosak a szociálpolitikai ellátások:

Rendszeres szociális segély

A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A jegyző állapítja meg annak, aki:

  • egészségkárosodott (min. 67%-ban)
  • nem foglalkoztatott
  • támogatott álláskereső

feltéve, hogy megélhetése nem biztosított és a család havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj 90%-át.
Havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a tényleges havi összjövedelmének különbözete. A segélyben részesülő személy keresőtevékenységet folytat és a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os összegben, ezt követően még három hónapig 25%-os összegben kell folyósítani.

Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.