Funkciójuk a munkahely-teremtésre és az elkerülhető munkahely-megszüntetés támogatására, illetve a mobilitási esély és mobilitási képesség javítására irányulnak. Hatékonyabb megoldás, emelkedhet az aktivitás, javulhat a munkaerőpiac egyensúlya.
Feltételei:

  • költségvetési forrásokat kötnek le
  • meghatározó a kormányzat szociális érzékenysége és mennyire tekinti fontosnak, központilag kezelendőnek ezt a feladatot
  • az aktív eszközök egyes csoportjai a munkanélküliség más és más típusai ellen lehetnek hatásosak. A preventív eszközök csak átmenetileg csökkentik a mobilitást, csak a súrlódásos munkanélküliségen segítenek, a globális munkanélküliségen nem
  • a munkahelyteremtő támogatások csak lehetnek eredményesek, ha nem járnak ezzel párhuzamosan kiszorító hatással, nem indukálják más munkahelyek megszüntetését
  • felléphet az ún. holtteher-veszteség: a foglalkoztatási célú támogatást olyanok is igénybe veszik,
    • akiknél az nem lenne indokolt
    • akiknél a támogatás nélkül is megvalósult volna a mobilitás
    • akik munkanélküliek foglalkoztatását, munkahelyek teremtését ígérik, de azt nem tudják megvalósítani
    • akik azért veszik igénybe a foglalkoztatáspolitikai eszközöket, mert más eszközrendszereket még nem épített ki a gazdaság

A magyar foglalkoztatáspolitika által alkalmazott eszközök:

  1. a foglalkoztatás feltételeit, a mobilitást elősegítő támogatások
  2. a foglalkoztatást elősegítő támogatások
  3. hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának támogatása
  4. második piac típusú támogatások

1. a foglalkoztatás feltételeit, a mobilitást elősegítő támogatások

A. Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása

Iskolában tartja, csökkenti a munkaerő-kínálatot. Segít áthidalni a kereslet és kínálat közötti szakmai meg nem felelést. Preventív eszköz lehet, tehát mobilitást lehetővé eszköz.
Támogatható a képzése annak,

  • aki álláskereső
  • aki 25. életévét (felsőfokú végzettségnél 30) nem töltötte be, és tanulói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot
  • aki gyermekgondozási ellátásban részesül
  • akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik
  • aki közhasznú munkát végez és a képzésben való részvételt vállalja
  • aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható

A támogatás lehet:

  • keresetkiegészítés: oktatásban való részvétel miatt kieső keresetrészt téríti meg (a képzés alatt és előtt elért átlagkereset különbözete)
  • keresetpótló juttatás: azoknak jár, akiknek nincs más munkajövedelmük (összege a minimálbérrel azonos)

A munkaügyi központ meghatározza azokat a képzési irányokat, amelyekhez támogatást nyújt.

B. A területi mobilitást segítő támogatások

A munkahely távolsága gyakran akadályozza a munkavállalást, ennek csökkentésére a következő támogatások nyújthatók:

  • a helyközi utazás támogatása: megtéríthető az utazás egészben vagy részben, de legfeljebb egyéves időtartamra
  • a csoportos személyszállítás támogatása: annak a munkaadónak adható, aki a munkavállalóinak utazását csoportos személyszállítással oldja meg.

C. A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás

A támogatás feltétele, hogy a munkaadó megkezdte a törvényben előírt konzultációt, és vállalja, hogy az érintett telephelyen a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot (MEB) hoz létre, és működtet. Képzést szervez azokban a szakmákban, ahol van elhelyezkedési lehetőség.

II. A foglalkoztatást elősegítő támogatások

A. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások

Annak adható, aki legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőnek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. A támogatás pályázati úton nyerhető el.
Maga a támogatás lehet:

  • 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás vissza- vagy vissza nem térítendő formában
  • Legfeljebb hat hónap időtartama, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás

A tőkejuttatás további feltétele a beruházás költségének legalább 20%-át elérő saját forrás megléte.

B. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

Módja ún. bértámogatás. Feltétele, hogy a vállalkozó a létrejött új munkahelyeket hátrányos helyzetű személyekkel töltse be. Ezzel megelőzi a munkahely elvesztését vagy a tartós munkanélküliség kialakulását  növeli a foglalkoztatást.
Hátrányos helyzetű, aki:

  • álláskereső: alapfokú végzettséggel rendelkező 50. életévét betöltött, vagy 25. életévét be nem töltött
  • munkavállaló, akit munkahelyének elvesztése fenyeget, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és 50. életévét betöltötte

C. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása

Új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, valamint a munkaerő korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérésére nyújtható.
Munkahelyteremtés támogatása (vissza nem térítendő):

  • regionális beruházási támogatás formájában
  • a beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatási támogatásként

A támogatás központi pályázati eljárás alapján vagy a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott egyedi kérelem alapján nyerhető el.
A munkahelymegőrzés támogatása (vissza nem térítendő)
Annak a munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja (kényszerül) megszüntetni.
Feltétele, hogy a munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően min. 6 hónapja foglalkoztatja és a támogatás folyósítása alatt foglalkoztatja, valamint azt követően legalább a folyósítással megegyező időtartamban továbbfoglalkoztatja.

D. Az alkalmi munkavállalás támogatása

Alkalmi foglalkoztatásnak az minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta:

  • legfeljebb öt egymást követő munkanapig, és
  • egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig
  • egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesít munkaviszonyt.
A munkavállaló összesen 120 napot számolhat el. A munkaszerződés helyettesítésére ún. alkalmi munkavállalói könyvet vált ki és a beragasztott közteherjeggyel teljesítheti a béreket terhelő összes fizetési kötelezettséget.

III. Hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának támogatása

A. A START-kártya

A fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása.
A munkaadót különböző járulék-kedvezmények igénybevételére jogosítja fel. Ösztönzi a munkaadókat, hogy a munkahelyeket ezekkel a személyekkel töltse be, illetve ez a támogatás kompenzálja számukra a hátrányos helyzetűekkel való kiemelt foglalkoztatás terheit.
Kiváltására az jogosult, aki:

  • 25. életévét (felsőfokú végzettségnél 30) még nem töltötte be
  • Tanulmányait befejezte, vagy megszakította
  • Tanulmányainak befejezését követően még nem végzett munkát

A munkaadót a következő kedvezmények illetik meg:

  • a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség
  • a munkaadói járulék és a tb-i járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15%-ának, második évében 25%-ának megfelelő fizetési kötelezettség

START-plusz kártya
A gyermek gondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye. A munkáltató a START-kártyánál említett kedvezményeket veheti igénybe. A kedvezmények felső határa a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap.
START-extra kártya
A munkaerő-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye. Kiváltására az jogosult, aki az ötvenedik életévét betöltötte, vagy legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A munkaadót egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesség illeti meg. A foglalkoztatás első évében mentesül a munkaadói- és tb-i járulék alól, a második évben a bruttó munkabér 15%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás
A felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 és legfeljebb 12 hónapos határozott időre lehet létesíteni. Az ösztöndíj mértéke nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél.

IV. Második piac típusú támogatások

A. A közhasznú munkavégzés támogatása

Rövid időre és a non-profit szférában, vagy az infrastruktúra kialakításában teremt munkaalkalmat. Tartós munkanélküliség megszakítása a cél. A támogatás folyamatosan legfeljebb egy évig állapítható meg.
A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségei 70%-ának megtérítését kérheti az, aki:

  • közfeladat ellátása érdekében
  • az állami foglalkoztatási szerv által kiközvetített álláskereső foglalkoztatását vállalja
  • foglalkoztatottainak számát bővíti
  • a szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül

B. A közmunkaprogramok támogatása

Lényege a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, valamint elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok támogatása.
Feltétele, hogy legalább 100 fő többletlétszám foglalkoztatását biztosítsa. 10% önrészt és a támogatás 80%-ának az adott személyek munkabér és közteher-kifizetésére fordítását vállalja.

C. A munkaerő-piaci programok támogatása

Biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.
Általában egy meghatározott személyi kör, meghatározott térségen belüli, több programelemből álló összetett programot készítenek, esetleg egy hosszabb időszakra. Előnye a komplexitás.

Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.