Külön munkacsoport felállítása, annak megvizsgálására, vajon mennyire képesek a tagállamok eredményesen megbirkózni az előttük álló foglalkoztatási kihívásokkal, hiszen teljesítményük elmarad az elvárttól.
A Wim Kok vezette Speciális Munkacsoport elismeri, hogy jelenleg veszély fenyegeti az Európai Unió célkitűzését, ugyanakkor azok megvalósításáról Európa nem mondhat le.
Az, hogy mennyiben lesz az Európai Unió sikeres a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése terén, a Jelentés szerint alapvetően attól függ, hogy mennyiben tud megfelelni az alábbi négy követelménynek:
- a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása
- minél több ember, potenciális munkavállaló bevonása a munkaerő-piacra
- a humán-tőkébe történő beruházás fokozása és eredményesebbé tétele
- jobb kormányzáson keresztül a szükséges reformok hatékonyabb megvalósítása
2005 márciusában az Európai Tanács módosította a lisszaboni folyamat céljait és működési mechanizmusait. Ennek során integrálta a makrogazdasági irányvonalakat, a mikroszintű reformjavaslatokat és a foglalkoztatási irányvonalakat. Összesen 24 integrált iránymutatást határozott meg, amelyeken ugyan külön csoportot képeznek a makrogazdasági, a mikrogazdasági és a foglalkoztatási iránymutatások, de ezek egyetlen, integrált cím alá rendeződnek: növekedés és foglalkoztatás.
Az integrált iránymutatások a lisszaboni stratégia 2010-es megvalósítására irányulnak, hatályuk is alapvetően addig szól.
A tagállamoknak meg kell határozniuk nemzeti foglalkoztatási célkitűzéseiket, az alábbi prioritásokra összpontosítva:
A. Több személy bevonása és megtartása a foglalkoztatásban, a munkaerő-kínálat növelése, illetve a szociális védelmi rendszerek modernizálása
A foglalkoztatási szintek emelése a gazdasági növekedés generálásának és a társadalmi integrációt támogató gazdaságok elősegítésének leghatékonyabb eszköze, mely egyúttal biztosítja a szociális védőhálót a munkaképtelenek számára.
Figyelemmel kell kezelni a nők és férfiak között a foglalkoztatás terén meglevő szakadékot, továbbá az idős munkavállalók és a fiatalok alacsony foglalkoztatási rátáit. Fel kell lépni a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében. Megfelelő feltételeket kell biztosítani a foglalkoztatásban való előrehaladásra, akár pályakezdésről, akár egy kihagyott időszak utáni visszatérésről van szó. A munka minősége (fizetés, juttatások, foglalkoztatási biztonság, karrierlehetőségek stb) létfontosságúak.
B. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének a javítása
Európának fejlesztenie kell képességét a gazdasági és szociális változások előrejelzésére, előidézésére és kezelésére. Ehhez foglalkoztatásbarát munkaerő-költségekre, a munkaszervezés modern formáira és jól működő munkaerő-piacokra van szükség, melyek egyszerre biztosítják a rugalmasságot és a foglalkoztatás biztonságát mind a vállalkozások, mind a munkavállalók szükségleteinek megfelelően.
A vállalkozásoknak rugalmasabbá kell válniuk, hogy a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet hirtelen változásaira reagálni tudjanak, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében képesek legyenek az innovációra. A munkaminőség iránti fokozódó igénynek is meg kell felelniük, mely kapcsolatos a munkavállalók személyes preferenciáival és a családi változásival, és kezelniük kell az idősödő munkaerő és az egyre kevesebb fiatal munkavállaló jellemezte helyzetet.
A munkavállalóknak a munkavállalás új módszereivel, illetve a foglalkoztatási státuszban bekövetkező változásokkal kell megbirkózniuk, és készen kell állniuk az élethosszig tartó tanulásra.
C. A humán erőforrás terén megvalósított befektetés fokozása a jobb oktatás és képzés révén
Túl sok személy nem kerül be a munkaerő-piacra vagy azért, mert hiányoznak a képzettségei, vagy mert azok nem megfelelőek. Az EU-nak be kell fektetnie a humán erőforrás és az élethosszig tartó tanulás terén az egyének, a vállalkozások, a gazdaság és a társadalom érdekében.
A munkavállalóknak, amennyiben meg akarják tartani munkájukat, és abban elő kívánnak lépni, képességeiket rendszeresen meg kell újítaniuk. A kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az oktatás során elsajátított tudás szintjét fejlesszék. Minden érintettet ösztönözni kell arra, hogy igényelje az élethosszig tartó tanulást.
Az emberi erőforrás terén az egy főre eső állami és magánbefektetés számottevő fokozásának elérése érdekében fontos biztosítani, hogy a költségek és a feladatok méltányos és átlátható módon legyenek felosztva valamennyi érintett között.
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.