A kapcsolatok átszervezése – az ezredforduló
Új kormányzati koncepció született a társadalmi párbeszéd átalakuló, új struktúrájáról. Ez részben szakmai szempontokkal indokolható, mert az ÉT egyszerre töltötte be a gazdasági és munkaerő-piaci egyeztetés funkcióját, tagjai viszont csak a munkaerőpiac képviselőiből szerveződtek.
Az új koncepció szerint két szint különül el:
1.alapszint: a jogalkotásról szóló törvény végrehajtása
A gazdaság és a munkaerőpiac működését jogszabályok határolják be, ezért a piaci szereplők elemi érdeke, hogy olyan jogszabályok szülessenek, hogy abban megjelenjenek az ő érdekeik is. Az érdekképviseletek ezért törekednek a jogszabályok befolyásolására. Az ezzel kapcsolatos vélemény-alkotás fontos része a társadalmi párbeszédnek. Az egyeztetés szintje alapvetően a jogszabályt előkészítő tárca. Minden minisztériumnak ki kell alakítania egy listát azokról a társadalmi szervezetekről, amelyeket az adott jogszabály érint. A tervezetet véleményezésre elküldi a listán szereplő szervezeteknek, úgy, hogy maradjon idő a beérkezett észrevételek figyelembevételére. Az elfogadott vélemények megjelennek a jogszabályok végleges terveiben. Ha a tárca elmulasztja az egyeztetést, az előterjesztést a kormány nem tárgyalhatja.
2.magasabb szint: a társadalmi párbeszéd fórumainak rendszere
Az új szerkezetben elkülönül a munkaügy és a gazdaságpolitika.
Felépítése:
A) A munka világához kötődő érdekegyeztetés
a) Makroszintű fórumok
- Országos Munkaügyi Tanács (OMT): munkaügyi érdekegyeztetés makroszintű intézménye. Az ÉT jogutódja, tripartit fórum, tagjai az ÉT korábbi tagjai. Funkciója a három oldal részvételével folytatandó érdekegyeztetés.
- Nemzeti ILO Tanács: a nemzetközi munkaügyi egyezményekhez való hazai csatlakozást előkészítő, az ILO programjain való részvételt biztosító fórum.
b) Szektorális és ágazati fórumok
- A versenyszféra területén az ágazati, szakmai tárgyalások alapvetően kétoldalúan ágazati bizottságokban folynak, szükség szerint a kormány moderátori segítséget nyújthat.
- A köz- (költségvetési) szférában három szektorális fórum alakulhat: közalkalmazotti, köztisztviselői és szolgálati. A 3 szektorális fórum mögött működhetnek az ágazati fórumok.
B) A gazdasági-szociális konzultáció intézményei
Célja a rendszeres tájékoztatás a kormány törekvéseiről.
- A Gazdasági Tanács (GT) a gazdasági-szociális konzultáció legátfogóbb intézménye, célja a gazdasági fejlesztés, a stratégia átfogó témáinak a megvitatása. Napirendjén a gazdaság- és pénzügypolitika legfontosabb kérdései szerepelnek. A GT-ben részt vesznek: OMT résztvevői, gazdasági kamarák, befektetői szféra, pénzügyi szektor, nemzeti bank képviselői.
- Az Európai Integrációs Tanács az EU csatlakozásra való felkészülést segíti elő a különféle európai struktúrákkal intenzív kapcsolatot tartó hazai érdekképviseletek és a Kormány között folyamatos szakmai párbeszéddel.
- A Szociális Tanács a szociális érdekegyeztetés legátfogóbb intézménye, melynek keretében a szociális ellátórendszer témáiról, a hátrányos helyzetű tömegeket érintő döntések előkészítéséről folyik konzultáció.
- Az Országos Területfejlesztési Tanács a terület-, a környezet-, a vízgazdálkodás-, a közlekedés-, az infrastruktúrafejlesztés területeit koordináló fórum.
Új kezdeményezések – az ezredforduló után
2002-ben egy ellentétes irányú reform következett. Az érdekegyeztetés intézményes keretének és feladatainak újragondolása, újjáalakítása nyomán a következő struktúra alakult ki:
1. A háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT, az OMT jogutódja), melynek hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskör.
Az OÉT feladatainak ellátását szakfórumok, szakbizottságok és munkacsoportok segítik:
- Szakfórumok: Nemzeti ILO Tanács, Európai Integrációs Tanács, Ágazati Tanács (új szervezet, feladata az ágazati párbeszéd bizottságok segítése)
- Szakbizottságok: Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága, Gazdasági Bizottság, Esélyegyenlőségi Bizottság, Információs és Statisztikai Bizottság, Munkaerőpiaci Bizottság, Munkajogi Bizottság, Munkavédelmi Bizottság, Szakképzési Bizottság, Szociális Bizottság
- Munkacsoportok: az OÉT egyes feladatok előkészítésére, megoldására hozhatja létre
2. Az országos érdekegyeztetés fórumaiként működnek, a munkaadói és munkavállalói szervezetek egyenrangú képviseletével: Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete, Szociális Tanács, Országos Területfejlesztési Tanács, Országos Szakképzési Tanács, Országos Felnőttképzési Tanács, Felnőttképzési Akkreditációs Testület
3. Az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének konzultatív fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelynek munkájában részt vesznek a gazdasági, társadalmi élet meghatározó szervezetei, a civil szféra és a tudomány képviselői. A GSZT nemzetstratégiákkal foglalkozik és önálló intézmény.
4. A költségvetési szférában országos szinten új átfogó konzultatív fórumként megalakul a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket és a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatottakat képviselő szakszervezetek, valamint a települési önkormányzatok képviselőinek részvételével.
- Szektorális szinten maradnak a meglévő fórumok: Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT), Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT), Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT), fegyveres rendészeti szervek körében a tárcaközi érdekegyeztető fórum, honvédség esetében az ágazati érdekegyeztető fórum.
- Az ágazati érdekegyeztetés területén továbbra is működnek a közalkalmazotti kérdésekkel foglalkozó egyeztető fórumok.
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.