{autotoc}
Az ellenőrzés a vizsgálandó jelenségekhez, folyamatokhoz való viszonyától, tartalmától, bonyolultságától függően sokféle lehet.
Az ellenőrzéseknek különböző fajtái, típusai alakultak ki, együttesen összefüggő rendszert alkotva.
A támasztott követelmény alapján
Szabályszerűségi ellenőrzés
Annak megállapítására szolgál, hogy a vizsgált szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelelően szabályozott-e, illetve, hogy a vonatkozó szabályozás érvényre jut-e.
A szabályszerűségi ellenőrzés az ellenőrzés tárgyára vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. (pl. adóellenőrzés, vámellenőrzés)
Teljesítményellenőrzés
A teljesítményellenőrzés célja a vizsgált szervezet feladatainak megvalósításához rendelkezésre álló források felhasználását a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelmények érvényesítésének összefüggő rendszerében ellenőrizze, minősítse. (pl. anyaggazdálkodás, piackutatás értékelése)
Teljesítményelvárásokat vizsgál: a szervezet által ellátott tevékenységek, programok behatárolt részén a működés, illetve a források felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét.
- Gazdaságosság: egy adott tevékenység megfelelő színvonalon való ellátása mellett felhasznált erőforrások költségének minimalizálása
- Hatékonyság: egy adott tevékenység eredményei és az eredmény elérése érdekében felhasznált források közötti kapcsolat
- Eredményesség: egy tevékenység tervezett és tényleges eredményének viszonya, azaz a tevékenység céljai megvalósításának mértéke
Megbízó szerint
Belső ellenőrzés
Belső ellenőrzést az állami vagy társadalmi szervezetek, magánvállalkozók, különböző gazdasági társaságok keretein belül kezdeményezik és végzik. Az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzött szerveknél állnak munkaviszonyban. A belső ellenőrzés az adott szervezet érdekeiben folyik, ez különíti el az állami érdekeket megtestesítő külső ellenőrzéstől. (pl. vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés)
Külső ellenőrzés
Külső ellenőrzést valamely külső szerv megbízásából és részére végzik. Az ellenőrzést végző személyek, szervezetek az ellenőrzött szervezettől függetlenek.
Az ellenőrzések tartalom szerinti
Pénzügyi-gazdasági ellenőrzés
A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés a gazdálkodó szervezeteknél vizsgálja, hogy a szervek a működésük, az alapfeladataik ellátása érdekében takarékosan, racionálisan, célszerűen ill. eredményt elérve gazdálkodtak-e.
Az ellenőrzések kiterjednek a gazdálkodás hatékonyságára, a munkaerő, a pénzeszközök ésszerű, megfelelő felhasználásának vizsgálatára.
Szakmai ellenőrzés
A szakmai ellenőrzések naturális követelményt kérnek számon. (pl. szabványt, minőséget, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelményt)
Az ellenőrzés nagyságrendje szempontjából
Átfogó vizsgálat
Egy szervezetre, egy komplett szervezeti egységre vagy tevékenység egészére irányuló ellenőrzés, mely keretében sor kerül a legfontosabb feladatok egymással összefüggő vizsgálatára. Ezeket az ellenőrzéseket képzett szakemberek végzik. Komplex képet nyújtanak a vizsgált szervezetről. (pl. egy gyáregység, egy önálló részleg vizsgálata)
Témavizsgálat
Egy időben több szervezetnél vagy szervezeti egységnél végrehajtott azonos tartalmú ellenőrzés, mely valamely előtérbe kerülő fontos tényhelyzetre irányul. Célja, hogy a vizsgált témában általánosítható következetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni. (pl. munkafegyelem ellenőrzése egyszerre több munkahelyen)
Célellenőrzés
Valamely körülhatárolt eseti kérdésre, egy-egy feladatra vagy részterületre irányuló ellenőrzés, amelyet általában egy szervezeti egységnél kell lefolytatni. (pl.egy pénztár ellenőrzése, egy kár okainak vizsgálata)
Utóellenőrzés
Az utóellenőrzés az előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításainak, a hozott intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálatát jelenti. (pl. adóellenőrzésnél)
Az ellenőrzés időpontja szerint
Előzetes ellenőrzés
Megelőzi valamilyen esemény megtörténtét, a hozott döntés végrehajtását. Arra irányul, hogy felmérhető legyen a végrehajtás várható hatása, így mód nyílhat még a döntés esetleges pontosítására, felülvizsgálatára, a hibák elkerülésére, megelőzésére. (pl. a ktg.vetés tervezetének felülvizsgálata)
Egyidejű ellenőrzés
A végrehajtással párhuzamosan történik. Azt szolgálja, hogy folyamatosan feltáruljanak a végrehajtásban tapasztalható akadályok, eltérések, és legyen még idő intézkedni a végrehajtás helyességéről, az ellenőrzött tevékenység, a végrehajtás módosításáról. ( pl. MEO, bérszámfejtés menetközbeni ellenőrzése)
Utólagos ellenőrzés
A gazdasági, műszaki cselekmény, művelet, illetve tevékenység bekövetkezése után végzik. Az ellenőrzések döntő többsége az utólagos ellenőrzések közé tartozik (pl. adóellenőrzés, az éves beszámoló ellenőrzése).
Az ellenőrzés gyakorisága szerint
Folyamatos
A folyamatos, állandó ellenőrzés az egyes műveletek, folyamatok megszakítás nélküli, szakadatlan ellenőrzése. (pl. számla-felülvizsgálat, gyártásközi minőség-ellenőrzés.)
Ismétlődő (időszakos)
Az időszakos ellenőrzés visszatérő, ismétlődő, azonos vagy hasonló tevékenységek, feladatok végrehajtásának vizsgálata. (pl. napi pénztárellenőrzés)
Egyszeri, esetenkénti
Az egyszeri, esetenkénti ellenőrzés alkalomszerűen folytatott, konkrét feladat végrehajtásával foglalkozó ellenőrzés. (pl. felújítás végrehajtásának ellenőrzése)
A vizsgálat részletességét tekintve
Teljeskörű
Minden esemény, tárgy, művelet vizsgálandó. Időigényes, ezért fontos ügyleteknél kivételesen alkamazzák. Rendszerint mintavételes vagy próbaszerű ellenőrzést végeznek. (pl. kp állomány ellenőrzése, leltározás)
Mintavételes
Valamilyen elv alapján kivesznek az ellenőrizendő sokaságból egy kisebb mennyiséget, részsokaságot és azt tételesen megvizsgálják. (pl. ételminta, anyagminta)
Próbaszerű
A sokaság egy-egy elemét emelik ki, és azt vizsgálják meg. Ügyelni kell arra, hogy az ellenőrzésbe bevont jelenségek, termékek stb. alapján a vizsgálat eredménye általánosítható legyen, vagyis tükrözze a valóságot. (pl. vámvizsgálat, próbavásárlás)
Alkalmazott módszer alapján
Találkozó ellenőrzésnek egy bizonylat, okmány adatainak hitelessége és a bizonylatot kibocsátó szervezeteknél található példánya alapján egyeztethető, ellenőrizhető.
Az összefüggésekre alapozott ellenőrzés a különböző bizonylatokon, okmányokon található adatok, információk összehasonlításából, elemző vizsgálatából indul ki. (pl. szakmai képzettség színvonalának és a minőségének az összefüggése)
Az ellenőrzések szervezésére való tekintettel
Horizontási ellenőrzés
A horizontális ellenőrzés az azonos szervezetek működését azonos, vagy közel azonos időpontban vizsgálja.
Vertikális ellenőrzés
A vertikális ellenőrzés valamely gazdasági folyamatban egymást követő fázisokat ellátó szervezeteket együttesen, vagy közel azonos időpontban vizsgál.
Az ellenőrzések sajátos formái
Elővizsgálat
Az elővizsgálat az ellenőrzés előkészítő szakaszában a cél és feladat meghatározása céljából a helyszínen végzett információ- és adatgyűjtés, értékelés.
Önellenőrzés
Az önellenőrzés a munkafolyamatba épített ellenőrzés egyik formája. Jellemzője, hogy a tevékenységet és az ellenőrzést is ugyanaz végzi.
Próbavizsgálat
A próbavizsgálat célja az ellenőrzés programjának tesztelése az ellenőrzés előkészítésének időszakában
Kiegészítő vizsgálatra akkor kerül sor, ha az alapellenőrzés megállapításai a vizsgálattal érintett szervezet alapján felülvizsgálatra szorulnak.