{autotoc}
Mérleg ellenőrzése
A általános ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a mérlegben a teljesség elvének érvényesítésével valamennyi vagyontárgy, követelés és kötelezettség szerepel-e.
Ugyancsak lényeges vizsgálati feladat, hogy az eszközöket és kötelezettségeket leltárral alátámasztották-e, valamint hogy értékelésük során az óvatosság és valódiság elvét betartották-e, és az üzleti évet érintő értékcsökkenést, értékvesztéseket, visszaírásokat elszámolták-e.
Fontos szempont annak ellenőrzése is, hogy a lényegesség, a folytonosság és a következetesség elve érvényesül-e.
Az általános ellenőrzési feladatok végrehajtásán túl indokolt az egyes mérlegtételek részletes ellenőrzése is, ami egyes mérlegelemek esetén szúrópróbaszerű, más elemek esetén tételes vizsgálatot indokolhat.
- Törvény által előírt beszámolót készít-e a vállalkozó
- Számviteli alapelvek betartása
- Számviteli politika
- Bizonylatolás, leltár
- Jóváhagyás szabályszerűsége
Eredménykimutatás ellenőrzése
Az eredménykimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, s a mérleg szerinti eredmény kialakulását mutatja be. Megállapítható belőle, hogy
- melyek az eredményt előidéző fő tényezők,
- az adózás előtti eredmény hogyan oszlik meg a tulajdonosok (osztalék), az állami költségvetés (társasági adó fizetési kötelezettség) és a vállalkozás között,
- a jövedelmezőségi szempontból támpontul szolgálhat a jövőbeni döntésekhez.
Az eredménykimutatás ellenőrzési szempontjai:
- Egyes eredménykategóriák helyessége
- Adók kiszámítása
- Osztalék elszámolás
A vállalkozó az eredménymegállapítás módszerei és azon belül az eredménykimutatás formái közül a következők szerint választhat:
- összköltség eljárással készülő ('A' és 'B' változat)
- forgalmi költség eljárással készülő ('A' és 'B' változat)
A két módszer és azon belül a két változat az eredménymegállapítás szempontjából egyenrangú, a vállalkozások szabadon választhatják. Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy eltérő számviteli (vezetői számviteli) információs rendszer kiépítését teszik szükségessé mélységét és módszerét illetően egyaránt.
A szabályszerűség vizsgálata mellett fontos ellenőrzési szempontunk lehet, hogy a vállalkozás célszerűen választotta-e meg az eredménykimutatás formáját.
Természetesen az ellenőrzést - a mérleghez hasonlóan - indokolt a bevételekre és ráfordításokra vonatkozóan tételesen elvégezni.
Kiegészítő melléklet ellenőrzése
Célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt közlése, amelyek segítségével a beszámolót tanulmányozó megbízható, valós képet tud formálni a vállalkozás jelenlegi és részben jövőbeni vagyoni-pénzügyi helyzetéről.
Szorosan a mérleg- és az eredménykimutatáshoz kell kapcsolódnia, ami tartalmát lényegében meghatározza. Az egyes sorokhoz, tételekhez olyan további információkat kell hozzáfűzni, amelyek lehetővé teszik azok tlejesebb, körültekintőbb megítélését. A melléklet következetes összeállítása érdekében indokolt tartalmát, szerkezetét - a vállalkozás sajátosságait figyelembe véve - előre rögzíteni. Célszerű ezt a számviteli politika kialakításakor meghatározni.
A kiegészítő melléklet formájáról, terjedelméről és szerkezetéről a számviteli törvény ugyan nem rendelkezik, de előírja - és ez az ellenőrzés szempontjából egyértelmű iránymutatást jelent - hogy annak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely a vállalkozás beszámolóját az érdekeltek számára érthetővé, világossá, felhasználhatóvá teszi.
A kiegészítő melléklet célszerű tagolása és tartalma nagy vonalakban:
- Általános rész
- a tevékenységi kör rövid leírása
- a számviteli politika lényeges elemeinek bemutatása
- a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzet átfogó bemutatása és értékelés
- cash-flow kimutatás
- Specifikus rész
- a mérleghez kapcsolódó kiegészítések
- az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
- Tájékoztató rész
Minden olyan információ, amely nem olvasható ki a mérlegből, az eredménykimutatásból és azok kiegészítéseiből, viszont szükséges a vállalkozás helyzetének megítéléséhez.
Üzleti jelentés ellenőrzése
Az üzleti jelentés nem publikus. Tulajdonosoknak, menedzsereknek készült, jövőbe tekint.
Bár nem része az éves beszámolónak, el kell készíteni azzal egyidejűleg. Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény meghatároz olyan információkat, melyekre az üzleti jelentésben kötelező jelleggel ki kell térni, az ellenőrzésnek az üzleti jelentés kapcsán is lényeges feladatai vannak. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket érvényesíteni kell. Ezektől csak a törvényben előírt módon lehet eltérni.