A hazai bankrendszer kétszintű, így az ellenőrzések is egymástól elkülönítetten jelennek meg az egyes szinteken.
A pénzintézeti rendszer kiemelt szerve a jegybank, az MNB, amely mint a nemzetgazdaság központi bankja a monetáris politika (pénz- és hitelpolitika) eszközeivel támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. A gazdálkodó szervezetekkel és az állampolgárokkal a pénzintézeti rendszer nyereségorientált üzleti bankjai, a hitelintézetek kerülnek rendszeres vagy eseti kapcsolatba (pl. betétgyűjtés, hitel). A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról külön törvény rendelkezik, amely a pénzügyi intézményeket két csoportra bontotta: hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzési feladatai
Elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, alapvető feladatainak körében elősegíti a hitelintézetek prudenciális (ügyfelek érdekeit képviselő) felügyeletének megvalósítását.
A Bank mint az ország jegybankja a feladataihoz kapcsolódóan többrétű ellenőrzési tevékenységet lát el:
- a hatáskörébe tartozó, pénzkibocsátó tevékenysége kapcsán a Bank ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatokat
- vizsgálja a törvények által a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá a jegybankelnök rendeleteinek megtartását. A jegybanki ellenőrzés keretében a MNB jogosult helyszíni ellenrőzésre, továbbá adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Jogszabálysértés, illetve a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén a MNB köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. Az érintett szerv pedig köteles a megkeresés tárgyát képező ügyet érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatni.
A Bank feladatainak ellátása során együttműködik a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyeletével, melynek keretében a két szervezet adatokat és információkat egymás rendelkezésére bocsátja. A MNB elnöke az Országgyűlés előtt évente beszámol az intézmény tevékenységéről és monetáris politikájáról, de köteles az Országgyűlés eseti tájékoztatási igényének is eleget tenni.
Az MNB formája részvénytársaság. Szervei a közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság. A bank élén elnök áll, akit hat évre a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. A pénzintézeti ellenőrzésben központi helye van a Magyar Nemzeti Banknak. A jegybank a pénzmennyiség szabályozásában, a hitelpolitika megvalósításában, a nemzeti fizető-eszköz értékállóságának védelmében, bankjegy és érme kibocsátás, arany, devizakészlet gyűjtésében betöltött központi szerepe és felelőssége alapján felhatalmazása van a hitelintézeti tevékenység ellenőrzésére. A jegybank elnöke maga is adhat ki jegybanki rendelkezésként a hitelintézetekre kötelező előírásokat. A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében a jegybanki törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult. Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe beléphet, megtekintheti az iratokat, megvizsgálhatja a tárgyat, megfigyelheti a munkafolyamatot, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le. Amennyiben szükségessé válik a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése, úgy az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja jogosult a fentebb nevesített szervezeteknél az ott említett tárgy-körökkel összefüggő tényeket vizsgálni. Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen
- jogkörét a kapcsolatos törvény szerint gyakorolni
- a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre
- más szervet intézkedés végett megkeresni
- fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNB-t 30 napon belül tájékoztatni. Ha a hitelintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az MNB a nem szerződésszerűen felhasznált összeg mértékéig büntetőkamatot is felszámíthat, mely legmagasabb értéke a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű lehet.
A hitelintézetek ellenőrzései
A piacgazdaságban a hitelintézetek üzletszerűen foglalkoznak a fizetési forgalom lebonyolítása mellett hitelnyújtással, befektetési és értékpapírügyletekkel, továbbá letéti, deviza-, nemesfém-ügyletekkel stb. Az üzleti pénzintézetek feladata a pénzforgalommal és a hitelezéssel összefüggő ellenőrzés. A hitelintézet:
- mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra, az elszámolási forgalomra és az elektronikai pénzforgalomra vonatkozó előírások megtartását
- figyelemmel kíséri a bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek alakulását
- mint hitelező ellenőrzi az ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét, a hitel rendeltetésszerű felhasználását és visszatérítését (törlesztését).
A hitelintézet elsősorban a rendelkezésre álló adatok és információk alapján végez ellenőrzést. Hitelezői minőségben megkapja azokat az adatokat, amelyek a hitelkérelem elbírálásához, a kérelmező pénzügyi helyzetének, fizetőképességének megítéléséhez szükséges. A hitelintézetek a hitelkérelmezők úgynevezett adósminősítését azok előző években készült éves beszámolói, gazdasági tevékenységük különféle adatait, továbbá a következő időszakra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervei felhasználásával végzik el. helyszíni ellenőrzést a hitelintézet akkor végezhet, ha kérdéseire nem kap kielégítő választ, illetőleg az adatok, információk nem egyértelműek. A hitelintézetnek, mint hitelezőnek létérdeke adott hiteleinek és azok hozamainak biztos megtérülése. Annak megítélése érdekében, hogy az adós képes-e ezek megfizetésére, illetve a kölcsönkapcsolatok során képes marad-e erre, a hitelintézetnek mind a kapcsolat létesítése előtt, mind fennállása alatt folyamatosan meg kell győződnie partnere hitelképességéről. A hitelképesség minősítésének fontos eszközei a tőkeellátottságot, a likviditást, a jövedelmezőséget és a hatékonyságot jelző mutatószámok. Ezen túlmenően vizsgálnia kell a rendszeres értékesítést, szolgáltatásnyújtást, a piaci pozíciókat, a fizetési kötelezettségek pontos teljesítését, a banki sorban állási helyzet, a vezetés színvonalát, stb. A benyújtott hitelkérelmet általában úgynevezett cenzúraeljárás keretében bírálják el. A cenzúraeljárás körébe tartoznak azok a hitelezési, pénzforgalmi és egyéb lényeges ügyek, amelyek a hitelintézet és az ügyfél közötti szerződéses kapcsolat létesítésére, módosítására vagy megszüntetésére irányulnak.
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
Az OBA tevékenysége
A betétesek érdekeit védi. Az Alap legfontosabb feladata, hogy a tagintézeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén kifizesse a betétesek részére a biztosított betétek utáni kártalanítási összeget.
A biztosítási kifizetés értékhatára (a tőke- és kamatösszeg együttes figyelembe vételével) hitelintézetenként és betétesenként jelenleg ötvenezer eurónak megfelelő forint összeg.
A betétbiztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet természetes vagy jogi személy nevére szólóan helyeztek el az Alap valamely tagintézeténél és a betétes személye a hitelintézet nyilvántartásából egyértelműen azonosítható. Kivételt jelentenek a költségvetési szervek, a hitel- és biztosító intézetek, befektetési alapok stb. által elhelyezett betétek. Védettek továbbá a hitelintézetek által 2003. január 1-je után kibocsátott kötvények és letéti jegyek.
OBA tagintézetei
A törvény előírásai szerint kötelező jelleggel az Alap tagja minden olyan Magyarországon székhellyel rendelkező bank, takarék-, illetve hitelszövetkezet, lakás-takarékpénztár (közös szóhasználattal hitelintézet), amely a felügyelet engedélye Alapján betétgyűjtéssel foglalkozik. 2008. december 31-én összesen 178 tagintézete volt az Alapnak, ezen belül 30 bank, 141 takarékszövetkezet, 5 hitelszövetkezet és 2 lakástakarék-pénztár.
OBA forrásai
Az Alap bevételi forrásai az egyszeri csatlakozási díj (a tagintézetek jegyzett tőkéjének 0,5 százaléka), valamint a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés. Ezeket a bevételeket az Alap által felvett hitelek és egyéb bevételek (köztük az Alap állampapír-befektetéseinek hozama és a betétbiztosítás keretében az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad) egészíthetnek ki. Az éves rendszeres befizetési kötelezettség törvényben rögzített felső határa a tagintézeteknél a tárgyévet megelőző év december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke. 2010-ben a tagintézetek a betéteik után változatlanul 0,2 ezrelék díjat fizetnek.
OBA hazai hitelintézeti kapcsolatai
A Magyar Bankszövetség, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egy-egy taggal képviselteti magát az Alap igazgatótanácsában. Ezen túlmenően rendszeres a szakmai egyeztetés, véleménycsere a tagintézetek érdekképviseleti szövetségeivel, valamint a hazai bankrendszer szabályozásáért felelős meghatározó állami intézményekkel, mint a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank.
OBA nemzetközi kapcsolatai
A hazai betétbiztosítási rendszer kialakítására nagy hatással voltak a nemzetközi tapasztalatok, melyekre az OBA azóta is folyamatosan támaszkodik, sőt, az utóbbi időben egyre inkább gazdagítja is azokat. Kormányközi megállapodás alapján a kanadai betétbiztosítási intézmény (angol nevének rövidítésével: CDIC) segített létrehozni az OBA-t. A jogszabályi keretek, működési elvek és a gyakorlat fejlesztéséhez jelentős szakmai hozzájárulást a nagy múltú amerikai Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (angol nevének rövidítése: FDIC) szakértőitől kaptuk.
Az OBA alapító tagja a 2002. május 6-án létrejött Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetségének (angol nevének rövidítése IADI), melynek európai regionális bizottságának elnöki posztját az OBA vezető közgazdásza tölti be. Az OBA alapítóként csatlakozott a 2002 végén megalakult Európai Betétbiztosítók Fórumához is (angol nevének rövidítése EFDI), amely 25 európai ország részvételével jött létre, és jelenleg 39 ország 54 betétbiztosító intézményét tömöríti. Az EFDI célja az európai pénzügyi rendszerek stabilitásához való hozzájárulás.
Befektető Védelmi Alap (BEVA)
A Világbank ellenőrzési tevékenységei
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzintézete, a Világban (Újjáépítési és Fejlesztési Bank) ellenőrzési tevékenysége nem része a magyar ellenőrzési rendszernek, de a magyar gazdasággal való kapcsolatai miatt röviden mégis kitérünk rá, mert a pénz- és hitelkapcsolatok nemzetközivé válása, a gazdasági folyamatok integrálása folytán tevékenységével számolni kell. A Világbank feladata, hogy a garanciavállalással, illetve a hitelnyújtásban való saját részvétellel elősegítse a külföldi magánberuházásokat és a tőkekölcsönzést, továbbá különböző célokra fejlesztési segélyeket, hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtson stb. A Világbank nemcsak bankári tevékenységet lát el, hanem egyidejűleg fejlesztési intézmény is. A Világbank ellenőrzési tevékenysége egyrészt a tagország általános hitelképességére vonatkozik, másrészt a kölcsönben részesülő fejlesztési célokra irányul. A Világbank csak azoknak a tagországoknak és akkor nyújt kölcsönt, ha vizsgálati tapasztalatai szerint megfelelő a tagország hitelképessége és a kölcsön visszafizetése biztosítottnak látszik. A Világbank a hitelvizsgálatot meghatározott tematika szerint, az adott országba kiküldött szakértőkkel végzi. A szakértők által készített jelentés alapján a bank dönt arról, hogy ad-e hitelt az adott célra. Ha jövedelemtermelő beruházásokról van szó, a vizsgálat magán a fejlesztésen túl a beruházást megvalósító szervezetre is kiterjed. A jövedelemtermelő beruházások esetében a sokoldalú ellenőrzést, közelebbről a beruházás gazdaságosságának megítélését, a vállalkozás múltbeli, jelenlegi és várható pénzügyi-gazdasági helyzetének elemzését, értékelését különbö9ző mutatók segítik. E pénzügyi, likviditási, jövedelmezőségi és hatékonysági standardizált mutatószámok megfigyelésének és értékelésének nemcsak a döntés előkészítés kapcsán van jelentősége, hanem a kölcsönnyújtás időszakában is.