Hatékonyság az adott eszközökkel a lehető legnagyobb jövedelem elérése, vagy adott jövedelem létrehozása a lehető legkisebb eszközráfordítással.
Vizsgálható
- nemzetgazdaság szempontjából
- vállalat szempontjából
- a vállalkozáson belüli, önelszámoló egységek szempontjából
A számításokhoz és értékelésekhez felhasználható információ források
- számviteli beszámolók
- statisztikai információk
- kiegészítő számviteli adatok
A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi az, hogy
- a gazdasági növekedés néhány fontos forrása korlátozottan áll rendelkezésre (pl. alapanyag)
- egyes erőforrások nem állnak még minden vállalkozás rendelkezésére (jól képzett munkaerő, korszerű technológia)
- a versenyképes tevékenység minél kevesebb erőforrás felhasználásával történő előállítást követel meg
Emellett a külső piaci feltételek változásai miatt még a korábban már elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül.
Mindezekből következik, hogy a mindenkori elemző munkának fontos feladata vizsgálni a gazdasági hatékonyság színvonalának alakulását. Ez azért is fontos, mert a számviteli beszámoló kiegészító mellékletében és a hozzá tartozó üzleti jelentésben indokolt összefoglalóan értékelni a hatékonyság színvonalát és alakulását.
A gazdasági tevékenység célja minden esetben valamilyen eredmény elérése, melyekhez valamilyen ráfordítások mindig szükségesek. Az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdasságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen származik a gazdaságosság fő elve: "a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt!"
A termeléshez szükséges erőforrások esetenkénti szűkössége és a piaci verseny követelményei miatt az anyagi javak termelésének megfelelő ütemű növeléséhez rendszeresen csökkenteni kell az egységnyi termelésre eső erőforrás-szükségletet. Így érhetjük el, hogy az anyagi javak termelése gyorsabban növekedjék, mint erőforrásaink, vagy akkor is növekedjék, ha egyes erőforrásaink (munkaerő, föld) nem bővülnek.
A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát hivatott kifejezni. A hatékonyság ezért a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges erőforrások mennyiségével mérhető.
Képlete: Gh = H / E
Gh = gazdasági hatékonyság,
H = hozam (eredmény),
E = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás)
A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy melyik változat a gazdaságosabb (hatékonyabb).
Amíg a jövedelmezőség csak pénzértékben mérhető, addig a gazdaságosság mérésénél ezen kívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A jövedelmezőség számításakor az árbevételt és a ráfordításokat folyó árakon kell számításba venni. A gazdasági számítások során alkalmazhatunk más árakat is, pl. a hozam mérésére változatlan árat, esetleg devizában kifejezve.
A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszintű tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik.
A belföldi értékesítés nettó árbevétele a tényleges értékesítési áron, áfa nélkül számított árbevétel. Az értékesítés nettó árbevételét még csökkenteni kell az egyéb ráfordítások között elszámolt fogyasztási és jövedéki adóval is.
A kereskedelmi vállalkozások esetében az értékesítés nettó árbevétele mellett gyakran alkalmazott hozamkategória az értékesítési forgalom, mely az értékesítés fogyasztói áron számított (áfát tartalmazó) összege.
A termelő tevékenységet folytató vállalkozás esetében a hozammutatók között kiemelt szerepet játszanak a termelési érték egyes mutatói.
A. Termelési értékmutatók
1. Értékesítés nettó árbevétele
- Eladott áruk beszerzési értéke
- Közvetett szolgáltatások
+/- Aktivált saját teljesítmények
Bruttó termelési érték
- Anyagköltség
- Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások
Anyagmentes termelési érték
- Értékcsökkenés
Nettó termelési érték
Bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidőszaki teljes hozamértékét jelenti.
Nettó termelési érték megközelítőleg a vállalkozás nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója, mivel a vállalkozás által létrehozott új értéket számszerűsíti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemből és a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelemből tevődik össze.
2. Adózás előtti eredmény
+ Személyi jellegű ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
Hozzáadott érték
Hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozásszintű megfelelője.
3. Vállalkozási pénzjövedelem = adózás előtti vagy adózott eredmény + értékcsökkenés
Az elemzés során a következő erőforrás ráfordításokat érdemes figyelembe venni
- összes termelési költség
- átlagos állományi létszám
- élőmunka-ráfordítás értéke (éves bérköltség)
- termelésben lekötött tárgyi eszközök nettó értéke
- termelésben lekötött készletek átlagos értéke
- lekötött eszközök nettó értéke
- összes eszközérték
- exportértékesítési költségek
Az ismert adatokból képezhető, leggyakrabban alkalmazott hatékonysági mutatók:
1. Komplex hatékonysági mutató
nettó termelési érték / (0,15 lekötött eszközök + 1,8 bérköltség)
2. Élőmunka hatékonyság
- egy főre jutó bruttó termelési érték = bruttó termelési érték / létszám
- egy főre jutó anyagmentes termelési érték = anyagmentes termelési érték / létszám
- egy főre jutó nettő termelési érték = nettó termelési érték / létszám
- egy főre jutó hozzáadott érték = hozzáadott érték / létszám
bérhatékonyság = nettó termelési érték / bérköltség vagy
nettó termelési érték / személyi jellegű ráfordítások
3. Eszközhatékonysági mutató
- eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / lekötött eszközök átlagos nettó értéke) * 100
- tárgyi eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / tárgyi eszközök átlagos nettó értéke) * 100
- készlethatékonyság = (nettó termelési költség / készletek átlagos nettó értéke) * 100
4. Devizakitermelési mutató
Exportértékesítés összes (közvetlen) költsége / árbevétel devizában
5. Termelési költségek
Anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenés
Termelési költségszint = (termelési költségek / bruttó termelési érték) * 100
6. Tőkehatékonyság
- tőkehatékonyság = bruttó termelési érték / saját tőke
- tőkearányos vállalati pénzjövedelem = vállalkozási pénzjövedelem / saját tőke