Önálló közjogi jogág, az állam pénz- és vagyongazdálkodásának szabályrendszere.
Szabályozása törvényi, rendeleti és önkormányzati szinten szabályozott jogviszonyok összessége, amely az állam gazdasági, pénzügyi politikai céljainak megvalósítása érdekében funkcionál.
Területei
- Államháztartás pénzügyeinek joga: (államadósságügy, állami vagyongazdálkodás szabályai, speciális költségvetési számviteli szabályozás)
- Vállalkozás pénzügyeinek joga (alapítás, működés, megszűnés pénzügyei)
- Magánszemélyek pénzügyeinek joga (állami elvonások és támogatások pénzügyei)
- Az egyesülési jog alapján működő szervezetek pénzügyeinek joga (alapítás, működés, megszűnés pénzügyei)
- A pénzügyi intézményrendszer joga (bankjog, bankfelügyelet)
- Nemzetközi pénzügyek joga (nemzetközi szervezetek normái, EU normák, bilaterális egyezmények)
Jogterületek
- Államháztartási törvény (alrendszerek: központi költségvetés, önkormányzatok, TB. költségvetés, elkülönített alapok)
- Közbevételek joga:
- adójog
- illetékjog
- vámjog
- jövedéki ellenőrzési jog
- Monetáris irányítás pénzügyi joga:
- MNB irányítási jogköre alá tartozó területek
- közvetlen és közvetett monetáris irányítás
- pénzrendszer és pénzforgalom, mint monetáris eszköz
- Devizajog (devizagazdálkodás, árfolyam szabályozás)
- Nemzetközi pénzügyi jog
- Számviteli törvény
Államháztartás alrendszerei
- Központi költségvetés
- Helyi önkormányzatok költségvetése
- Társadalombiztosítás
- Elkülönített állami pénzalapok
Elemei:
- Fiskális politika: közfeladatok ellátásának rendszere (költségvetési politika, vám-, adó-, kiadási politika, deficitfinanszírozás, államadósság-menedzselés)
- Monetáris politika: pénz kibocsátása és a pénz forgalmának biztosítása (pénzpolitika, hitelpolitika, kamat- és árfolyam-politika, devizapolitika)
- Pénzügyi piac: a gazdasági szereplők likviditási és finanszírozási igényeinek kielégítése. Részei pénz és tőke piac. A pénz kereslet és kínálat találkozását lehetővé tévő intézmény.
A jogalkotás: erre kifejezetten feljogosított állami szervek folytatják, a feljogosítás többnyire az állam alaptörvényében, az alkotmányban található. Tudatos tevékenység, amelynek célja a jövőre vonatkozóan jogi normák alkotása, írott formában, tehát jogszabályban.
Fajtái:
- törvényalkotás: a legfelsőbb államhatalmi szerv végzi, amely mindig testület és kizárólagos joga a törvényalkotás. Lehet parlament, nemzetgyűlés, kongresszus, országgyűlés, stb.
- rendeletalkotás: főként a közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége, kormányzati eszköz. A törvényhez képest alacsonyabb szintű jogszabály.
- Országgyűlés-Törvények
- Kormány- Kormányrendelet
- Minisztérium-Minisztériumi rendelet
- Helyi Önkormányzat Képviselő Testület-Helyi Önkormányzati Rendelet
A jogalkotás szakaszai:
- jogszabály kibocsátásának kezdeményezése,
- jogszabály-tervezet előkészítése és a döntésre jogosult szerv vagy személy elé terjesztése,
- javaslat megvitatása,
- javaslat elfogadása,
- jogszabály kihirdetése.
Jogforrás hierarchia: az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes, ha mégis tartalmuk ellentétes egymással, a magasabb szintű jogszabályt kell alkalmazni.
Pénzügyi ellenőrzés
Az ellenőrzés általános feladata: valamilyen rendszer, folyamat, tevékenység eredményességének elősegítése, tényhelyzet megállapítása, követelményhez való viszonyítása, eredmény értékelése. Az ellenőrzés funkciója a biztonság növelése.
Célját az általa képviselt érdekek határozzák meg, beszélhetünk közérdek és tulajdonosi érdekek szerinti ellenőrzésekről.
Bármikor végezhetünk ellenőrzést a tárgya valamilyen emberi tevékenység, cselekmény, magatartás.
A pénzügyi, hatósági és adóellenőrzések célja mindig a közérdek érvényesülése. Az egyes ellenőrzések az ellenőrzés tárgya, szintje és szabályai szerint minősíthetők, különbségét azok tartalma, szabályozása és eljárása alapozza meg.
Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.
Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének korlátozása nélkül e törvényben meghatározott esetben külső ellenőrzést a kincstár is végezhet.
Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat auditáló szerv és a kincstár által valósul meg.
Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrzést - keretében valósul meg.
Az államháztartásért felelős miniszter ellátja - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartás belső kontrollrendszerének - amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést - a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.
A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.
A pénzügyi ellenőrzés rendszere
- Állami Számvevőszék (ÁSZ)
Az állami ellenőrzés legfőbb szerve az Állami Számvevőszék. A demokratikus jogállam működésének fontos garanciális feltétele a közpénzek és a közvagyon hasznosításának átláthatóságára és elszámoltathatóságára irányuló pénzügyi ellenőrzés. Az Állami Számvevőszék a Magyar Országgyűlés pénzügyi - gazdasági irányító szerve.
- Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Az MNB hatósági feladatainak ellátásában fontos szerepe van a jegybanki helyszíni ellenőrzéseknek, amelyek kiterjednek a pénzforgalom lebonyolításában meghatározó intézmények és rendszereik működési hatékonyságának és biztonságának ellenőrzésére, valamint a pénzforgalmi rendelkezések betartásának rendszeres vizsgálatával jogszabálykövető magatartásra ösztönzik a szereplőket.
- Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)
A Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv. A Kormányzati költségvetési ellenőrzési tevékenységét a Kormány által jóváhagyott munkaterv, valamint a Kormány, illetve a miniszterelnök utasítására végzi.
- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
Az Országgyűlés az 1999. évi CXXIV. törvényben rendelkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ( www.pszaf.hu ) létrejöttéről. A PSZÁF az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet jogutódjaként jött létre 2000. április 1-jén. A PSZÁF jogi személyiségű, önállóan gazdálkodó, a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Fő feladata a pénzügyi élet szabályainak betartatása minden érintett szereplő számára.
- Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH)
Ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését, az adótörvények betartását, feltárja az adókötelezettség megsértését.
- Vám- és Pénzügyőrség
A vámigazgatásra háruló végrehajtási feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség végzi.
A vámigazgatás a pénzügyigazgatás része. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli.
Hatósági ellenőrzés
A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza - az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.
A hatósági ellenőrzés eszközei:
- adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,
- helyszíni ellenőrzés, vagy
- ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.
Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséggel megvalósuló és folyamatos ellenőrzést is elrendelhet.
A hatóság ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője által meghatározott egyéb adatokat. Az ellenőrzési tervben nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.
A hatóság az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a hatóság vezetője által meghatározott egyéb statisztikai adatokat.
Az ellenőrzési tervet és jelentést a hatóság a honlapján és ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.
A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.
Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld.
Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről az ügyfélnek az ellenőrzés iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a hatósági bizonyítvány egy évig hatályos. Ebben az esetben nem alkalmazható a 83. § (3) bekezdésében meghatározott határidő.
Adóellenőrzés
Adóellenőrzés során az adóhivatal munkatársai az általunk beadott bevallások valódiságát illetve azokban foglalt bizonylatok eredetiségét, és az azokkal alátámasztott gazdasági esemény megtörténtét és számviteli törvénynek megfelelőségét vizsgálják.
Az adóellenőrzés folyamata
Az adóellenőrzés a megbízólevél adózó általi aláírásával vagy az adózó levél útján történő kiértesítésével kezdődik. Ezen időpont után az adózónak az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak önrevízióval való módosítására nincs lehetőség.
Ezt követően az adóhivatal az adózóval és a könyvelővel felveszi a kapcsolatot és a vizsgált időszak bizonylatait (számlák) és az azokat alátámasztó iratokat (igazolások, szerződések) vagy az adózónál vagy a hivatalban megvizsgálják.
Ezzel egyidejűleg a gazdasági eseményekről illetve az adózóval kapcsolatos bevallásokról az adózót vagy meghatalmazott képviselőjét nyilatkoztatják, alapvetően a „gyanús" számlákkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatosan.
A „gyanús" bizonylatokkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatos nyilatkozattétel folyamán dől el a revízió kimenetelének döntő része, ezért ajánljuk minden esetben adóügyekben jártas képviselő (adószakértő, ügyvéd) meghatalmazását az eljárás során.
Az adóellenőrzés irányultsága
Az ellenőrzés két tényezőre irányul. Ezek az ellenőrzéssel érintett adónemek és az ellenőrzéssel érintett időszak (időintervallum).
Az adóellenőrzés adónemi irányultsága például: áfa, személyi jövedelemadó, társasági adó ellenőrzés (leggyakrabb az ÁFA revízió) vagy lehet átfogó vizsgálat, azaz az összes adónemre kiterjedő revízió.
Az időszaki irányulhat egy hónaptól akár több évre is (maximálisan 5 év).
Az adóellenőrzések leggyakoribb fajtái
- Egyes adókötelezettségek ellenőrzése: az adóhivatal az iratok meglétét, a könyvvezetési kötelezettségnek megfelelőségét vizsgálja, adóhiányt nem tud megállapítani, de bírságot tud kiszabni. Nagyon sok esetben a bevallások utólagos ellenőrzését megelőző vizsgálat, amelyet csak akkor folytatnak le ha az egyes adókötelezettségek ellenőrzése során problémákat tártak fel, ugyanis ez nem keletkeztet adóellenőrzéssel lezárt időszakot.
- Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzés: ez az adózók által legrettegettebb adóellenőrzési forma, amely következményeként a revízió adóhiányt és szankcióit állapíthat meg és bírságolhat. Ezen adóellenőrzési fajta megkezdése után már nincs lehetőség önellenőrzésre.
- Kiutalás előtti ellenőrzés: amennyiben visszaigénylünk (vagy adónemek között átvezetünk) az adóhivataltól adóforintokat, akkor azok kifizetésére az adóhivatal mindig különösen ügyel. Ez az ellenőrzési típus a bevallások utólagos ellenőrzésére hasonlít, ugyanúgy kemény szankciókat állapíthat meg velünk szemben, illetve elhúzódása komoly likviditási problémákat okozhat cégünknél.
- Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés: önmagában véve az egyes adókötelezettségek ellenőrzéséhez hasonlító ellenőrzés, mert önmagában adóhiányt nem állapít meg, de amiért kiemelten rettegett adóellenőrzés fajta, mivel nagyon sok esetben a NAV nyomozóhatóságának tevékenysége alapján kerül elrendelésre, azaz esetleges bűncselekmény kapcsán! Azaz aki ilyen ellenőrzést kap nagy valószínűséggel felmerül a lehetősége, hogy a NAV egy másik hatósága már nyomoz az ügyben vagy esetlegesen nyomozni fog. Amennyiben az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés problémákat tár fel, biztosak lehetünk a bevallások utólagos vizsgálatának történő ellenőrzésében, amennyiben az még ekkor nincs folyamatban.
- Adatgyűjtésre irányuló adóellenőrzés: lényegében véve a NAV munkatársai nyíltan vagy burkoltan (tudomásunk nélkül) gyűjtenek adatokat tevékenységünkről, elrakják számláinkat, blokkjainkat vagy próbavásárlást tartanak stb.