Jogforrás: 1994 évi LIII törvény a bírósági végrehajtásról
A bíróságok határozatait, továbbá a közjegyzői okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani. Ezen végrehajtás során akár állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetve egyéb magatartásra kötelezett teljesítse kötelezettségét!
Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételes esetekben személyiségi jogait is érintheti.
A végrehajtási eljárást az önálló bírósági végrehajtó folytatja le a végrehajtásról szóló törvényben foglalt sajátos, nemperes eljárás keretében, a bíróság ellenőrzése mellett, megfelelő jogorvoslati garanciák fenntartásával.
Bár a bírósági végrehajtó igazoltathat, az általa foganatosított eljárás során a kötelezett és az eljárásban részt vevő bármely más személy esetében, az adós személye elleni kényszercselekményt azonban a bíróság, illetőleg a bíróság intézkedése alapján a rendőrség végzi el.
A rendőrség jogosult és köteles mindazokat az intézkedéseket megtenni, és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok alapján megengedhetőek, de figyelembe kell venni azt is, hogy az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez mi az ami konkrétan szükséges.
A végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából szeretné követelésének végrehajtását érvényesíteni. A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, fokozatos alkalmazása céljából ettől az adós érdekében eltérhet. A bírósági végrehajtás során az alaposság elvét kell követni: pénzkövetelést elsősorban az adós banknál vezetett folyószámlájából, illetőleg az adós munkabéréből, tb jogviszonyon alapuló járandóságából kell eszközölni. Ha előre látható, hogy az összeg a fenti módon nem, vagy csak igen sokára térülne meg, akkor az adós bármely vagyontárgya végrehajtás alá vonható!
A végrehajtást mindig meg kell előzze valamilyen eljárás: a felek közötti jogvitát eldöntő bírósági eljárás, vagy azzal egy tekintet alá eső fizetési meghagyásos eljárás, illetve a közjegyző független és pártatlan eljárása során keletkezett okirat. Ezen eljárások eredményeként jogerős bírósági határozat, jogerős fizetési meghagyás , illetve végrehajtható közjegyzői okirat születik. A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős, vagy előzetesen végrehajtható, az abban foglalt határidő eredménytelenül eltelt. A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a bíróság jogerős határozata esetén a bíróság, jogerős fizetési meghagyás esetén a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, illetve olyan közokirat, melyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el.
A végrehajtási eljárás mindig formanyomtatványon benyújtott kérelemre indul. A bíróság a végrehajtható okiratot minden esetben a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtást kérő közölni köteles a kérelem előterjesztésekor az adós azonosításához szükséges adatokat. A bíróság a kérelem benyújtásától számított (vagy hiánypótlástól) számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről. A végrehajtási lapot az első fokon eljáró bíróság, illetve a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző, a végrehajtási záradékot az okiratot szerkesztő közjegyző állítja ki. Ezeket a hatóságokat nevezzük elrendelő bíróságnak. A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslatokat az elrendelő bíróság bírálja el.
A bíróság, illetve az okiratot kiállító szerv megküldi a végrehajtható okiratot az adós lakó- illetve székhelye szerinti végrehajtónak és végrehajtást elrendelőnek is. Az okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni. Minden cselekményével kapcsolatosan a jogorvoslatokat a végrehajtó bíróság, azaz a foganatosító bíróság látja el. A végrehajtás költségeit a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. A végrehajtó a helyszíni eljárásról, továbbá a jogszabályban meghatározott más cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, egyúttal felhívva őt a teljesítésre.
A végrehajtást kérő a törvény rendelkezései szerint részt vehet a vh eljárási cselekmények foganatosításánál, e szándékában sem adós, sem más személy nem akadályozhatja. Ha a vh-t kérő igényli, őt az eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen értesíteni kell. A végrehajtási cselekményeket vasárnap és munkaszüneti napok kivételével bármely napon, reggel 6 és esete 10 óra között lehet elvégezni. Vasár- és munkaszüneti napon csak akkor foganatosítható vh eljárás, ha arra a vh-t foganatosító bíróság elnöke utasítást adott.
A vh során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását, bármely vagyontárgyát, iratait. Szükség esetén az adós lezárt lakását valamint bútorát, esetleg egyéb ingóságát felnyithatja. Intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó a legközelebbi rendőri szervhez fordulhat! Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy nem veti alá magát a vh intézkedésnek és igyekszik azt megakadályozni.
Ha az adós a helyszíni eljárás alkalmával, vagy postai úton kézbesített levél átvételétől számított 15 napon belül nem fizette meg tartozását, a vh azt az adós munkabéréből lefoglalja, letiltja azt. A letiltásban a vh felhívja adós munkáltatóját, hogy az érintett munkabéréből az összeget tiltsa le és fizesse meg a vh-t kérőnek. A végrehajtó a letiltást a munkáltatón kívül az érintett feleknek is megküldi. A vh során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell figyelembe venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak, eb és nyugdíjjáruléknak, továbbá az esetleges egyéb járulékok levonása után marad (nettó bér). Ebből az összegből legfeljebb 33%-ot, tartásdíj esetén 50%-ot lehet levonni! Mentes a levonás alól a munkabérnek az az összege, amely a mindenkori öregségi nyugdíj minimuma. (kivéve: gyerektartás esetén) Korlátozás nélkül végrehajtható a munkabérnek azon része, amely meghaladja az öregségi nyugdíjminimum ötszörösének összegét. A munkabérre vonatkozó letiltásból eredő kötelezettség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel.
A végrehajtó hatósági átutalási megbízás (inkasszó) kibocsátásával vonja végrehajtás alá adós bankszámláját. A banknál kezelt szabad rendelkezésre álló összeg korlátozás nélkül vh alá vonható főszabály szerint! Ha a bank nem teljesít vagy részben teljesít annak ellenére hogy módjában állt volna, készfizető kezesként felel!
Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, vagy olyan szerződést kötött harmadik személlyel, amelyből később követelése származik, a vh a követelést lefoglalja. A harmadik személy a vh felhívását követő 8 napon belül köteles nyilatkozatban a vh-val közölni, hogy elismeri-e a követelést, illetőleg az mikor esedékes, tart-e már valaki igényt a követelésre, és ha igen, milyen mértékben és jogcímen. A harmadik személy a felhívás kézhez vétele után sem az adós, sem más javára nem teljesíthet, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a vh letéti számlára, illetve a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni. Ha a harmadik személy ezen előírásokat megszegi, a vh-t kérő ellene pert indíthat a követelés behajtása érdekében.
Ha az adós a vh okiratban foglaltakat nem teljesítette, akkor a vh az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. Lefoglalni az adós tulajdonában és őrizetében lévő (de csak olyant amiről vélelmezni lehet, hogy az adós tulajdonában van) ingóságokat lehet. Nem foglalható az adós őrizetében lévő olyan ingóság, amelyről a rajta lévő jelzés alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem az adós tulajdonában van. Házastársak esetében a vagyontárgyakat bármelyik házastárs ellen külön vezetett vh eljárás alatt le lehet foglalni, kivéve, ha a nem érintett fél minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban forgó vagyontárgy nem képezi részét a házastársi vagyonközösségnek. Több ingóság esetében a lefoglalás sorrendjét a vh állapítja meg. A vh a foglalást addig folytatja, míg a követelés járulékaival együtt nincs teljesen fedezve. A vh a foglaláskor becsléssel állapítja meg a lefoglalt ingóság értékét.
A becsérték megállapításánál a vh a forgalmi értéket veszi alapul. Ha felek becsértékben megegyeztek, akkor az az irányadó. A foglalás után a vh a becsértéket szakértő-becsüssel történt egyeztetés után módosíthatja, ha azt bármely fél kérte. A lefoglalt ingóságot – ha a törvény másként nem rendelkezik, az adós őrizetében kell hagyni. Az adós a dolgot rendeltetésszerűen használhatja, állagának sérelme nélkül. A lefoglalt ingóságot elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Az ilyen módon foglalt ingóság bármely módon történő „eltüntetése” bűncselekmény. Ha ez eleve valószínűsíthető, akkor a vh az ingóságokat külön helyiségben helyezi el, majd azt lepecsételi.
Mentes a vh alól az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válna, a rendszeres tanulmányok folytatásához szükséges eszközök, a szükséges ruházati cikk, az adós háztartásához tartozó személyek számának megfelelő bútor, berendezés, háztartáshoz elengedhetetlenül szükséges berendezések, gyógyászati és technikai segédeszköz, gyógyszer, kiskorú gyerekek által használt tárgyak stb.
A vh haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. A vh tájékoztatja, hogy a zálogjogból származó igényét a vh eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét 15 napon belül be kell adnia a végrehajtást foganatosító bíróságnak. A végrehajtást foganatosító bíróság soron kívül meghozott végzéssel megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyiltát, és engedélyezi a vh eljárásba való bekapcsolását, ha a zálogjogosult követelésének jogalapja és összege nem vitatott. Amennyiben a bíróság bármilyen okból a zálogjogosultat elutasítja, az perrel érvényesítheti igényét.
A vh a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. A vh az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a körülmények figyelembe vételével a legcélszerűbb. A romlandó dolgokat haladéktalanul kell értékesíteni, a további ingóságokat árverésen kell értékesíteni. az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. Az árverező személyesen, megbízottja vagy képviselője útján árverezhet. A vh az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közli a kikiáltási árat és felhívja őket ajánlatuk megtételére. ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték 35%ig. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott vételár háromszori kikiáltásával kijelenti hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette. Az ajánló köteles a teljes vételárat készpénzben kifizetni, ha ez nem történik meg, akkor nyomban tovább kell árverezni. A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járuléka erejéig az árverésen kp fizetés nélkül részt venni.
A vh az ingóságokat a felek kívánságára árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ha az ilyen értékesítésből befolyó vételár fedezi a vh eljárás költségét, valamennyi vh –t kérő követelését, és az esetleges zálogjogosultak követeléseit is akkor az árverésen kívüli eladáshoz nem kell a vh-t kérők beleegyezése. Az árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Ha az ingóságot nem sikerül értékesíteni, azt a becsérték 35%-ának megfelelő összeg fejében vh-t kérő átveheti.
Az adós tulajdonában lévő ingatlant is vh alá lehet vonni. A vh alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: telki jog, a közérdekű használati jog, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, a tv-en alapuló haszonélvezeti jog még akkor is, ha nincs ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A vh az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a vh jogot jegyezze be a nyilvántartásba. A foglalás a vh jog bejegyzésével valósul meg. Az ingatlan foglalás nem eredményez elidegenítési és terhelési tilalmat –szemben az ingóságokkal – de a jogszerző vh bekövetkezésének kockázatával jár. A zálog jogosulttal, és árveréssel kapcsolatos eljárási szabályok megegyeznek az ingóságoknál vázolt eljárással. A vh 6 hónapnál nem régebbi értékbizonyítvány, vagy igazságügyi szakértő véleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét. A becsérték bármely fél által kifogásolható, ebben az esetben a kifogásról a bíróság dönt.
Az ingatlant árverésen kell értékesíteni, és beköltözhető állapotban árverezni. Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték. Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana van. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától számított 15 napon belül befizetni a vh letéti számlára, ha ezt elmulasztja előlegét elveszti. A vh a vételár megfizetésére legfeljebb két hónap halasztást adhat, ha ezt bármely körülmény indokolttá teszi. Az ingatlanok árverésen kívül történő értékesítésére vagy a vh –t kérő általi átvételére ugyancsak lehetőség van.
A vh során befolyt összegből mindenekelőtt a vh költséget kell kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi a vh során behajtani kívánt valamennyi követelést, akkor a kielégítési sorrend a következő: gyerektartásdíj, jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, munkavállalói munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság, a büntető és szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, ad, tb és más egyéb köztartozás, egyéb követelés, vh eljárásban kiszabott rendbírság. A sorrendben előbb álló követelés teljes kiegyenlítése után lehet a következőt kielégíteni. Ha az összeg nem fedezi a azonos sorrendben lévő követeléseket, akkor ott egyenlő arányban kell kielégíteni mindkettőt. Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kiegyenlíteni. Amennyiben nem fedeződik minden követelés, a vh a vh jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek.